Horsch Maestro – kicsit másképp

Egyszerű kezelhetőség, kétféle vetőgép, sokféle opció

A legtöbb Horsch gépet a saját farmokon fellépő igények kielégítésére kezdték el fejleszteni. Így volt ez a Maestro vetőgépek esetében is. A csehországi Horsch-farmon „brutális” körülmények között szerettek volna kukoricát termeszteni.

A föld agyagtartalma 60% körüli, emiatt amikor nedves, szinte köcsögöt lehet formálni belőle, amikor ki van száradva, mintha kőbányában dolgoznának. Az első európai gépek nem igazán bírták a kiképzést, hamar tönkrementek, így a Horschnál csak magukra és a találékonyságukra számíthattak. Kukorica-vetőgép gyártásának tapasztalat hiányában nem álltak neki, viszont nagy tartályú gabonavetőgépek előállításában és logisztikájában többéves tapasztalatra tettek szert, és ennek alapján alkották meg az első Maestro vetőgépeket. A váz és a műtrágyatartály Horsch márka, a kukoricavető egység pedig nagyon robusztus Kinze volt. A kész eszköz egyedüli hátrányának az bizonyult, hogy napraforgó vetésére nem volt alkalmas.

horsch maestro 12 cx 02 1 min

Maestro 8 CV – MTS központi magtartállyal

A Maestro vetőgépek legújabb fejlesztései nemrég készültek el, ennek köszönhetően idén a Horsch portfóliójában már kétféle vetőgépet találunk: a hagyományos vákuumos és ejtőcsöves rendszert, valamint a nyomott levegőst. Mindkét vetőgépnek van előnye és hátránya a má­­­­­sikkal szemben, és a termelőknek lehetőségük van kiválasztani, hogy melyik illik jobban az elképzeléseikhez.

horscmaestro sv vakuumos adagolo min

    A központi tartályos Maestro SV AirVac adagolója

A vetőgépek adagolói majdnem 100%-ban megegyeznek. Első ránézésre nehéz eldönteni, hogy melyik gép áll előttünk. Az elnevezésükből viszont könnyen rájuk ismerhetünk: a V jelzésű a vákuumos, az X a nyomott levegős. És akkor vegyük őket közelebbről szemügyre!

horsvhmaestro 2000i min

Maestro SX – 2000 l magtartály, 6000 l vetőmagtartály

A Maestro RV, DV, CV, SV vákuumos vetőgépek 6, 8, 9, 12, 16, 18, 24, 36 so­­ro­­sak lehetnek, és ezen belül a sortávol­ság is 45 és 80 cm között változhat. A nagy központi műtrágyatartály mellett legtöbb esetben nagy központi magtartállyal is rendelhetőek. Az adagolót annyira egyszerűre tervezték, amennyire csak lehetséges. Az üzemeltetőknek azonkívül, hogy kiválasztják a vetőtárcsát és behelyezik, beállítják a vetési mélységet és a magfogó kerék mélységét, a vetőegység esetében több teendőjük nincs.

horsch nirspeedadagolo min

    A nyomott rendszerű AirSpeed adagoló

A vetési normát és a csoroszlyanyomást a monitoron kell állítani, a vákuum állításával pedig azt szabályozzuk, hogy ne forduljon elő duplázás, illetve kihagyás. Az adagolóban nem kell például le­­­­­sodrót állítani! A nyomott levegős rendszer is hasonlóan működik, csak egy ki­csit jobban oda kell figyelni a magfogó kerék beállításánál, viszont gyorsabban is tudunk vele vetni. A vákuumos adagoló maximális vetési sebességét óránként 12 kilométerre, a nyomott levegősét 15 kilométerre ajánlja a gyár.

horsch focus6.50 td min

Focus 6.50 TD és Maestro 12 RV direkt vetés rozsszenázs után

Természetesen ha lóg az eső lába, de be szeretnénk fejezni a munkát, gyorsabban fogunk haladni. Az adagoló ekkor is pontosan fog adagolni, csak az ejtőcsövesnél torzul egy keveset a tőtávolság, mivel az ejtőcsőben a vetőmagvak többször pattognak. Tulajdonképpen ez a két vetőgép között az egyik különbség, ami a nyomott levegős rendszer felé billenti a mérleg nyelvét. Azonban azt is tudjuk, hogy a lőtt magokat meg is kell fogni a talajban, ami nem egyszerű. Ehhez minden esetben szükség van a magfogó kerékre. És mi történik akkor, ha nagyon csapadékos a tavasz, és a nyers föld esetleg a magfogó kerékre ragad, amely kiszedi a magokat a földből? Meg kell állni és haza menni. A vákuumosnál viszont kivesszük a magfogó kereket, és tovább tudunk dolgozni.

horsc focus 6.50 maestro 12 rv kukorica vet min

Focus 6.50 TD és Maestro 12 RV repce direkt vetése közben

Egyre többen vetik a repcét is kukorica-vetőgéppel, 50–75 cm sortávra. A rep­­­­ce ebben az esetben is tökéletes fejlő­­dést mutat, ugyanis a vetőbarázdába le tudjuk helyezni a mikro starter műtrágyákat, a sor mellé pedig a makroműtrágyát. Amennyiben a Maestrót Focus vetőgéppel kombináljuk, akkor a kapák nyomában lehelyezett repce karógyökere akadálymentesen fejlődik, tehát ez a legoptimálisabb gépkapcsolat a repce szá­­­­­­­­­­mára. A Focus–Maestro gépkapcsolat azon állattenyésztő farmok számára is optimális megoldás, amelyeknél a sze­názs után kukoricát vagy cirkot vetnek, hiszen a tarlón egy menetben el tudjuk végezni a talajművelést, a műtrágyázást és vetést, megőrizve az értékes vizet a talajban.

horschkukiricadirektvet min

Kukorica direkt vetése rozsszenázs után

A letisztult formájú új Maestro-generáció a legjobb választás a termelők számára. Használjuk ki az előrendelés adta lehetőségeket, és biztosítsuk magunknak az igényes tavaszi vetést!

Szász Zoltán
+36 30 743 0302







Tags: vetőgép, vetés, Horsch, Focus, Maestro, direktvetés

Oldalunk cookie-kat ("sütiket") használ. Ezen fájlok információkat szolgáltatnak számunkra a felhasználó oldallátogatási szokásairól, de nem tárolnak személyes információkat. Szolgáltatásaink igénybe vételével Ön beleegyezik a cookie-k használatába. További információ Elfogadom