Milyen az ideális magágy?
Vető- és talajművelő gépek - 2019.09.17
A megfelelően elkészített magágy nemcsak az elvetett és csírázó magra van hatással, de befolyásolja a növény későbbi fejlődését, valamint a betakarítható termés mennyiségét és minőségét is. De hogyan – és legfőképpen: mivel – készíthetünk ideális magágyat?
Magágykészítésnél olyan optimális talajfizikai állapot megteremtése a cél, amelyben a vetőmagok csírázása, kelése zavartalanul mehet végbe, ehhez pedig minél hatékonyabb nedvességmegőrzésre van szükség, valamint kedvező levegő- és hőforgalomra, de nem szabad megfeledkeznünk a vetés előtt kijuttatott kémiai szerek talajba dolgozásáról sem, a gyom- és betegségmentes környezet kialakításáról. Egyre fontosabb, hogy mindezt a munkaműveletek számának észszerű csökkentése, a talaj okszerű művelése mellett hajtsuk végre, természetesen igazodva a termőhelyi adottságokhoz. Gabonafélék esetében a vetés mélységében az aprómorzsás talaj az ideális, a felszínen pedig a morzsás állapot, kisebb-nagyobb rögökkel váltakozva. A magágyalap legyen tömör, ülepedett, de ne legyen túltömörített, míg az alatta lévő réteg állapota kellően lazult maradjon, hogy ne akadályozza a gyökérzet fejlődését. Vetés után a talajt a magvak fölött mindig vissza kell tömöríteni. Ha ez nem történik meg, a pórusok nagyok maradnak, a kapillárisokon keresztüli vízszállítás nem lesz megfelelő, ezáltal a talaj (és benne a mag) könnyen kiszárad. Hiba a túlzott visszatömörítés is, hiszen a pórusok összenyomásával akadályozzuk a nedvesség- és levegőmozgást, ami oxigénhiányhoz vezethet a gyökérrendszerben. Az ideális magágy megteremtése szinte lehetetlen, megfelelő gépekkel viszont kielégítő eredményt érhetünk el. Ehhez kértük partnereink tanácsait.
Horsch Cruiser
„Vannak területek, ahol intenzív talajműveléssel is maximális terméseredményt lehet elérni, máshol pedig a mulcsos talajművelést alkalmazzák szívesebben, ahol a szármaradvány megvédi a földet a kiszáradástól. De egyre gyakoribb az is, hogy a lehető legtöbb zöldítő növényt hagyják a földön, amelyek »elvégzik« a talajművelést, és utána már direkt vetéssel földbe helyezhető a mag. Ebben az esetben maga a vetőgép készíti el az aprómorzsás magágyat” – összegezte a jelenleg alkalmazott technológiákat Szász Zoltán, a Horsch magyarországi termékmenedzsere. A német cég filozófiája ezen a téren egyszerű: akkor optimális a magágy, ha a vetőmagok robbanásszerűen és egyöntetűen kelnek ki belőle, azt viszont már a gazda dönti el, hogy ezt milyen módszerrel éri el. A Horsch kínálatában eke nem szerepel, van viszont rugós kapákkal felszerelt Cruiser sekély szántóföldi kultivátoruk, amellyel a hagyományos forgatásos művelésben kiváló magágy készíthető. Jól alkalmazható a tarlóhántásban és tarlóápolásban is, mivel a keskeny (5 cm-es) vagy akár teljes átfedéssel dolgozó (20 cm-es) rugós kapák révén intenzíven műveli meg a talajfelszínt, bekeveri a kihullott magvakat, és a szármaradványt tökéletesen szétteríti, ezáltal védi a földet a kiszáradástól.
„Mindenféle bolygatás kiszáradást eredményez, úthengerrel kellene rámenni, hogy ez ne történjen meg. Sőt akkor is kiszárad a föld, ha nem mozgatjuk meg, mert az álló tarlón meredező gabonaszárak kis »kéményekként« működnek, ahol eltávozhat a nedvesség” – véli Szász Zoltán, aki szerint ezért helyesebb, ha mégiscsak elvégezzük a tarlóhántást, azzal ugyanis a talajba keverhetjük a gyommagvakat és hullott magvakat, elősegítve a kicsírázásukat.
Horsch Cruiser sekély szántóföldi kultivátor
Ehhez a munkához a szűk húzástávolságú, akár lúdtalpkapákkal is felszerelhető Cruiser mellett a rövidtárcsa is jó, sőt a Terrano szántóföldi kultivátorcsalád tagjai is, ClipOn lúdtalpkapákkal ellátva. Ezek olyanok, mint egy sarabolókapa, sekélyen, de teljes átfedéssel dolgoznak, és csak 3-4 centiméter mélységben bolygatják meg a földet. Mindez után következhet a mélyítő művelés, amelyhez a Tiger család ajánlható, a robusztus, négygerendelyes változat például ott is ideális, ahol nagy mennyiségű szármaradványt kell bedolgozni. „Bármilyen munkamenetet végezzünk is, meg kell próbálni magágyminőségű felszínt hagyni magunk után. Kiszámíthatatlan ugyanis, milyen időjárási körülményekkel kell majd szembenéznünk vetéskor, vagyis lehet, hogy az utoljára elkészített talajba kell elraknunk a magot” – összegezte a Horsch magyarországi termékmenedzsere.
Kvernerland Turbo
„Ha őszi betakarítású növény után készítünk magágyat, a legnagyobb kihívást a szármaradványok kezelése, megfelelő talajba keverése jelenti” – véli Pintácsi László, a Kverneland termékfelelőse. A norvég gyökerű cég ehhez a feladathoz a sokoldalú Turbo szántóföldi kultivátort kínálja, amely lényegében minden évszakhoz és körülményhez kiválóan igazodik. 3 cm-től 15-20 cm-es mélységig képes átdolgozni a talajt, klasszikus tarlóhántó munkagép tehát, amely nagy sebességgel dolgozik, és kétféle kapával felszerelve kapható. Az egyik a Reflex kapa, amely a kombinátorokon lévő S kapához hasonlít, csak annál sokkal erőteljesebb, robusztusabb, míg a másik a Kverneland által Triflexnek hívott C kapa. A Reflex kapa jó rögaprító hatással rendelkezik, a talajban húzva állandóan vibrál, kever, aprítja a rögöket, ezáltal finomabb magágy készíthető vele. Köves, kötött területekhez ugyanakkor a laprugós kialakítású C kapa ajánlott, amelyhez a szabadalmaztatott Knock-on rendszerrel 3 típusú kapahegy választható, illetve különböző szárrészekkel felszerelhető, hogy kiválóan alkalmazkodjon a változatos munkamélységekhez és feladatokhoz.
Kvernerland Turbo szántóföldi kultivátor
A Turbo kapakiosztása 19 cm, ez pedig lényegesen kevesebb, mint a klasszikus szántóföldi kultivátoroknál (ott általában 25-27 cm). A kapák négy sorban vannak elhelyezve (a vontatott változatnál öt sor is lehet), és utánuk rugós rögrendező vagy karbantartásmentes csapágyazású, tárcsás kivitelű elmunkálóegység egyaránt felszerelhető. Lezárásként többféle szimpla henger, illetve az új Actipress TWIN dupla henger választható a munkagéphez. A függesztett változatoknál a hengersor, valamint a traktor alsó két függesztőpontja segítségével állítható be a kívánt munkamélység, míg a vontatott verzióknál a hátsó hengersor és a mellső támasztókerekek révén. A Turbo hasmagassága 725 mm, így valóban eltömődésmentesen dolgozik, s függesztett kivitelben 3–6 méteres, vontatottban pedig 6,5 és 8 méteres változatban érhető el. A Kverneland nagy munkaszélességű szántóföldi kultivátorai szállításkor 2,9 méteresre összecsukhatók, de a 3 és 3,5 méteres függesztett változatok külső kapái/tárcsái is hidraulikusan vagy mechanikusan behúzhatóak a biztonságosabb haladás érdekében.
Pöttinger Fox és Fox D
A Pöttinger Fox és Fox D rövid kombinátorok a kifinomult, könnyű és üzemanyag-takarékos magágy-előkészítés munkagépei. Előbbi kétsoros elrendezésű rezgőkapákkal rendelkezik, utóbbinál pedig a tárcsák veszik át a talajművelés feladatát. Mindkét változat Vitasem és Aerosem felépítménnyel látható el, így egy menetben már a vetés is végrehajtható egy gazdaságos mulcsvető-kombinációval.
A Fox kombinátor elsősorban könnyű és közepes talajok, valamint kis mennyiségű tarlómaradvány esetén alkalmazható, a rezgőkapák finommorzsalékos magágyat hoznak létre. A Fox D verzió tárcsái 410 mm-es átmérővel és karbantartásmentes csapágyazással rendelkeznek, s mivel gumielemekbe vannak beágyazva, enyhén köves talajokon is kiváló munkát végeznek. A kétféle rövid kombinátor 3–3,5–4 méteres munkaszélességben érhető el, a munkamélységük 3-tól 8 centiméterig terjed. „A fejlesztés során a Pöttinger a kis méretekre, a könnyű vontathatóságra, a nagy munkasebességre, valamint a hatékony, de üzemanyag-takarékos működésre helyezte a hangsúlyt” – foglalta össze Szász László, a Pöttinger magyarországi képviseletének vezetője.
Pöttinger Fox D rövid kombinátor
A gépkombináció lezáróegységeként egy fogazott tömörítőhenger szolgál, amely lényegében minden talajfajtához alkalmas univerzális eszköz. Magágykészítésnél azért ideális, mert a vetési mélységben finomszemcsés, optimálisan visszatömörített talajt hagy maga után. Mivel a sárkaparók valamivel a megmunkálási szint felett találhatók, még nedves körülmények között sem emelik meg a talajt, így érhető el az optimális kapilláris hatás a sikeres vetés érdekében. Az edzett fogakkal rendelkező tömörítőhengerek 420, 500 vagy 550 mm átmérőjűek.
Mandam Best
Magágykészítéshez a Sato-Gép Kft. a lengyel Mandam Best kombinátorokat ajánlja, amelyek az elemeket tekintve széles körben variálhatók, ezáltal univerzálisan használhatók az üzemmérethez, talajtípushoz, a rendelkezésre álló traktorhoz és egyéb körülményekhez igazodva. A sokrétű felszereltség már a rugós kapák terén is megmutatkozik, ezeket ugyanis öt sorban helyezte el a gyártó, ráadásul a munkagépek többféle kapatípussal elérhetők, a hagyományosak mellett akár a negatív munkaszögben dolgozni képes gammakapákkal is. Elölre simító is kérhető, amely még a magágykészítést megelőzően, a szántáselmunkálásnál is hasznos a rögös felszín elegyengetésére. Lazább, középkötött talajokhoz elsősorban a rugós biztosítású, teljes szélességben felfüggesztett simítólap ajánlott, de a Mandam Best különálló tagokból álló rugós simítóval is felszerelhető, amely agresszívabban dolgozik, ezért középkötött-kötött talajokhoz ideális. A kapamezőben helyezkednek el a munkamélység-állító kerekek, a finombeállítás tehát nemcsak a hátsó hengerek révén, hanem ezek segítségével is történik. A lezáróhenger egyébként lehet szimpla vagy azonos átmérőjű hengerekből álló tandem megoldású, és mindkét változat elé rugós pálcasor kérhető. A Mandam Best kombinátor ettől az évtől elérhető, mégpedig 4 és 6 méter munkaszélességű, hidraulikusan csukható verziókban, de a jövőben a gyártó további fejlesztéseket tervez a munkagépnél. „Az ideális magágy előkészítése, megteremtése a tarlóhántással kezdődik, a Mandam pedig már ehhez a munkaművelethez is kínál megfelelő grubbereket és rövidtárcsákat. A kombinátort ezek után érdemes használni, a jó minőségű magágyat tehát a mi filozófiánk szerint gépkapcsolattal célszerű elkészíteni” – emelte ki Walloschek András, a Sato-Gép Kft. ügyvezetője.
Mandam Best kombinátor
Väderstad Rapid
A hazai piacon a Väderstad mutatott be elsőként magágykészítő gabonavetőgépet, amely már képes volt megfelelően kezelni a felszíni szármaradványokat, és nem igényelt alapos talaj-előkészítést, finom magágyat. A közel három évtizede piacra került Rapid vetőgépcsalád lehetővé tette, hogy a gazdálkodók ne kizárólag szántásos technológiában gondolkodjanak, hiszen immár forgatás nélkül, tárcsával, lazítóval és szántóföldi kultivátorral is lehetett alapművelést végezni. „Mindez azt jelentette, hogy a kultúrnövények igényei kerülhettek előtérbe, márpedig azok számára nem feltétlenül az úgynevezett aprómorzsás magágy az ideális, és aki továbbra is ragaszkodik ehhez, az könnyen elporosítja a talajt” – mondta dr. Kalmár Tibor, a Vaderstad Kft. ügyvezetője. Filozófiájuk szerint az aprómorzsás kialakításnak csak a vetés mélységében van jelentősége, mert ahová a mag kerül, ott valóban segíti a tápanyag- és vízfelvételt. A vetésmélység fölötti zónában viszont már lehetnek nagyobb morzsák, sőt a felszínt 1-2 centiméteres rögökkel kell „érdesíteni”, hogy megvédjék a talajt a klímahatásoktól. Hasznos, ha a vetés idejére még legalább 10-15 százalékos takartságot adó szármaradvány-mennyiség marad a felszínen, mert csökkenti a cserepesedés veszélyét és véd a klímahatásoktól. Ezt a munkát pedig a lehető legkevesebb menetszámmal kell elvégezni, mert a sok talajmunka rombolja a talajszerkezetet, illetve növeli a nedvességveszteséget. „Ma már egy gazdaságnak fel kell készülnie arra, hogy legalább két-három féle magágykészítő géppel rendelkezzen, mert csak így tud minden igényt kielégítő magágyat készíteni a különböző időjárási és talajkörülmények mellett” – vélte dr. Kalmár Tibor.
Väderstad Rapid gabonavetőgép
A svéd gyártócég nevéhez fűződik a henger nélküli kombinátor meghonosítása is a magyar piacon, korábban ugyanis mindenki a hagyományos pálcás hengerboronával szerelt kombinátorokat használta magágykészítéshez. Az NZ Aggressive tagjainál azonban a Väderstad elhagyta a hengert a hátsó sorból, így már nedves talajon kora tavasszal, a lassan pirkadó, kötött földeken is el lehet kezdeni a munkát. Idehaza kifogásolható gyakorlat a kompaktorok általános tavaszi használata, pedig ez az eszköz inkább száraz talajviszonyokra való. Ha a művelés mélységében nedves talajon alkalmazzák, akkor az elöl és hátul lévő hengersorok sekélyen megnyomhatják a talajt, magágytalpat gyúrhatnak bele, ennek pedig az a veszélye, hogy például a kukorica oldalgyökerei nem lesznek képesek azt átnyomni, szárazságban hamar jelentkeznek az tünetek. Erre a problémára elsőként dr. Birkás Márta, a gödöllői Szent István Egyetem professzora mutatott rá. „Tipikus magágykészítési hiba az is, amikor a mag körüli zónába eltérő nedvességű és porhanyultságú frakciók kerülnek, ami kettős kelést eredményez” – emelte ki dr. Kalmár Tibor. Ennek kockázata úgy mérsékelhető, hogy már ősszel egyengetjük a szántott talajokat, durván elhúzzuk a felszínt, ami csökkenti a nedvességvesztést az egyre gyakoribb enyhe és száraz teleken.
Regent TerraStar
„A jó minőségű magágy megteremtése nemcsak a géptől függ, hanem az előveteménytől is, illetve annak betakarítása után a tarlóhántástól, tarlóápolástól, alapműveléstől” – mutatott rá Dobos Péter, a Valkon Kft. munkagép-kereskedelmi vezetője. Műszaki szempontból ő annyi változást lát a korábbi időkhöz képest, hogy régebben a vetőgép igényeit is figyelembe kellett venni a magágykészítésnél, de ma már nincsenek ebből az irányból különösebb elvárások: a méretesebb tárcsák, a nagyobb csoroszlyanyomás révén a vetőgépek önmagukban nem igényelnek finomabb magágyat. A növény viszont természetesen meghálálja, ha jól előkészített magágyba kerül, az egyenletesebb, gyorsabb keléssel és a későbbi egészséges, jó ütemű fejlődéssel. A kecskeméti székhelyű Valkon Kft. a talajművelő gépek közül az osztrák Regent termékeit forgalmazza. A tökéletes vetőágyhoz a TerraStar könnyű magágykészítő kombinátorok jelenthetik az optimális megoldást, amelyek 4,4-től 8 méterig terjedő változatokban kaphatók. Rendkívüli változatosság jellemzi a típust, hiszen négy különböző kapával rendelhető (háromféle rugós kapával, illetve egy merev, boronafogszerű kapával), s a kapamezők ezek alapján hatféle verzióban alakíthatók ki. A munkagép végén négyszögpálcás dupla rögtörő hengerek találhatók, eltérő – elöl 320, hátul 260 mm-es – átmérőkkel, s ezeket nem feltétlenül lezárásra használják, mivel belehatolnak a talajba, vagyis segítenek annak az ülepedett rétegnek a létrehozásában, ahová a mag kerül. A kapák előtt lévő, állítható rugós simítólemezek egyenetlen terepen is teljes munkaszélességben egyengetik el a felszínt. A TerraStar kombinátor igazi egyediségét az Exakta kiegészítő első henger jelenti, amely a hátsó hengerpárral együtt tökéletesen megtámasztja a kapamezőket, így lesz egyenletes a mélységtartás, ez pedig a homogén, egyöntetű kelés alapfeltétele.
Regant TerraStar könnyű magágykészítő kombinátor
Szerző: AgrárUnió
Címkék: Pöttinger, Väderstad, Horsch, Cruiser, Rapid , Regent, magágy, TerraStar, Mandam Best, Fox, Fox D, KvernerlandÁTK-pályázati feltételek a szakember szemével
Vigyázz, kész, rajt: kezdődhet az állattartó telepek ...
Belvíz helyzetkép a mezőgazdaságban
Érdemes-e manapság szamarat tartani?
„Nem kormányt akarunk buktatni, csak azt szeretnénk, ha végre ...
Tovább folytatódik a földértékesítési program
Korai repcekártevők és monitorozásuk
5 kérdés és 5 válasz a hatékony karbamidtrágyázásról
Mélyponton a traktorpiac
Ha nagyobb termést és jobb tápelem-hasznosulást szeretne