A vetésnél már eldől a növény sorsa I.

A január végi AGROmashEXPO–Agrár-gépShow kiállításon annak jártunk utána, hogy gépgyártó és gépforgalmazó partnereink milyen eszközöket kínálnak 
a szakszerű és eredményes vetéshez.

Alacsonyról leejtett magok

Az Amazone szerint a jó vetés növényfaj-tától függően mást és mást jelent. A kukorica esetében például minél alacsonyabbról kell leejteni a vetőmagot, hogy kevesebb mozgási energiát tudjon gyűjteni, így puhábban érkezzen a földre, és ne guruljon el. Ez az egyenletes tőtáv titka, ami mellett legalább ugyanilyen fontos 
a vetésmélység egyenletessége is.

A gabonákhoz mechanikus és pneumatikus gépeket egyaránt kínál a német gyártóvállalat. Az előbbieket kis (3–4 méteres) munkaszélesség esetén választják a legtöbben, ezek egyszerűbben áttekinthetők és szervizelhetők, míg a pneumatikus változatok közül a 4 méter fölöttiek fogynak nagyobb számban. Külön ki kell emelni a 3, 3,5, 4 és 6 méteres munkaszélességben kapható Cirrus vontatott kombinált gabonavető gépet, amelynél a 6003-2 és a 6003-2C típusú, 6 méteres vetőkombinációkat már az új, 380 mm átmérőjű TwinTeC+ dupla tárcsás csoroszlyával szerelték fel. Ez a hazai piacon is sikeres lehet, mert nagyobb nyomást lehet kifejteni rá, jobban átvágja a szármaradványt, így valóban a talajba teszi le a magot. A csoroszlyanyomás fokozatmentesen, hidraulikusan 15–100 kg között változtatható.

Elektromos hajtással

Az AXIÁL Kft. standján kétfajta elektromos hajtású vetőgépet is kiállítottak, és nem véletlenül, ugyanis a bajai központú cég ebben a technológiában látja a jövőt. A gazdák jól és könnyen beállítható és szabályozható, megbízhatóan működő gépeket keresnek, s ezek közül idehaza a 6 és 12 soros konfigurációk fogynak a legjobban. A januári AGROmashEXPO–AgrárgépShow standján egy olyan 6 soros változatot is megtekinthettek a látogatók, amelynél csak a vetőelemek hajtása volt elektromos. Viszont ezzel is megoldható már a soronkénti szakaszolás, és fontos előnye, hogy a lánchajtású vetőgépeknél könnyen fellépő szlip itt egyáltalán nem jelentkezik. A hatszög tengely már csak 
a granulátum- és műtrágyaszóró tartályokat hajtja meg, de a következő változatoknál ezek is elektromosak lesznek, sőt a 8 soros verziónál már most ezt a megoldást alkalmazzák. A 6 soros gép műanyag műtrágyatartályt kapott a korábbi fém helyett, így nem jelent veszélyt a vízbázisú festéstechnológia a belehelyezett műtrágya miatt.

A korábbi NG Plus 4 vetőelemhez képest az NG Plus M már lényeges különbségeket mutat. A beépített lengéscsillapító révén gyorsabbá válik a vetés, ami ma fontos elvárás a gazdák részéről. A Monosem gépek 6–8 km/h között nagyon pontosak voltak eddig is, de így már 9–11 km/h munkasebességnél is azok, mert nem tud „bepattogni” a vetőkocsi, és ezáltal elkerülhető a tőszámingadozás. Az AXIÁL felfogása szerint nemcsak a megfelelő tőtávolság biztosítása fontos feladat, hanem az egyenletes vetésmélységé, mert a kukoricának például 6-8 leveles koráig eldől a sorsa, és ha addig egyforma az állomány, akkor később sem lesz nagy probléma a növényekkel. Az egyöntetű, robbanásszerű kelés biztosítása ehhez viszont elengedhetetlen.

Az elektromos hajtású vetőgéppel a vál-tozó tőszámú vetés is kivitelezhető, ami további előnyt jelent. A menedzsmentzónákra osztott vetési térkép alapján a gép gyengébb minőségű talajon visszavesz a magmennyiségből, így a kikelő növényeknek nagyobb tenyészterületük marad a megfelelő fejlődéshez. A Monosem jelenlegi piaci részesedése 20–25 százalék a maga szegmensében, és ennek 15 százalékát teszik ki az elektromos hajtású változatok. Az AXIÁL célja az, hogy az arányt már jövőre 30 százalékra emeljék.

Mobil csávázógép

A leginkább permetezőiről ismert Farmgép Kft. a vetéshez is tud eszközt kínálni a gazdálkodóknak. A Mobitox mobil csávázógép elsősorban olyan nagyobb üzemek részére ajánlott, amelyek csökkenteni szeretnék a vetőmaggal kapcsolatos költségeiket, illetve ellenőrizni kívánják az előállítást. A teljesen automata üzemű, 4–20 tonnás kapacitású berendezés folyamatos üzemre képes, és 100 százalékos vegyszerfedettséget biztosít a magok számára. Alkalmas gabonafélék, hüvelyesek, ipari növények és egyéb kultúrák vetőmagvainak nedves csávázására. A garmadában tárolt magokat felszedi, csávázza, majd a szállítójárműbe, zsákba rakja, esetleg vissza a földre. Szinkronizáló automatika vezérli a mag- és vegyszeradagolást a beállított teljesítményértékeknek megfelelően. A gép előrehaladása közben a felhordó elkezdi feltölteni a magtartályt, és amikor a magszint eléri a két első érzékelőt, az automatika beindítja a csávázást. Ha pedig a magszint eléri a felső érzékelőt, az önjárás rögtön kikapcsol, és a gép álló helyzetben csáváz mindaddig, amíg a magszint a középső érzékelő szintje alá nem süllyed. Ekkor az önjárás ismét bekapcsol. Biztonsági funkcióként a csávázás bármelyik feltéte-lének kimaradásakor a gép automatikusan kikapcsol, és hibajelzést ad a probléma forrásáról. A Mobitox meghosszabbított kihordócsigája Big-Bag zsákok töltéséhez is ideális, opcióként pedig cserélhető 
zsákolóadapter és surrantó kérhető a berendezéshez. A gép műanyag porfestést kapott az összes fémrészen, és a dugattyús adagolószivattyút is nehéz igénybevételhez tervezték. A beöntőszűrős PE vegyszertartály 120 liter kapacitású.

Gondos magágykészítés

A sikeres vetés alapja a gondosan előkészített magágy a Horsch felfogása szerint. Következő lépésként a vetőmagot jól be kell ágyazni a talajba, és különösen ügyelni kell a megfelelő vetési mélységre. A szemenkénti vetésű búzát például azért nem szabad mélyre tenni, mert akkor 
a bokrosodási pontja is mélyre kerül, de a kukoricánál is éppolyan fontos a pontos mélységtartás, hogy a növények minél egyöntetűbben keljenek. A később kikelő egyedek számára a többiek konkurenciának számítanak, ami egyértelműen terméscsökkenéshez vezet. Az egyenetlen vetési mélység kiküszöbölésére fejlesztette ki a német gyártócég az AutoForce automatikus csoroszlyanyomás-szabályzó rendszert. Ez a vetőkocsi paralelogrammás szerkezetén lévő munkahenger segítségével avatkozik be és változtatja meg a csoroszlyanyomást, olyan módon, hogy a mélységtartó kerékre eső súly mindig állandó legyen.

Az idehaza az AXIÁL Kft. által forgalmazott gépeivel a Horsch már akár a szemenkénti búzavetést is meg tudja valósítani, bár ez professzionálisabb szintet képvisel a gazdálkodásban. Gyakorlati tesztek alapján 10 százalékos többlettermés is elérhető ezzel a technológiával, viszont jobban oda kell figyelni a magágyra, kalibrált vetőmagra van szükség, az átlagosnál jobban bokrosodó fajtára, alacsony csíraszámra (1,5–2 millió mag/ha), valamint korai vetésre. Kukorica után (október–novemberben) tehát nem lehet szemenként búzát vetni, ezt minden termelőnek figyelembe kell vennie.

Szerző: AgrárUnió