Az önvezető traktorok – 1. rész: Alapvetések

A mezőgazdasági erőgépek fejlesztése és használata során a megbízhatóság mindig is kiemelt szempont volt és az ma is. Nemcsak a műszaki megbízhatóságra kell gondolni, hanem a munkavégzéssel összefüggő szempontokra is.

Az elterjedt gyakorlatban a traktoros munkavégzés megbízhatósága általában a traktorvezető kezében van. Ez azt jelenti, hogy Ő dönt a traktor munkájával összefüggő beavatkozásokról, legyen szó annak iránytartásáról, a haladási sebességéről, az új fogásra történő ráállás mikéntjéről stb. Ez a sokrétű feladat komoly felkészültséget és szaktudást igényel. Nem véletlen, hogy a mai gyakorlatban (hazánkban is) a gazdálkodók egyik legnagyobb problémája, hogy nehéz „jó traktorost” találni.

A teljes automatizálás felé

A traktorosok munkájának megkönnyítésére számos technikai megoldás született az idők során. Ezek a komfortérzet javításán túl, elősegítették a pontosabb és biztonságosabb munkavégzést is. A folyamatos fejlesztések eredményeként jelentek meg az olyan megoldások, amelyek a traktoros közvetlen beavatkozása nélkül is képesek bizonyos feladatok elvégzésére. Ezen megoldások kiteljesedése eredményezte azt, hogy megszülettek a teljesen automatizált önvezető traktorok, amelyeknél a traktor irányítása nem igényli az ember közvetlen jelenlétét.

Hirdetés

Az automatizálás olyan technológiák és folyamatok megvalósítását jelenti, amelyek minimális emberi beavatkozással végzik el a feladatokat. Magában foglalja gépek, számítógépek és szoftverek használatát olyan műveletek végrehajtására, amelyeket korábban emberek végeztek. Kedvező esetben az automatizálás hatására javul a munkavégzés hatékonysága, pontossága, megbízhatósága, a termelékenység egyidejű javulása mellett. A mezőgazdaságban használt traktorokra vonatkoztatva: az automatizálás a traktor azon képességét jelenti, hogy mezőgazdasági feladatokat tudjon végezni a közvetlen emberi beavatkozástól függetlenül. Egy teljesen automatizált önvezető traktort úgy programoznak, hogy figyelje a helyzetét, szabályozza a sebességét és elkerülje a baleseteket.

A Kubota 2024-ben, a Las Vegas-i Consumer Electronics Show-n mutatta be új Agri Concept önvezető traktorát

Az önvezető traktor ötlete már 1940 óta létezik. A folyamat működtetéséhez és automatizálásához szükséges technológia, mint például a mesterséges intelligencia és a helymeghatározás, azonban csak a későbbi években fejlődött ki, ami ugrásszerűen hozzájárult az önvezető autók fejlesztéséhez. Ezzel függ össze, hogy az önvezető traktorok először az 1980-as években jelentek meg a precíziós mezőgazdaságban, amikor a GPS-vezérelt gépek forradalmasították a vetést. A felgyorsult fejlesztés eredményeként a mesterséges intelligencia, a fejlett érzékelők és a nagy pontosságú navigációs rendszerek segítségével ezek az önvezető gépek a szántóföldi hatékonyság új szintjét képviselik. Mindezek használatával a gazdálkodók leküzdhetik a munkaerőhiányt, javíthatják a termelés eredményességét és fenntartható technológiai megoldásokat alkalmazhatnak. A 2000-es évek óta az olyan technológiák, mint a GPS, az érzékelők, a hozamtérképek és a változó kijuttatási mennyiségek egyre inkább részévé váltak a precíziós technológiai megoldásoknak és támogatják az önvezető traktorok alkalmazását is.

Hirdetés

Ahogy jeleztük: a teljesen autonóm traktorok emberi felügyelet nélkül dolgoznak, távolról irányíthatók és képesek önállóan dönteni például az útvonalról, a haladási sebességről és egyéb működési paraméterekről. Az önvezető traktorok mellett megtalálhatók a félautomata traktorok is. Ilyen például az automata kormányzással (autosteer) szerelt traktor, amely ugyan önállóan halad a sorok között, de a gépkezelő még jelen van, ez a konstrukció „csupán” a munkáját teszi megbízhatóbbá és könnyebbé.

Bár a különböző gyártók technikai megoldásai eltérőek, szinte minden típusnál megtalálhatók az alapvető önvezető funkcionális elemek. A GPS-navigáció és a területtérképezés lehetővé teszi a traktorok számára, hogy emberi irányítás nélkül pontosan kövessék a beprogramozott útvonalakat. Az akadályérzékelő szenzorok megakadályozzák az ütközéseket, amikor emberek, állatok vagy tárgyak kerülnek az útjukba. A távfelügyelet lehetővé teszi az okostelefonokról vagy számítógépekről történő vezérlést, beállítást és a szükség szerinti beavatkozást.

 Egy teljesen automatizált önvezető traktort úgy programoznak, hogy figyelje a helyzetét, szabályozza a sebességét és elkerülje a baleseteket.

A technikai alapok

Az önvezető traktorok számos fejlett rendszerre támaszkodnak, melyek lényeges összetevői a következők:

• A GNSS (Global Navigation Satellite System – Globális Navigációs Műholdrendszer) egy gyűjtőfogalom, amely az összes olyan műholdas helymeghatározó rendszert jelenti, amely világszintű lefedettséget biztosít. A GNSS-rendszerek közé tartozó egyik legismertebb elem a GPS.
• GPS-navigáció: A GPS (Global Positioning System – Globális Helymeghatározó Rendszer) egy olyan műholdas alapú navigációs technológia, amely lehetővé teszi a Föld bármely pontján a pontos helymeghatározást. Biztosítja a pontos útvonalakat, minimalizálja a magvak, a műtrágya és az üzemanyag pazarlását.
• RTK-GPS (Real-Time Kinematic GPS) egy fejlett helymeghatározási technológia, amely centiméteres pontosságot biztosít valós időben. Ez a rendszer különösen fontos olyan területeken, ahol a hagyományos GPS 3–10 méteres pontossága nem elegendő. A mezőgazdasági műveletek is ilyenek. Az RTK-rendszer két fő elemből áll:
• Bázisállomás: egy fix, pontos helyen elhelyezett GPS-vevő.
• Rover (mozgó egység): például egy drón vagy traktor, amely szintén GPS-jeleket fogad.

A bázisállomás valós idejű korrekciós adatokat küld a rovernek (rádión vagy interneten keresztül), hogy kijavítsa a GPS-jelek hibáit, pontatlanságait.

A John Deere önvezető traktora fejlett kamerák, nagy sebességű processzor és mesterséges intelligencia kombinációját használja a terepen való navigáláshoz

• Mesterséges intelligencia (röviden: MI vagy angolul AI – Artificial Intelligence) olyan számítógépes rendszerek összessége, amelyek képesek az emberihez hasonló gondolkodási folyamatok „leutánzására”.
• Neurális hálózatok: Az emberi agy működését utánzó algoritmusok, amelyek képesek összetett mintázatok felismerésére.
• Gépi tanulás (Machine Learning): Az MI egyik ága, ahol a rendszer adatokból, nyert információkból „tanul”, nem pedig előre programozott szabályok alapján működik. Segítségével lehetővé válik a traktorok számára, hogy a változó körülményekhez igazítsák működésüket.
• Számítógépes látás (Computer Vision): Ez egy technológiai fogalom, amely az MI egyik ága, és azt jelenti, hogy a számítógépek képesek „látni” és értelmezni képeket, videókat vagy vizuális adatokat.
• Szenzorok (érzékelők, detektorok): Olyan eszközök, amelyek képesek valamilyen fizikai, kémiai vagy biológiai jelenséget érzékelni, és azt elektromos jellé átalakítani. Érzékelik és mérik a környezetüket: az akadályokat, a növényeket és a talajviszonyokat, hogy a traktorok biztonságosan és pontosan navigálhassanak a földeken.
• LiDAR (Light Detection and Ranging – fényalapú távolságmérés): Egy lézeres távérzékelési technológia, amely rendkívül pontosan képes meghatározni a környező tárgyak és felületek távolságát, alakját és elhelyezkedését. A LiDAR az egyik legfontosabb érzékelőtechnológia az önvezető járművekben.
• RGB-kamera: Olyan kamera, amely a vörös (Red), zöld (Green) és kék (Blue) színcsatornák alapján készít képeket. Nagyfelbontású, azaz képes nagy számú képpontot (pixelt) rögzíteni.
• 3D térképek: Olyan digitális térképek, amelyek nemcsak síkban, hanem térben is ábrázolják a környezetet – beleértve az épületek, domborzat, utak és más objektumok magasságát és formáját is. Ezek a térképek kulcsfontosságúak az önvezető járművek területén.
• IoT (Internet of Things – a dolgok internete): Szenzorok és internetkapcsolat révén a traktorok valós időben kommunikálnak más gépekkel (pl. drónokkal, robotokkal) és a felhasználóval. Gyakorlati példák vannak már arra, hogy kombájnok és traktorok automatikusan összehangolják mozgásukat a betakarítás során.
• Távirányítás/távfelügyelet: Azt jelenti, hogy egy operátor (felügyelő) távolról (pl. egy vezérlőközpontból) képes:
• figyelemmel kísérni az önvezető jármű mozgását,
• beavatkozni, ha a jármű nem tud dönteni (például bonyolult forgalmi helyzetben),
• vagy teljesen átvenni az irányítást vészhelyzet esetén.
• Monitorozás: A gazdálkodók bárhonnan figyelhetik és módosíthatják a műveleteket táblagépeken vagy okostelefonokon keresztül. A monitorozás során egy központi rendszer valós időben figyeli a távoli eszközök vagy rendszerek állapotát, teljesítményét és eseményeit. Ez lehetővé teszi: a hibák gyors észlelését, a proaktív beavatkozást és a hatékony karbantartást.
• Kommunikációs csatorna: Internet, 5G, rádió vagy más hálózat, amely továbbítja az adatokat.
• Központi vezérlőfelület: Ahol az operátorok figyelik az adatokat, riasztásokat kapnak, és szükség esetén beavatkoznak.
• Riasztási rendszer: Automatikus értesítések e-mailben, SMS-ben vagy alkalmazáson keresztül.

A fedélzeti videokamerák és a LiDAR-érzékelők segítségével a kísérleti traktor képes észlelni az útjába kerülő akadályokat

A felsorolt elemek összehangolt együttműködésének eredményeként az olyan érzékelők, mint a LiDAR, 3D-ben térképezik fel a környezetet, valós időben érzékelik az akadályokat és megelőzik az ütközéseket. A nagy felbontású kamerák azonosítják a növényeket és szükség szerint módosítják a kijuttatásokat. Az RTK-korrekcióval ellátott GPS-rendszerek biztosítják az előre meghatározott útvonalak centiméter-pontos követését. Mindeközben a felügyeleti platformokkal való kapcsolat lehetővé teszi a távoli megfigyelést és a valós idejű működési beállítások elvégzését – csökkentve/korrigálva az esetleges hibákat, optimalizálva az erőforrás-felhasználásokat és fenntartva a szántóföldi műveletek eredményességét.

Bár a különböző gyártók technikai megoldásai eltérőek, szinte minden típusnál megtalálhatók az alapvető önvezető funkcionális elemek.

Az autonóm traktorok előnyei a gazdálkodók számára

A puszta újdonságon túl, az önvezető traktorok számos módon kézzelfogható előnyöket jelenthetnek a gazdálkodóknak. Az ember által vezetett traktorokhoz képest az autonóm traktorok a következő fontosabb előnyöket kínálják:

• Fokozott hatékonyság és gyorsabb feladatvégzés - A vezető nélküli traktorok megszakítás nélkül, hosszabb ideig képesek folyamatosan működni – beleértve az éjszakai és a kedvezőtlen időjárási körülményeket is. Pontos vezetésük és fáradhatatlan munkatempójuk révén gyorsabban elvégzik a kijelölt műveleteket. A hatékonyság tovább javítható, ha a gazdálkodók több önvezető traktort alkalmaznak, amelyek munkája együttesen összehangolható. A kevesebb munkamenet a földeken és az átfedések hiánya csökkenti a pazarlást és növeli az eredményességet.
• Alacsonyabb üzemeltetési költségek - Az önvezető traktorok csökkentik a drága szakképzett munkaerő iránti igényt. A traktorvezető elmaradása jelentősen csökkenti az üzemeltetési költségeket. Az algoritmusok által optimalizált következetes ütemezés üzemanyag-fogyasztást is csökkenhet. A simább vezetéssel csökkenhet a járműalkatrészek kopása, ami előnyös a karbantartási-javítási költségek szempontjából. A gazdaság nettó jövedelme az alacsonyabb rezsiköltségeknek köszönhetően növekszik.
• Az inputok csökkentése – Az automata kormányrendszerek lehetővé teszik az önvezető traktorok számára a szinte hihetetlen pontosságú munkavégzést. Ezzel minimalizálhatók a szükségtelen üresmenetek, a feleslegesen kijuttatott vetőmagvak, műtrágyák, növényvédő szerek. A pontos elhelyezés a pazarlás elkerülésének előfeltétele és a vegyszer-elsodródás kockázatának csökkentését is segíti. Az alacsonyabb inputköltségek direkt módon hozzájárulhatnak a vállalkozás profitjának növeléséhez. A pontosabban végzett műveletek jelentik az alapját a fenntartható precíziós gazdálkodásnak.
• A folyamatos alkalmazkodás képessége – A lépésről lépésre előirányzott éves tervekkel ellentétben az önvezető traktorok valós időben reagálnak a változó körülményekre. A nedvességérzékelőkből származó aktuális adatok például lehetővé teszik a traktorok számára, hogy részletesen módosítsák az öntözési tervet. A hirtelen kártevőkitörések azonnali, célzott permetezést kívánnak, amire korábban nem készült terv. Az önvezető traktorok képesek folyamatosan aktualizálni a programozott terveket az optimális eredmények elérése érdekében.
• Alacsonyabb környezetterhelés – A csökkentett vegyszerfelhasználástól, a könnyebb vontatott munkagépekig, a mai önvezető traktorok jobban szolgálják a fenntarthatósági kritériumok teljesülését. A könnyű, teljesen elektromos modellek sokkal kevésbé tömörítik a talajt, mint a nagyobb tömegű hagyományos dízelmotoros traktorok. A kisebb traktorok nagyobb pontosságot tesznek lehetővé, ami a kényes ökoszisztémák szennyezése és a talaj károsodása szempontjából ugyancsak előnyös.
• Fokozott munkavállalói biztonság és egészség – Az emberi kezelők eltávolítása a gyakran nem kellően biztonságos nehézgépektől, elkerülhetővé teszi a traktorral kapcsolatos baleseteket és haláleseteket. Az önvezető modellek elkerülik a felborulás, az elgázolás és az elakadás kockázatát. A fülke nélküli modellek esetében is megoldott a gazdálkodók védelme a mérgező növényvédőszerekkel szemben. Az önvezető traktorok biztonságosabb, kevésbé stresszes munkakörülményeket teremtenek.
• A munkavégzés skálázhatósága – Az adott vállalati gépparkkal szemben az autonóm flották könnyen skálázhatók a művelendő területek méretének függvényében. A gazdálkodók költséghatékonyan bővíthetik/szűkíthetik tevékenységüket további programozott traktorok hozzáadásával/elvonásával. Az adott növényekhez vagy terepviszonyokhoz igazított, testreszabott gépek leegyszerűsítik a gazdaságokban a géphasználat szervezését.
• Bővített adatgyűjtés és elemzés – Az RTK-GPS, a fedélzeti kamerák, a GPS-térképezés, az érzékelők és a számítógépes látás irányítják az autonóm traktorokat. Ugyanakkor ezek a technológiai megoldások igen nagy mennyiségű adatot is gyűjtenek, illetve szolgáltatnak a talajról, a növényzetről, a gépről és a környezeti feltételekről. A begyűjtött adatok alapján elvégezhető elemzések jól segíthetik a felhasználókat a gazdálkodásra vonatkozó döntéseik előkészítésében. Mindezek alapján a fejlesztési teendők is sokkal egyértelműbben határozhatók meg. A nyert információk segítségével optimalizálhatók a rövidebb, illetve hosszabb távra vonatkozó elképzelések és stratégiai célkitűzések.
• Vonzó a fiatalabb generációk számára – Számos vizsgálat, felmérés szerint a fiatalabb generációk az idősebbeknél intenzívebb érdeklődést mutatnak a korszerű technológiai megoldások és a robotika mezőgazdaságban való alkalmazása iránt. Az autonóm traktorok és az adatvezérelt intelligens gazdálkodás kulcsfontosságú vonzerő lehet. Az automatizálás vonzóbbá teheti a mezőgazdasági munkavégzés vállalását a munkaerőhiány közepette is. Mindennek különös jelentősége lehet hazánkban is, ahol ezekben az években nagy számban zajlanak a gazdaságok átadásai az utódok számára.

Szakértői ajánlások szerint bizonyos helyzetekben, mint például a nagy területeken történő gabonatermesztés, az önvezetők előnyei meghaladhatják a hátrányokat.

A jármü 6 független hajtómotora juttatja el az energiát oda, ahol szükség van rá

A lehetséges kihívások, akadályok

Miután minden éremnek két oldala van, a traktorok automatizálásának is vannak – a pozitívumok mellett – előnytelen összefüggései is. A továbbiakban ezekből mutatunk be néhányat.

• Magas kezdeti beruházási költség – A jelenlegi árviszonyok mellett az önvezető traktorok megszerzése nem olcsó mulatság. Ugyan az egyes típusok árai között van némi különbség, azonban kijelenthető, hogy a kisebb tőkeerejű gazdálkodók számára – az észszerűség határain belül – ezek a berendezések jelenleg még elérhetetlenek. Segítséget jelenthetne, ha létezne a gazdálkodók számára hozzáférhető finanszírozási támogatás. Szakirodalmi utalások szerint az automatizálást alkalmazó gazdaságok akár 50 százalékkal is csökkenthetik az üzemeltetési költségeiket, így a befektetés megtérülése akár 2-4 éven belül megtörténhet – a gazdaság méretétől és az alkalmazott technológiáktól függően.
• Speciális tudás iránti igény – Minden technikai fejlődés ellenére a gondolkodó ember aktív közreműködése továbbra is elengedhetetlen. Valakinek képesnek kell lennie a műveletek konfigurálására, a munkavégzés felügyeletére és az esetlegesen szükséges beavatkozások megtételére. A szükséges tudással rendelkező szakemberek nélkül az önvezető technológiában rejlő lehetőségek nem aknázhatók ki teljes mértékben. A gazdálkodóknak speciális készségeiket kell fejleszteniük a GPS-vezérelt automatizálási szoftverek, az érzékelőalapú diagnosztika és a mezőgazdasági adatelemzés terén. A legtöbbjüknek átfogó képzésre van/lenne szüksége ahhoz, hogy eredményesen tudja használni ezeket a fejlett technológiákat és lépést tudjon tartani azok folyamatos fejlesztésével. A korai gyártású önvezető traktorok továbbra sem tudják teljesen helyettesíteni az emberi munkavégzést. Az emberi felügyelet kulcsfontosságú marad mindaddig, amíg az automatizált képességek teljes mértékben ki nem fejlődnek.
• A korszerűsített infrastruktúra követelményei – Az automatizálás lehetővé tételéhez a gazdaságoknak megfelelően nagy sebességű internetre van szükségük a megbízható adatátvitelhez, szerverekre a GPS-térképadatok kezeléséhez, helyhez kötött elektromos hálózatra a töltéshez. Az ilyen infrastrukturális elemek hiánya akadályozza az önvezető traktorok sikeres alkalmazását.
• Az automatizálás lehetséges zavarása – Az önvezető traktor érzékelőinek vagy kameráinak bármilyen letiltása az automatizálás átfogó meghibásodását eredményezheti. Az elszennyeződött vagy eltakart kamerák, a poros érzékelők és a nem tiszta GPS-jelek mind ideiglenesen akadályozhatják az autonóm működést. Az ilyen tartós, vagy csak átmeneti problémák megszüntetése elengedhetetlen a hibamentes működéshez. Ezen a területen különösen hangsúlyos az emberi közreműködés szerepe.
• Kibertámadásokkal szembeni érzékenység – Ahogy az autonóm traktorok egyre inkább kapcsolódnak különböző platformokhoz, egyre sebezhetőbbé válnak a kiberbiztonsági fenyegetésekkel szemben. A rosszindulatú „szereplők” kihasználhatják a sebezhetőségeket az adatok ellopására vagy a járművek feletti irányítás átvételével a pusztításra. A „heckelés” megelőzésére irányuló óvintézkedések elengedhetetlenek. Figyelni kell arra, hogy a védelmi megoldások ugyan folyamatosan változnak, de „a zsiványok mindig egy lépessel előbbre tartanak”.
• Szabályozási kérdések – Számos jogszabály, hatósági előírás még nemzetközileg is hiányzik ahhoz, hogy az önvezető traktorok megfelelő biztonsággal és az esetleges felelősség egyértelmű tisztázásával működhessenek. Egyszerűbben szólva: milyenek a felelősségi viszonyok, ha például egy önvezető traktor balesetet okoz?
• Társadalmi aggodalmak a munkahelyek elvesztése miatt – Míg az önvezető traktorok segítenek leküzdeni a mezőgazdasági munkaerőhiányt, továbbra is fennállnak a félelmek attól, hogy azok kiszorítják a megmaradt mezőgazdasági munkásokat az állásukból. Az átképzési és oktatási programok kulcsfontosságúak a vidéki munkaerő átállásának elősegítéséhez és az automatizálással szembeni ellenérzés megelőzéséhez, csökkentéséhez. (Ugyanez vonatkozik a mezőgazdasági robotokkal kapcsolatos aggodalmak kezelésére is.)

Számos jogszabály, hatósági előírás még nemzetközileg is hiányzik ahhoz, hogy az önvezető traktorok megfelelő biztonsággal és az esetleges felelősség egyértelmű tisztázásával működhessenek.

Kinek ajánlhatók?

Az önvezető traktorok ugyan számos kecsegtető tulajdonsággal rendelkeznek, mégsem ajánlható mindenki számára – legalábbis jelenleg. A legtöbb gazdálkodó esetében általában 4 fő tényező számbavétele szükséges, amikor az önvezető traktorok bevezetésének lehetőségét mérlegeli:

1. Mezőgazdasági terület nagysága

A jelenlegi ár- és költségviszonyok mellett a vásárlás csak kellően nagy területeken lehet gazdaságilag életképes döntés. Az önvezető traktorok teljes gazdasági potenciálja ugyanis csak akkor aknázható ki teljes mértékben, ha nagyobb földterületeken dolgozhatnak 24/7-es üzemidőben. A fajlagos műveleti költségek csökkentése érdekében törekedni kell a minél hosszabb munkában töltött időre, ehhez pedig megfelelően nagy területre van szükség. A jelenleg hozzáférhető információk szerint a 800 hektár alatti parcellák valószínűleg nem indokolják az önvezető berendezések alkalmazását. Ettől persze el lehet térni különleges esetekben, például az igen értékes termények esetében vagy a megoldhatatlan munkaerő-hiány esetén.

2. Automatizálásra alkalmas növények és feladatok

A korábbi hazai megfogalmazás szerinti „nagyüzemi növények” esetében, van a legnagyobb esély arra, hogy az automatizálás gazdasági előnyei realizálhatók legyenek. Az ilyen növények műveleteinek automatizálása kedvező eredménnyel járhat. Ezzel szemben a kényes, speciális technológiával művelhető növények gyakran ügyes emberi beavatkozásokat igényelnek, melyek megbízható automatizálása jelenleg még nem oldható meg.

3. Szakképzett munkaerő elérhetősége

Azok a gazdálkodók, akik bőségesen hozzáférnek a minden szempontból alkalmas és megfizethető munkaerőhöz, kevésbé érzik szükségét az automatizálásnak. Akik azonban nem ilyen szerencsések, nehezen találnak és tartanak meg tapasztalt gépkezelőket és a gazdálkodáshoz értő menedzsereket, kényszerből ugyan, de hasznot húzhatnak az önvezető traktorokkal való gazdálkodásból. A haszon forrása: a növelt termelékenység és az üzemeltetési költségek csökkenése.

4. A gazdaság infrastruktúrájának állapota

A megfelelő energiatermeléssel, nagy sebességű internetkapcsolattal és precíziós geolokációs rendszerekkel rendelkező gazdaságok viszonylag könnyen integrálhatják rendszerükbe az intelligens önvezető traktorokat. Az elavult infrastruktúrára támaszkodó műveletekhez először korszerűsítésre lehet szükség az automatizálás potenciális előnyeinek kiaknázásához.

Az automatizálás vonzóbbá teheti a mezőgazdasági munkavégzés vállalását a munkaerőhiány közepette is.

Legyen vagy ne legyen?

Az előnyök, illetve hátrányok ütköztetésével és a perdöntő szempontok alapos mérlegelésével kerülhetnek a gazdálkodók közelebb a kérdés megválaszolásához. Szakértői ajánlások szerint bizonyos helyzetekben, mint például a nagy területeken történő gabonatermesztés, az önvezetők előnyei meghaladhatják a hátrányokat. Ez azonban nem jelenti azt, hogy aki ilyen feltételekkel rendelkezik, annak automatikusan önvezető traktort kell vennie. Az ilyen nagy jelentőségű döntés meghozatalához nincsenek univerzális receptek, minden gazdálkodónak magának kell gondosan mérlegelnie saját céljait, lehetőségeit és adottságait. Az valószínűsíthető, hogy az automatizált megoldások árai és költségei egyre kedvezőbbé válnak, míg a mezőgazdasági munkaerőhöz tapadó költségek minden bizonnyal tovább emelkednek a jövőben. Ez pedig az önvezető traktorok „malmára hajtja a vizet”. Úgy tűnik azonban, hogy a technológiai és gazdasági akadályok miatt az önvezető traktorok szélesebb körű elterjedéséhez még időre van szükség

Hisszük azonban, hogy az automatizálás a mezőgazdaságban a jövő egyik kiemelt fejlesztési területe lesz. A már napvilágot látott információk szerint az idei Agritechnica kiállításon „minden az automatizálásról fog szólni”. Emiatt az ilyen megoldások fogadására érdemes hazánkban is felkészülni. Ezt szem előtt tartva Olvasóink a további lapszámokban behatóbban ismerkedhetnek meg a legfelkapottabb önvezető traktorok egy-egy típusával. 

Szerző: AgrárUnió