Változások a traktorok energiaellátásában (9. rész) – Összegző gondolatok

A korszerű motorhajtóanyagok iránti érdeklődés fő indítékai: a környezetvédelmi előírások szigorodása, a mennyiségi és minőségi igények fokozódása és annak tudatosulása, hogy változó világunkban igen kockázatos, ha csupán egyetlen energiahordozóra (esetünkben: gázolajra) alapozzuk a mezőgazdasági erőgépek energiaellátását. A motiváló tényezők között kiemelt szerepe van az üvegházhatású gázok csökkentésére irányuló törekvéseknek. A Párizsi Klímaegyezmény céljainak elérése érdekében különösen a CO₂-kibocsátást kell gyorsan és drasztikusan csökkenteni.  Az erre irányuló törekvések egyértelműen felismerhetők az eddig megismert alternatív hajtóanyagokra vonatkozó alkalmazásokban.

A továbbiakban, mintegy összegezve az előző nyolc cikkünk lényegét, röviden összefoglaljuk a szóba jöhető változatok fontosabb jellemzőit, kiemelve a hozzájuk kapcsolódó előnyöket, illetve kihívásokat.

Az elektromos hajtás

Az elektromos hajtás esetén a belsőégésű motort egy vagy több villanymotor váltja fel. Az elektromos hajtás legfőbb előnye a hagyományos megoldáshoz képest, hogy alacsonyabb tömeggel rendelkezik és a beépítési helyigénye is kisebb. További előny, hogy az elektromos motorok mentesek a károsanyag-kibocsátástól, működésük csendes és nem termelnek hulladékhőt.

Hirdetés

Az elektromos motorok áramellátása több módon biztosítható:

• A tápkábeles megoldás lényege, hogy a traktor energiaigényét egy villamosenergia-hálózathoz kapcsolódó tápkábel biztosítja. A John Deere által kidolgozott Smart Grid megoldás különösen akkor lehet előnyös, ha a felhasználó rendelkezik saját előállítású villamos energiával valamilyen megújuló energiaforrásból (nap, szél, biogáz). Az olasz OXE-E vezető nélküli elektromos traktor áramellátása a hagyományos hálózatról történik.

A tápkábeles energiaellátás előnyei között említik a fenntarthatóságot, mert ez a megoldás nem igényel fosszilis tüzelőanyagot és kizárja a káros környezeti hatásokat (füst, zaj), továbbá elmaradnak az akkumulátorok előállításával és ártalmatlanításával kapcsolatos kellemetlenségek. Hátrányként hozható fel, hogy a traktor hatótávolsága egyértelműen a tápkábel hosszától függ, ami esetenként korlátozó tényező lehet.

Az általuk bemutatott mindkét típus (GridCON és OXE-E) műszakilag korrekt kialakítású és jelentős költségmegtakarítást tesznek lehetővé a hagyományos gázolajjal működő gépekhez képest a munkaerő és a karbantartás költségei terén. A bemutatott berendezések sikeres teszteken vannak túl, szélesebb körű elterjedésükről azonban egyelőre nincs információnk.

• Az akkumulátoros energiaellátás mezőgazdasági erőgépeken való alkalmazására bizonyára hatással volt és van az a folyamat, ami a személygépkocsiknál lezajlik. Szakértői vélemények szerint az akkumulátoros hajtás főbb előnyei és hátrányai a belsőégésű motorokkal szemben a következők:

Előnyök:

• Alacsonyabb üzemeltetési költségek – Az elektromos traktorok kevesebb (és egyszerűbb) karbantartást igényelnek, nincs szükség üzemanyagra és olajcserékre, ami hosszabb távon költségcsökkenést eredményez.
• Pontosabb szabályozás – Az elektromos hajtás precízebb irányítást s gyorsabb reakciót biztosít, ami különösen hasznos lehet a precíziós gazdálkodásban.
• Környezetbarát működés – Az elektromos hajtás károsanyag-kibocsátása gyakorlatilag elhanyagolható, ami kedvezően csökkenti a mezőgazdaság ökológiai lábnyomát.
• Fenntarthatóság – Az elektromos traktorok hozzájárulnak a zöldebb gazdálkodáshoz a szén-dioxid-kibocsátás és a fosszilis tüzelőanyagoktól való függőség csökkentésével.
• Csendes működés – Az elektromos motorok sokkal halkabbak, mint a belsőégésűek, ami javítja a munkakörülményeket és csökkenti a zajszennyezést.

Hátrányok:

• Magas beszerzési költség – Az elektromos traktorok ára jelenleg magasabb, mint a hagyományos dízelmotoros változatoké.
• Korlátozott akkumulátor-kapacitás – A jelenlegi akkumulátorok nem biztosítanak elegendő energiát hosszabb munkavégzéshez, így gyakori töltésre van szükség.
• Hosszú töltési idő – Az akkumulátorok újratöltése általában időigényes, ami csökkentheti a gép rendelkezésre állásának idejét.
• A töltési infrastruktúra korlátozottsága – Az elektromos traktorok számára még nem épült ki a személygépkocsiknál már hazánkban is kiépülőben lévő töltési infrastruktúra.
• Tömeg-problémák – Szakértők szerint az elektromos hajtás jelenlegi legfőbb korlátja az akkumulátorok alacsony energiasűrűsége, ami azt eredményezi, hogy a teljesítmény növekedésével arányosan az akkumulátorok tömege és térfogata is nő. Ez a hátrány befolyásolja a talajtömörödést és a manőverezhetőséget.

Hirdetés

A felsorolt előnyök és hátrányok mellett az akkumulátoros hajtás egyre versenyképesebb lehet a traktorok esetében. Erre garanciát jelenthetnek azok a fejlesztések, amelyek egyre nagyobb figyelmet kapnak a traktorgyártó vállaltok szakembereinek körében. Hozzáférhető információk szerint a jövőre irányuló fejlesztések elsősorban a következőkre irányulnak:

• Nagyobb kapacitású akkumulátorok – A fejlesztések célja, hogy hosszabb üzemidőt biztosítsanak a traktorok számára, csökkentve a töltések gyakoriságát, illetve a kieső időt.
• Gyorsabb töltési technológiák – Az újgenerációs akkumulátorok lehetővé teszik a gyorsabb töltést, így a traktorok kevesebb időt töltenek üzemen kívül.
• Korszerűbb akkumulátor-alapanyagok – A gyártók olyan új anyagokat keresnek, amelyek csökkentik a környezeti terhelést és növelik az akkumulátorok élettartamát.
• Autonóm és intelligens energiafelhasználás – Az elektromos traktorok egyre fejlettebb telematikai rendszerekkel rendelkeznek, amelyek optimalizálják az energiafelhasználást és növelik a hatékonyságot.

Az elektromos hajtás legfőbb előnye a hagyományos megoldáshoz képest, hogy alacsonyabb tömeggel rendelkezik és a beépítési helyigénye is kisebb.

Ugyan nem tartozik szorosan cikkünk témájához, azonban érdemes megemlíteni, hogy szakértői információk szerint az akkumulátorárak évek óta folyamatosan csökkennek, és ennek e folyamatnak koránt sincs vége. A BloombergNEF (New Energy Finance) közlése szerint a lítiumion-akkumulátorcsomag ára 2024-re 115 USD/kWh-ra csökkent a 2023-as 144 USD/kWh értékről (ez az érték 2015-ben 463, 2020-ban pedig 165 USD/kWh volt). Fontos hangsúlyozni, hogy ezek az értékek globális átlagot jelentenek, ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy az akkumulátorárak országonként és alkalmazási területenként jelentős mértéken eltérhetnek. Regionálisan az akkumulátorcsomag-árak 2024-ben Kínában voltak a legalacsonyabbak, 94 dollár/kWh-s értékkel.

A tápkábeles energiaellátás előnyei között említik a fenntarthatóságot.

Az árak csökkenésében számos tényező játszott szerepet. Például: az új technológiai fejlesztések, a csökkenő fém- és alkatrészárak, valamint az olcsóbb lítium-vas-foszfát (LFP) akkumulátorokra való folyamatos átállás. Kiemelt szerepet játszott az is, hogy a világ vezető akkumulátorgyártói agresszíven bővítették gyártási kapacitásaikat, ami oda vezetett, hogy jelenleg hatalmas túlkapacitás tapasztalható az akkumulátorcella-gyártás terén.

A Goldman Sachs előrejelzése szerint az akkumulátorárak további csökkenésének két fő mozgatórugója lesz:

• Az egyik az erőteljes technológiai innováció. A kutatás és fejlesztésbe, gyártásba ölt óriási összegeknek köszönhetően új akkumulátorok jelennek meg a piacon, amelyek jóval nagyobb energiasűrűséggel és alacsonyabb költséggel rendelkeznek.
• A második tényező az akkumulátorok gyártásához felhasznált fémek árcsökkenése, köztük a lítiumé és a kobalté, amelyek árfolyama rendkívül magas szinten tetőzött 2022-ben. A 2023 és 2030 közötti időszakban az akkumulátorok áresésének nagyjából 40 százaléka származik majd az alacsonyabb nyersanyagárakból.

Döntően a fenti tényezőknek köszönhetően a Goldman Sachs úgy számol, hogy az akkumulátorok átlagos ára 82 dollár/kWh-ra csökkenhet 2026-ban.

Hirdetés

Nem szeretnénk kockázatos jóslásokba bocsátkozni, de valószínűsíthető, hogy a jelezett tendenciák a traktorok akkumulátoros hajtásának további térnyerését előnyösen befolyásolják majd.

• Itt kell szólni a napenergiáról is, mint potenciális energiaforrásról. A cikksorozatunk 1. részében bemutatott E-Horse traktor már bizonyítja, hogy nem elképzelhetetlen a napenergia hasznosítása traktorok működtetésére. Megfelelő akkumulátorkapacitás esetén a munkavégzés akkor is lehetséges, ha éppen nem süt a nap. Számos olyan mezőgazdasági robot dolgozik már, amelyek akkumulátorról üzemelnek, a szükséges áramot pedig a gépen elhelyezett napelemekkel állítják elő. A robotoknál szerzett tapasztalatok segíthetik a traktorfejlesztőket is, jelenleg azonban az ilyen módon elérhető teljesítmény korlátozza a napelemes traktorok terjedését, mivel a nagyobb teljesítményhez nagyobb napelemfelület szükséges. Emiatt a belátható jövőben nem várható jelentős áttörés a témában.

Szakértői információk szerint az akkumulátorárak évek óta folyamatosan csökkennek, és ennek e folyamatnak koránt sincs vége.

Hidrogénhajtás

A hidrogént sokan a jövő üzemanyagának tekintik, már ma is igazolt, hogy üzemanyagként jól helyettesítheti a dízel-olajat. Mivel a hidrogén szénmentes, használata nem okoz az éghajlatot károsító CO₂-kibocsátást. Észszerű használatának előfeltétele azonban, hogy az energiaigényes termeléséhez szükséges villamos energia megújuló forrásból származzon.

A hidrogén üzemanyagcellán keresztül történő felhasználása az elektromos meghajtás egy speciális formája. Ellentétben a hagyományos elektromos hajtásokkal, amelyek akkumulátorát külső forrásból származó áram táplálja, az elektromos energiát az üzemanyagcella állítja elő vezetés közben. 

Szakértői vélemények szerint a hidrogén üzemanyagcellák fontosabb előnyei a következők:

• Nulla kibocsátás – A hidrogén üzemanyagcellák melléktermékként csak vizet és hőt termelnek, kiküszöbölve az üvegházhatású gázok, például a CO₂ és egyéb légszennyező anyagok kibocsátását.
• Nagy hatékonyság – Az üzemanyagcellák körülbelül 60 százalékos hatékonysággal alakítják át a hidrogént elektromos árammá, ami jelentősen magasabb, mint a belső égésű motoroknál, amelyek az üzemanyag-energia mindössze 25–30 százalékát használják fel.
• Energiabiztonság és függetlenség – A hidrogén megújuló energiaforrásokból állítható elő, csökkentve a fosszilis tüzelőanyagoktól való függőséget és javítva az energiafüggetlenséget.
• Gyors tankolás – A hosszú töltési időt igénylő akkumulátoros-elektromos járművekkel ellentétben a hidrogén üzemanyagcellák mindössze néhány perc alatt újratölthetők – hasonlóan a gázolajhoz és a benzinhez.
• Nagy hatótávolság és nagy energiasűrűség – A hidrogén magas energia-tömeg aránnyal rendelkezik, így az üzemanyagcellás járművek nagyobb távolságokat tehetnek meg anélkül, hogy hatalmas, nehéz akkumulátorokra lenne szükségük.
• Csendes működés és alacsony karbantartási igény – Az üzemanyagcellák csendesen működnek, csökkentik a zajszennyezést és kevesebb mozgó alkatrészük van, ami alacsonyabb karbantartási költségeket eredményez a belső égésű motorokhoz képest.
• Skálázhatóság és sokoldalúság – A hidrogén üzemanyagcellák számos alkalmazásban használhatók, beleértve az autókat, buszokat, vonatokat, hajókat és akár traktorokat is, rugalmasságot kínálva a közlekedésben és az ipari és a mezőgazdasági felhasználásban.

A hidrogén üzemanyagcellák számos előnnyel, de számos kihívással is járnak, amelyek jelenleg még akadályozzák vagy legalábbis korlátozzák a szélesebb körű elterjedésüket.

A főbb hátrányok:

• Magas termelési költségek – A hidrogén – különösen a megújuló forrásokból származó zöld hidrogén – előállítása jelenleg drága a fosszilis tüzelőanyagokhoz vagy akár az akkumulátoros elektromos megoldásokhoz képest.
• Korlátozott infrastruktúra – Még nem állnak rendelkezésre kellő számban olyan hidrogéntöltő állomások, amelyek traktorokat is képesek kiszolgálni.
• Energiaátalakítási veszteségek – A hidrogén előállításának, tárolásának, szállításának és villamos energiává történő alakításának folyamata számos energiaveszteséggel jár, így kevésbé hatékony, mint az akkumulátorokban közvetlenül felhasznált villamos energia.
• Tárolási és szállítási kihívások – A hidrogén alacsony térfogatarányos energiasűrűséggel rendelkezik, ami azt jelenti, hogy nagy nyomáson vagy kriogén (extrém alacsony) hőmérsékleten kell tárolni, ami bonyolultabbá és költségesebbé teszi a tárolást és az elosztást.
• A fosszilis tüzelőanyagoktól való függőség a termelésben – A ma használt hidrogén nagy részét földgázból állítják elő gőz-metán reformálással, amely szén-dioxidot bocsát ki. Amíg nem terjed el több megújuló hidrogéntermelés, ez korlátozza a környezeti előnyeit.
• Tartósság és hosszú élettartam – Az üzemanyagcellák élettartama általában rövidebb, mint a hagyományos motoroké vagy akkumulátoroké, ami gyakoribb cserét és hosszabb távon magasabb költségeket eredményez.
• Biztonsági aggályok – A hidrogén nagyon gyúlékony. Emiatt gondos kezelést, valamint szigorú biztonsági intézkedéseket igényel a szivárgások, illetve a balesetek megelőzése érdekében.

A hidrogén üzemanyagcellán keresztül történő felhasználása az elektromos meghajtás egy speciális formája. 

A felsorolt (és általánosságban igaz) kihívások mellett, az üzemanyagcellák mezőgazdasági alkalmazása kapcsán számításba kell venni, hogy a hagyományoshoz képest további alkatrészekre is szükség van, mint például a hűtőrendszer, az inverter és a tartalék akkumulátor, amely szükséges a viszonylag lassú és kevésbé dinamikus hidrogénhajtás támogatására. Azt is tekintetbe kell venni, hogy a sűrített hidrogén tárolására szolgáló nyomástartó edények helyigénye nagy. Ennek megoldásait láthattuk a cikkeinkben bemutatott New Holland, Fendt és Steyr típusoknál.

Hirdetés

A felsorolt korlátozó tényezők kiküszöbölésére a kutató-fejlesztő szakemberek számos kísérleti megoldást vizsgálnak és van remény arra, hogy e munkák eredményei hozzájárulnak majd a teljes rendszer előállítási költségeinek csökkentéséhez. Ez pedig elősegítheti a hidrogén üzemanyagként történő szélesebb körű hasznosítását a mezőgazdasági eszközök esetében is.

A hidrogén nagyon gyúlékony. Emiatt gondos kezelést, valamint szigorú biztonsági intézkedéseket igényel a szivárgások, illetve a balesetek megelőzése érdekében.

A metánhajtás

A metán ugyancsak fenntartható alternatíva lehet, mivel elégetése során nem szabadul fel több üvegházhatású gáz, mint amennyit a növények növekedése során felhasználnak. A metán mezőgazdasági alkalmazását az is motiválhatja, hogy az alapanyagként szolgáló biogáz a mezőgazdasági üzemekben is előállítható. Tudni kell azonban, hogy a nyers biogáz közvetlenül nem használható fel üzemanyagként. Kénmentesíteni kell, és a viszonylag magas CO₂-tartalmat is el kell választani a metántól. Az így nyerhető tiszta metánt ezt követően cseppfolyósítják vagy sűrítik/összenyomják. Mivel a metánhajtású traktorok egyre tisztább alternatívát jelentenek a hagyományos dízelmotoros traktorokkal szemben, érdemes röviden áttekinteni az előnyeiket és hátrányaikat.

Előnyök:

• Alacsonyabb szén-dioxid-kibocsátás – A metánhajtású traktorok lényegesen kevesebb CO₂-t bocsátanak ki, mint a dízel modellek, különösen mezőgazdasági hulladékból előállított biometán használata esetén.
• Megújuló üzemanyagforrás – A gazdálkodók szerves hulladékból is előállíthatnak biometánt, így ez fenntartható, helyi forrásból származó üzemanyag-opció.
• Csökkentett üzemanyagköltségek – A biometán költséghatékonyabb lehet a dízelhez képest, különösen azoknál a gazdaságoknál, amelyek saját maguk termelik a metánt.
• Csendesebb működés – A metánmotorok simábban járnak és kevesebb zajt bocsátanak ki a dízelmotorokhoz képest.
• Javuló levegőminőség – Az alacsonyabb részecske-kibocsátás hozzájárul a tisztább levegőhöz, ami mind a mezőgazdasági dolgozók, mind a környezet számára előnyös.
• Lehetséges ösztönzők – Nemzetközi példák igazolják, hogy egyes régiók támogatásokat vagy adókedvezményeket kínálnak a megújuló energia mezőgazdaságban történő felhasználására.

A metánhajtású traktorok hátrányai:

• Magas kezdeti beruházási költségek – Egy gazdaság metánalapú működésre való átállítása előzetes beruházást igényel a biogáz előállításába és tárolásába.
• Infrastruktúra-kihívások – A metántöltő állomások elérhetősége korlátozott, ami megköveteli a gazdaságoktól, hogy saját tároló- és feldolgozórendszerekbe fektessenek be.
• Alacsonyabb energiasűrűség – A metán egységnyi térfogatra vetített energiája kevesebb, mint a dízelolajé, ami azt jelenti, hogy nagyobb és/vagy további üzemanyag-tartályokra lehet szükség. A korlátozott tárolókapacitás ugyanis gyakoribb üzemanyag-utántöltést igényel, illetve rövidebb üzemidőt tesz lehetővé.
• Motorhatékonyság – Bár a metánmotorok tisztábbak, előfordulhat, hogy nem érik el a hagyományos dízelmotorok nyomatékát és teljesítményét.
• Tárolási és biztonsági aggályok – A metánt nagy nyomás alatt kell tárolni, ami speciális tartályokat és biztonsági intézkedéseket igényel.

Hirdetés

E kihívások ellenére a metánnal hajtott traktorok is ígéretes utat jelentenek a fenntartható gazdálkodás felé, különösen azoknak a gazdaságoknak, amelyek képesek saját biogázt termelni. Jól mutatják az alkalmazás jellemzőit a sorozatuk 5. részében bemutatott New Holland típusok is.

A metán mezőgazdasági alkalmazását az is motiválhatja, hogy az alapanyagként szolgáló biogáz a mezőgazdasági üzemekben is előállítható.

Bioüzemanyagok

A bioüzemanyagok olyan üzemanyagok vagy tüzelőanyagok, amelyeket a növényi vagy állati biomasszából állítanak elő. A bioüzemanyagok lehetnek szilárd, cseppfolyós (pl. bioetanol, biodízel) és gázneműek (pl. biogázok). Cikksorozatunk utolsó (8.) darabjában részletesen foglalkoztunk a bioüzemanyagok egyik változatával, a biodízellel. Az ott leírtak közül mostani cikkünkben csupán néhány jellemzőt említünk.

A biodízel jelentősen befolyásolja a traktorok használatának több jellemzőjét. Például:

• Teljesítmény- és nyomatékcsökkentés – Tanulmányok kimutatták, hogy a biodízel-keverékek a hagyományos dízelhez képest a motor teljesítményének (akár 15 százalékkal) és nyomatékának (körülbelül 13 százalékkal) csökkenéséhez vezethetnek.
• Üzemanyag-fogyasztás – A biodízel fajlagos üzemanyag-fogyasztása általában magasabb (körülbelül 5 százalékkal több, mint a dízelé), ami azt jelenti, hogy a traktoroknak több üzemanyagra lehet szükségük ugyanazon teljesítmény előállításához.
• Kibocsátások – A bioüzemanyagok általában csökkentik a CO₂-kibocsátást (akár 24 százalékkal) és a CO-kibocsátást (17,5 százalék), így tisztább alternatívát jelentenek.
• Gyorsulás és hatékonyság – Egyes tanulmányok azt mutatják, hogy a biodízel-keverékek növelhetik a traktorok gyorsulási idejét, ami befolyásolja a működési hatékonyságot.

A korábbi cikkünkben részletezett előnyök-hátrányok, kissé más megközelítésben a következők:

Előnyök

• Megújuló és fenntartható – A bioüzemanyagok szerves anyagokból származnak, így fenntartható energiaforrásnak minősülnek, ami azt jelenti, hogy alapanyagai évről évre megújuló erőforrásból származnak.

• Alacsonyabb szén-dioxid-kibocsátás – A fosszilis tüzelőanyagokhoz képest a bioüzemanyagok kevesebb üvegházhatású gázt termelnek, ami segít csökkenteni a környezeti terhelést.
•  – A helyben termelt bioüzemanyagok használata csökkentheti az importált fosszilis tüzelőanyagoktól való függőséget.
• Potenciális költségmegtakarítás – Egyes bioüzemanyagok, például a biogáz, gazdaságokban is előállíthatók, ami csökkenti az üzemanyagköltségeket.
• Kompatibilitás – Sok dízelmotor jelentős módosítások nélkül üzemeltethető biodízel-keverékekkel.

Hátrányok

• Alacsonyabb energiasűrűség – A bioüzemanyagok általában kevesebb energiát tartalmaznak egységenként, mint a dízel, ami magasabb üzemanyag-fogyasztáshoz vezet.
• Motorteljesítmény-problémák – Egyes bioüzemanyagok csökkenthetik a traktorok teljesítményét és termelékenységét.
• Termőföld- és vízfelhasználás – A nagymértékű bioüzemanyag-termelés versenyez az élelmiszernövényekkel, és jelentős vízkészleteket igényel.
• Tárolás és infrastruktúra – A biogáz és a biodízel speciális tároló- és elosztórendszereket igényel.
• Gazdasági életképesség – A bioüzemanyagok előállítási költségei magasabbak lehetnek, mint a hagyományos dízel esetében, ami megnehezíti a széles körű elterjedésüket.

Megemlíthető még, hogy a bioüzemanyag-gyártás során a repcemag sajtolás után visszamaradt dara nagyon jól felhasználható a takarmányiparban, hiszen megfelelő fehérje- és rosttartalma miatt jól emészthető az állatok számára.

Mit hozhat a jövő?

A traktorok alternatív üzemanyagainak jövője számos ígéretes lehetőséget kínál:

• Elektromos traktorok – Az akkumulátoros traktorok egyre nagyobb teret hódítanak, nulla kibocsátást és alacsonyabb üzemeltetési költségeket kínálnak. Azonban továbbra is fennállnak olyan kihívások, mint az akkumulátor mérete, tömege és a töltő-infrastruktúra.
• Hidrogén üzemanyagcellák – A hidrogénüzemű traktorok csak vízgőzt termelnek kibocsátásként és gyors tankolást kínálnak. A technológia fejlődik, de a hidrogéntermelés és -tárolás infrastruktúrája további fejlesztésre szorul.
• Biometán – Egyes traktorok ma már biometánnal működnek, amelyet mezőgazdasági hulladékból állítanak elő. Ez az üzemanyag akár 30 százalékkal is csökkentheti a kibocsátást és az üzemeltetési költségeket.
• Biodízel, megújuló dízel – A biodízellel ellentétben a megújuló dízel kémiailag megegyezik a kőolaj alapú dízellel, de megújuló forrásokból készül. 50 százalékkal kevesebb üvegházhatású gázt bocsát ki, és módosítások nélkül használható a meglévő dízelmotorokban.

Mindezek alapján az prognosztizálható, hogy a jelenleg elterjedt gázolajalapú traktorhajtások még a következő 5-10 évben is meghatározóak lesznek. Számítani lehet azonban arra is, hogy a jelzett alternatívák egyre inkább reális versenytársai lesznek a gázolajnak és egymásnak is. Ennek eredményeként van esély a környezetvédelmi aggályok enyhítésére úgy, hogy közben a traktort használó gazdák se járjanak rosszul. 

Változások a traktorok energiaellátásában (8. rész) – A biodízel, mint lehetőség

TOVÁBB OLVASOM

Szerző: AgrárUnió