Mechanikai és kémiai gyomirtás

A technológiák kombinálásával érhető el a legnagyobb hatékonyság

A magyarországi gazdálkodóknál még mindig a kémiai védekezés számít elsődlegesnek, és azt igyekeznek kiegészíteni egyéb gyomszabályozó eljárásokkal. Milyen előnyökkel, hátrányokkal és korlátokkal számolhatunk, ha – a permetezés mellett – sűrűbben alkalmazzuk a manapság reneszánszukat élő mechanikai gyomirtó eszközöket?

A mechanikai és kémiai gyomirtás, gyomszabályozás szembeállításának valójában nincs értelme, hiszen az integrált növényvédelemben egyéb (agrotechnikai, biológiai) módszerekkel együttesen, egymás hatásait kiegészítve alkalmazzák őket. Természetesen mindkettőnek megvannak a maga előnyei, hátrányai és korlátai, amelyeket érdemes számba venni és a használatukra vonatkozóan észben tartani. „Az integrált gyomszabályozási védekezés jellemzője, hogy megelőzzük (prevenció) a veszélyes és nehezen irtható gyomok új területre való bejutását, és a lehetséges különböző védekezési eljárásokat – agrotechnikai, mechanikai, kémiai és biológiai – összhangban alkalmazzuk” – hangsúlyozta az AgrárUniónak Szilágyi Arnold, a Debreceni Egyetem Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar Növényvédelmi Intézetének tanársegédje. Meglátása szerint a hazai gazdálkodóknál – bár a mechanikai gyomirtás eszközei egyfajta reneszánszukat élik – még mindig a ké­­miai védekezés számít az alapnak, és azt egészítik ki egyéb eljárásokkal. Gyakran előfordul olyan kombináció, hogy a vetéssel egy menetben herbicidekkel lekezelik a sorokat, a sorközöket pedig kultivátorral vagy más sorközművelő géppel mechanikailag művelik meg. A herbicidhasználat egyre inkább a posztemergens gyomirtás felé tolódik el, amikor már az állomány is kikelt és a gyomnövények is, ez ugyanis gyors és látványos eredményekkel jár. A tisztán mechanikai módszereket sokan azért nem kedvelik, mert az sohasem lehet 100 százalékos hatékonyságú, a so­rokból például képtelenek teljesen eltüntetni a gyomnövényeket.

A kémiai szerek előnyei közé tartozik, hogy gyakran tartamhatással is rendelkeznek, ami az aktuális és várható időjárás szempontjából különösen hasznos lehet. Szárazságban a gyomok sem nagyon kelnek, ám ha tudunk róla, hogy néhány napon belül csapadék érkezik a területünkre, amely után érzékelhetően megnő majd a gyomnyomás, akkor érdemes a hatását hosszabb távon kifejtő permetszert használni. A gyártók egyébként törekednek arra, hogy egy készítményben többféle hatóanyag legyen, és azok közül legalább egy szinte biztosan rendelkezik tartamhatással. A kémiai szerek alkalmazásának legelső és legfontosabb lépése a gyomfelvételezés, amelyet kultúrától függően érdemes ősszel és/vagy tavasszal is végrehajtani. Ha a gazdálkodó tisztában van a területei gyomflórájával, az már fél siker az eredményes kezelés fe­­­­­lé vezető úton. Az általánosítás, automatizálás ezen a téren rossz taktika, hiszen minden év máshogy alakul, ezért mindig az aktuális helyzethez kell alkalmazkodni a gyomirtásban, gyomszabályozásban is. „A magyarországi termelők szeretik állandóan a jól bevált gyomirtó szerüket használni, ám ennek az a hátránya, hogy pár év után rezisztens gyomnövények jelenhetnek meg a földjeiken. Itt mutatkozik meg a mechanikai módszerek egyik legnagyobb előnye, a gyomok ugyanis a kapatesttel szemben sohasem lesznek rezisztensek” – mondta Szilágyi Arnold.

A presowing (vetés, ültetés előtti) védekezésben alkalmazott készítmények hátránya, hogy a hatásuk kifejtéséhez mindenképpen be kell kerülniük a talajba. Mivel rendkívül illékony szerekről van szó, a bedolgozást 30–90 percen belül el kell végezni, különben nagyfokú hatásfokcsökkenéssel kell számolni. Míg ez munkagépekkel elvégezhető, addig a pre­emergens gyomirtásban használt készítményeknél az esőre vár a bedolgozás végrehajtása. Ezek a szerek azonban stabilabbak, így akár két hetet is várhatunk a csapadék megérkezésére, sőt az eső akár öntözéssel vagy sekély beforgatással is kiváltható – természetesen pluszköltségek árán. Posztemergens gyomirtás esetében a kicsírázott magról kelő egyszikű gyomokról általánosságban elmondható, hogy a kezelést 1–3 leveles fenológiai állapotban a legoptimálisabb elvégezni rajtuk. „Amikor ezek a gyomok kicsíráznak, akkor még csak egy kis, vékony gyökérkét növesztenek, míg három levél után oldalgyökerekkel bojtos gyökeret fejlesztenek, és akkor már toleránsabbá válnak a herbicidekkel szemben. Érdemes tehát közelebbről megvizsgálni, kihúzni őket, és ha csak egy vékony szál gyökerük látszik, akkor még fogékonyabbak a kezelésre” – emelte ki Szilágyi Arnold. A kétszikű gyomoknál a 2–4 valódi leveles fenológia a legérzékenyebb időszak. Egy ennél fejlettebb fehér libatop például már erőteljesen viaszolt, a levélfelületein termelt vastag viaszréteg pedig megnehezíti a herbicidcseppek megtapadását, illetve a gyomnövény bőrszövetén való bejutását. Posztemergens gyomirtással kiválóan lehet az évelőket is gyéríteni, azoknál viszont az a cél, hogy minél nagyobb lomb­felületet növesszenek, mert úgy sokkal több herbicid jut be a növénybe. Egy apró szulák (folyófű) esetében például 15-20 cm-es hajtáshossz szükséges a megfelelő hatás eléréséhez.

A manapság egyre gyakrabban alkalmazott sávkezelés szintén hatékony ké­­­miai módszer lehet, a táblakezeléssel el­­­­­­­­­­lentétben ez ugyanis nagyjából harmad­annyi mennyiségű permetszert igényel hektáronként, ráadásul a rezisztenciatörés szempontjából is előnyösebb.

A mechanikai gyomirtás során minden esetben talajmozgatás történik, így a módszer további előnyökkel is szolgál, például a vízmegtartás terén. A tarlóhántáskor alkalmazott tömörítőhenger a T4-es gyomok (gabonatarlón például a parlagfű, libatop, disznóparéj, csattanó maszlag stb.) egyöntetű csírázását segíti, és amikor ezek ismét megindulnak, akár egy újabb tarlóhántással lehet visszafogni őket. Napraforgóban az állomány az 50-60 centiméteres magasságot elérve már zárja annyira a sorait, hogy a növény természetes gyomelnyomó képessége erőteljes. Ha viszont a kalászosokban még bokrosodás előtt történik nagyobb mértékű gyomkelés, akkor érdemes egy plusz kémiai védekezést betervezni. Szembetűnő trend, hogy a hagyományos mély forgatásos (szántásos) talajművelés mellett napjainkban egyre terjednek a sekély művelési módok is. Ezek kétségtelen előnye, hogy kevesebb energiabefektetést kívánnak, az viszont már kevésbé köztudott, hogy forgatás nélkül a kórokozók és kártevők is jobban áttelelnek a talajban. Emellett az erőteljesebb gyomnyomás a későbbiekben megnehezíti a gazdák dolgát, akik így hiába spórolnak a munkaidőn és üzemanyagon, ha utána a növényvédelmi munkáknál a megtakarított összeget végül csak kénytelenek lesznek elkölteni. „A talajforgatás révén a gyommagok mélyebbre kerülnek a földben, ezért később jutnak a talaj azon részébe, amely optimális a mag csírázásához, vagyis nagy valószínűséggel elveszti a mag a csírázóképességét. A sekély, forgatás nélküli művelés viszont nem akadályozza különösebben a csírázásukat, így ha ezt a módszert alkalmazzuk, akkor érdemes átgondolt vetésváltással tompítani a nemkívánatos hatásait” – tanácsolta Szilágyi Arnold.

Érdekes eseteknek számítanak, amikor a gyomok „kívülről” kerülnek egy adott területre. Ebből a szempontból a szerves trágya is veszélyes „hordozóanyag”, különösen akkor, ha előzetesen elmaradtak a korábban gyakran alkalmazott trágyakezelések. Akkor a trágyaérés, a szerves anyag bomlása során a trágyahalom belsejében akár 60-70 Celsius-fokra is felmelegedett, ami nyilvánvalóan a benne lévő gyommagvak jelentős részét elpusztította. Sokak számára talán meglepő lehet, de alkalmanként a fémzárolt vetőmag is terjesztheti a gyomokat. Ez nem mindig szembetűnő, sokszor a gazdának talán eszébe sem jut, hogy rosszul előkészített vetőmagot használt. A hazánkban elterjedt mezőgazdasági bérmunka is komoly kockázati tényező, az erőgépekre, művelőeszközökre tapadó gyommagvak ugyanis könnyebben átkerülnek egyik helyről a másikra. A kombájnok különösen gyorsítják a terjedést, ezért minden tábla után célszerű lenne ki- és letakarítani a gépeket, ami persze nem életszerű a csúcsszezonban. Ha a gazda tudja, hogy valamelyik földje fertőzött, akkor érdemes annak a művelését, betakarítását a nap végére hagyni, efféle taktikázással ugyanis valamelyest mérsékelhető a gyomok jelentette probléma.

A hazánkban nem régóta jelen lévő, ezért kevésbé ismert, invazív gyomfajok azért okoznak nagy gondot, mert az ellenük való védekezés stratégiája még nincs pontosan kidolgozva, a hagyományos gyomirtási technológiák pedig gyakran nem ártanak nekik. „A gazdák sokszor fel sem ismerik az új megjelenésű gyomokat – mutatott rá Szilágyi Arnold. – Ezt tapasztaltuk akkor is, amikor a közelmúltban Hajdú-Bihar megyében terepi monitoringot végeztünk az egyre jobban terjedő ázsiai gyapjúfűvel kapcsolatban. Az elsősorban kapáskultúrákban felbukkanó és elszaporodó gyomnövény az elhúzódó keléssel kiválóan tud védekezni a klasszikus gyomirtó szerekkel és technológiákkal szemben. A gazdák meg a növény ismeretének hiányában nem védekeznek kellő odafigyeléssel ellene, és már csak akkor szembesülnek a problémával, ha a területükön az invazív gyomnövény eluralkodik.”

A DE MÉK Növényvédelmi Intézetének oktatója egy, a külföldi biogazdálkodásban hatékonynak bizonyult védekezési módról is beszámolt a mechanikai gyomszabályozás területén. „A német és osztrák gazdák szívesen és gyakran használják a gyomfésűt, amelynél a rugós fogak körkörös rezgő mozgása távolítja el a fiatal gyomokat. Ez akkor igazán eredményes és hasznos, ha a gyomok még éppen csak csíráznak. A kalászos növények már erőteljesebb gyökérzettel rendelkeznek, így nem sértik meg őket a fémfogak. De hogyan lehet pontosan megállapítani a gyomnövények csírázási idejét? Az ottani termelők a gyomok pontos kelését úgy határozzák meg, hogy a táblán belül elhelyeznek néhány plexi- vagy üveglapot a földre, és ezzel apró üvegházakat hoznak létre. A környezethez képest kissé melegebb, párásabb viszonyok generálni fogják a talajban lévő gyomok csírázását, aminek hatására néhány nappal hamarabb késztetik kibújásra őket a többinél, és ezáltal már pontosabban meghatározható a védekezés ideje.”

Amazone: már nem az alapgépeket keresik a gazdák

Az Európai Unióban egyre szigorúbbá váló hatóanyag-korlátozások miatt előfordulhat, hogy a permetezés szerepe a gyomirtásban érezhetően visszaszorul a közeljövőben. Erre a trendre számít a német mezőgépgyártó vállalat is, és részben emiatt vásárolták fel nemrég a Bad Windsheim-i (Nürnberghez közeli) székhelyű, egyebek mellett szántóföldi kultivátorokat is előállító Schmotzer céget. Ezzel jelentősen bővül a kínálatuk azon gépekből, amelyek a mechanikai gyomirtás területén használhatók.

mkgyamazone

UX 01 sorozatú vontatott permetezőgép az Amazone-tól

Az Amazone szortimentjében a permetezőgépek természetesen továbbra is fontos eszközök maradnak, közel 500 millió eurós (ebből Magyarországon 2,5 milliárd forintos) éves forgalmuk számottevő része ezekből származik. A hazai gazdálkodók többsége a vontatott gépeket keresi, amelyekből a német vállalat portfóliója a 2000-től a 11 ezer literes tartálykapacitásig, illetve a 18-tól 40 méteres szórókeretméretig terjed. Meglátásuk szerint Magyarországon is egyre inkább keresik a precíziós gazdálkodásba beilleszthető gépeket, egyre fontosabb tehát a szakaszolás, a differenciált, térképalapú kijuttatás lehetősége, illetve minden olyan vezérlésé, amely a kezelő munkáját kényelmesebbé, pontosabbá és biztonságosabbá teszi.

Az önjáró permetezőgépek idehaza egyelőre nem olyan keresettek, mint Nyugat-Európában, ahol kevesebb napraforgót, csemegekukoricát termesztenek, ezért nem kell munka közben védeni a növényt, vagyis a magajáró gépek akár 1,1 méteres hasmagassággal is boldogulnak. Az Amazone Pantera 4502 önjáró szántóföldi permetezőgép 4500 literes tartálytérfogattal és 21–40 méteres szórókerettel rendelkezik, a hasmagasság pedig a Pantera-H verziónál eléri az 1,7 métert, ezért az itthoni napraforgó-deszikkálás vagy más hasonló munkák esetén is használható. Népszerűek továbbá a vontatott kivitelű, 2200 és 3000 literes tartállyal, illetve 15-től 28 méterig terjedő munkaszélességgel bíró UG permetezőgépek, valamint az – ugyancsak vontatott – UX 01-es széria (4200–6200 literes tartálytérfogat, 21–40 méteres keret), amelynek korszerű felszereltségű tagjai a legnagyobb gazdaságok igényeit is kielégíthetik. Az UX 01 család újdonsága a ContourControl automatikus keretvezérlés, amely gyors működtetésű hidraulika-rendszerrel és 6 ultrahang-érzékelővel akár negatív irányban is képes a kerettagokat a megadott célterület fölött tartani, a SwingStop gyorsulásérzékelővel és központi, lengésirány ellen dolgozó munkahengerekkel pedig a keret vízszintes mozgásait csillapítja. A fejlesztés iránya egyértelműen a kevesebb, biztonságosabb vegyszerfelhasználás, de a gyomok menet közbeni felismerése és a vegyszer gyomfoltonkénti kijuttatásának lehetősége is nagy potenciált rejt.

Farmgép: takarékos, precíz permetezők, rengeteg opcióval

Szántóföldekre és ültetvényekbe egyaránt kínál saját fejlesztésű és gyártású permetezőket a lassan három évtizedes múltra visszatekintő FARMGÉP Kft. A debreceni székhelyű cégnél is úgy tapasztalják, hogy a magyar gazdák keresik ugyan a függesztett gépeket (ilyenekből szántóföldi használatra 600–1600 literes tartályméretekkel, 12–24 méteres szórókerettel készítenek modellváltozatokat, gyümölcsösökbe pedig 300 vagy 600 literes permetlétartállyal), de a legtöbben mégis inkább a vontatott verziókat vásárolják. Utóbbiakból a KERTITOX REVOLUTION gépcsalád az egyik legnépszerűbb, amelynek tagjait már alapfelszereltségben is hidraulikus felfüggesztésű, fékrendszerrel szerelt, állítható nyomtávú, lengéscsillapított futóművel gyártják. Opcióként automata nyomkövető vonórúddal is kérhetők, sőt az aktív nyomkövetővel ellátott vonószerkezet mellé csúszáskontroll kiegészítő kérhető. A 3000 literes tartályméret, a 260 liter/perc teljesítményű membránszivattyú és a 18-tól 28 méterig terjedő keretszélesség a közepes és nagygazdaságok igényeit egyaránt kielégítheti.

mkgyfarmgep

Automata nyomkövető vonórúddal is kérhető a Farmgép Kertitox Revolution permetezőgépe

A termelők az alapváltozatok helyett egyre inkább a magasabb felszereltségű (például ultrahangos keretszintezéssel, permetezésvezérlő automatikával ellátott stb.), precízebb gépeket keresik, amelyek lehetőség szerint minél több és minél rövidebb szakaszok kialakítására alkalmasak. A KERTITOX REVOLUTION tagjainak keretei 24 méterig 8 szakaszra, míg a 27–28 méteresek 12 szakaszra oszthatók. A cél a minél kevesebb ráfedés és kihagyás, amivel jelentős mennyiségű permetszer takarítható meg. Így nemcsak spórolhatnak, de az egyre tudatosabbá váló gazdák számára sokat nyom a latban a környe­zetterhelés csökkentése is. Érdekes meglátás a FARMGÉP részéről, hogy a permetezőgépet vásárlók közül viszonylag kevesebben vállalnak bérmunkát, az eszközöket elsősorban saját használatra szerzik be. Ez érthető, hiszen a kórokozók és kártevők irtásának optimális időszaka meglehetősen rövid, különösen akkor, ha a szeszélyes időjárás (például egy jelentősebb mennyiségű eső) miatt nem lehet azonnal a földekre menni. A FARMGÉP permetezőgépei folyékony műtrágya kijuttatására is alkalmasak, ehhez csupán fúvókacserét kell végrehajtani rajtuk. Hasznos megoldások a fronttartályos rendszerek is, amelyek az orra függesztett tartályból egy néhány méteres keretrésszel vagy – gyakoribb esetben – hátravezetve, a talajművelő eszközre rögzített szerelvénnyel juttatják ki a készítményt.

Lemken: új vontatott permetező érkezik

Az alpeni (Észak-Rajna–Vesztfália tartományi) vállalat ikonikus terméke az eke, de „full-linerként” törekszik az egyéb gépei, így a vontatott és önjáró permetezők folyamatos fejlesztésére is. A kórokozók és kártevők ellen a mechanikai módszerek természetesen nem sokat érnek, „tűzzel-vassal” irtani azokat nem lehet, így a Lemken meglátása szerint ezen a téren a kémiai szerek kijuttatására alkalmas gépek a jövőben is nagy hangsúlyt fognak kapni. A permetezők használata a folyékony műtrágyák kiszórásában is egyre gyakoribb, és a Lemken termékeinél előnyt jelent, hogy az összes gépük gyárilag előkészített Nitrosol kijuttatására, az agresszív, maró anyag használata előtt így elegendő csupán a fúvókákat lecserélni. A cégnek immár önjáró permetezőgépe is van, a Nova névre keresztelt modell azonban egyelőre csak előszériás, és várhatóan 2022-ben kerül piacra. Kínálnak függesztett permetezőgépeket is (900–1900 literes tartálymérettel, 12–30 méteres szórókerettel), a legnépszerűbb termékek azonban a vontatott kivitelű változatok. Ezekből 2400–6200 liter tartálykapacitású, 15–39 méter munkaszélességű gépeket ajánlanak, az egyszerű felszereltségűektől a teljesen automatizált, ISOBUS-rendszerű modellekig. Ma már szinte az alapfelszereltség részét képezi az automata szakaszolás, amely nemcsak a kihagyások és ráfedések elkerülésében segít, de ezáltal a szerfelhasználás és környezetterhelés is csökkenthető (így megtakarítás is elérhető). Egyre többen keresik a gépeket nyomba forduló vonórúddal is, amely a taposási kár minimalizálásában segít.

mkgylemken

2021-es újdonság a Lemkentől: Orion vontatott gépek családja

A Lemken 2021-es újdonsága az Orion vontatott gépek családja lesz, amely 4000–6000 literes főtartállyal, va--la--mint 620 literes tiszta vizes, illetve 55 literes vegyszerbekeverő tartállyal érhető majd el. A 24–39 méter közötti alumínium szórókeret aszimmetrikus csukásra is képes lesz (2 vagy 3 tagban), a Lemken ABC (adaptív kiegyenlítésvezérlés) rendszere pedig kiváló szórókeret-pozíciót biztosít, aminek súlypontja alacsonyabban van, mint a felfüggesztési pont. Az opcionálisan rendelhető proaktív keretvezérlés lehetővé teszi, hogy a kerettagok függetlenül tudjanak alkalmazkodni az egyenetlen felszínhez és növényállományhoz. A tartálytérfogattól függően az Orion állítható nyomtávolságú vagy fix tengelyt ajánl, ezáltal a gép különböző nyomtávokkal is üzemeltethető. Természetesen itt is rendelkezésre áll az ISOBUS, amellyel sokoldalúvá válik a vezérlés és működtetés, illetve az összekapcsolhatóság más eszközökkel.

Steketee: hajszálpontos mechanikai gyomirtás

A Lemken 2018 augusztusában jelentette be, hogy felvásárolta a Machinefabriek Steketee B.V. vállalatot, és ezáltal a mechanikus gyomirtás gépeivel bővítette termékportfólióját. A holland gyártó termékei az intelligens, kameratámogatott irányítórendszerek révén hoznak újat ezen a területen. Míg a hagyományos sorközművelő kultivátorok 10-15 cm-es oldalankénti védőtávolság biztosítására voltak képesek (a kormányzott változatok ezen valamelyest javítottak), addig a Steketee IC-LIGHT kamerás kultivátor már 2-3 cm-re tudja mindezt redukálni. A saját fejlesztésű sorfelismerő rendszer akár színes, öntanuló üzemmódban is működik, tehát a nem (vagy nem teljesen) zöld színű kultúrnövényeket is felismeri, így könnyen soron tartja a kultivátort. További előny, hogy a paralelogramma-karos oldalmozgató rendszer nem fejt ki terhelést a traktor hárompont-függesztésére.

mkgysteketee

2-3 cm-es védőtávolsággal dolgozik a Steketee IC-LIGHT kamerás kultivátor

Hasonló eszköz az IC robotkapa, amely elsősorban a zöldségtermesztés területén alkalmas a kézi munkaerő kiváltására. A gép nemcsak a növények sorait ismeri fel, hanem egyedileg azonosítja a növényeket, még nehéz körülmények között (nagy gyomfertőzöttség, nem zöld haszonnövények esetén) is. Így lehetővé válik azok állítható védőtávolság szerinti körbekapálása, de akár egyedileg történő permetezése is. A moduláris építésmód révén 1,5-től 8 méterig terjedő munkaszélességű kivitel alakítható ki. Az oldalkorrekció mértéke jobbra és balra 15-15 cm. A gép a növények helyzetének pontos megállapítását kamerákkal és ultrahangszenzorokkal végzi, milliméteres pontossággal. Az aktív, félhold alakú kések reakcióideje 50 ezredmásodperc, így 1 másodperc alatt 3-4 növény kapálása valósulhat meg.

SZEGÁNA: gyomroncsolás magas nyomású vízzel

A mechanikai gyomirtás speciális gépei közé tartoznak a szőlő- és gyümölcsültetvényekben használható eszközök. A SZEGÁNA Kft. ezen a téren többféle megoldást kínál a gazdáknak, például a spanyol Jympa V sorozatú szőlészeti sorközművelőit, amelyek 1,5–2,9 méter munkaszélességben, 7–11 kapás kivitelben érhetők el. Kiemelhetjük az olasz Orizzonti tőközművelőit is, ezek az egy- vagy kétoldali, átfordítható eszközök 30, 60 vagy 80 cm-es damilos tisztítóval is felszerelhetők. Mivel ezzel a gyomoknak csak a felszín feletti részét pusztítják el, a gyökereiket a földben hagyják, a szőlőkben előszeretettel használják őket, hiszen így elkerülhető a káros erózió. A mechanikus kitérésű gépek jellemzően a kordonos művelésben használatosak, a kétoldalas verzió akár 5 méter sorszélességig. Mivel képesek az automatikus sorközépen tartásra (jobbra-balra 25-25 cm-es kitérési lehetőséggel), ezzel jelentősen megkönnyítik a traktorkezelők dolgát. A spanyol Serrat Interpiquet kitérős soraljkasza szintén a zöld rész megszüntetésére szolgál, és az 1200 mm-es vágási szélesség, valamint a traktorközéptől való 3,1 méteres maximális kinyúlás révén hatalmas kapacitással rendelkezik. A függőleges tengely körül forgó késeinek a talajfelszínen maradt nyesedék sem okoz gondot, illetve elhanyagoltabb ültetvény is kezelhető velük.

mkgyszegana

A gyomok felszín feletti részét pusztítják el a SZEGÁNA Kft. által forgalmazott Orizzonti tőközművelők

Végezetül a függesztett, vontatott és önjáró permetezőket egyaránt gyártó olasz Caffini különleges termékét, a GrassKiller gyomirtó gépet is ki kell emelnünk. Ez 1000 bar nyomású tiszta vízzel, 4 fúvókán keresztül hatol be mintegy 6-8 cm-re a talajba, elroncsolva még a gyomok gyökerét is (a haszonnövényekét viszont már nem éri el). Az egytárcsás változat 38 cm, az ikertárcsás pedig 25+25 cm munkaszélesség­-gel bír.

 

Szerző: AgrárUnió

Tags: kultivátor, Szegána, gyomirtás, permetezőgép, Amazone, Lemken, Steketee, gyomszabályozás, Farmgép, tőközművelő

Oldalunk cookie-kat ("sütiket") használ. Ezen fájlok információkat szolgáltatnak számunkra a felhasználó oldallátogatási szokásairól, de nem tárolnak személyes információkat. Szolgáltatásaink igénybe vételével Ön beleegyezik a cookie-k használatába. További információ Elfogadom