Újdonságok és fejlesztések a Horsch Maestróban – Mindig többre, jobbra vágyunk

Ha visszagondolunk a tavaji évre, nem panaszkodhatunk! Ilyen szezon, hogy minden növény kimagaslóan teremjen, nem nagyon szokott lenni. Így aki az őszi hálaadást netán elmulasztotta, most tekintsen fel az égre és köszönje meg!

A tavasz jó néhány helyen nehezen indult, sok belvízzel, azonban ezt valahogy helyrerakta a természet. Rekordközeli termések születtek, és ami még fontosabb, hogy az üzemi átlagok növekedtek. Az időjárás igen kedvezően alakult. Az is igaz, hogy a búzaaratás vége felé gyakran esett, ami viszont sokat segített a kukoricának. Egy ilyen jó év után mit lehet mondani? Amikor 13-15 tonnás üzemi átlagokat érnek el kukoricából, gondoljunk arra, hogy ennél jobban már nemigen lehet csinálni, és hogy kell-e ennél még több? Szerencsére nem elégszünk meg azzal, ami van, mindig többre és jobbra vágyunk, és ez így jó, mert ez szüli a fejlesztéseket, innovációkat.

Fogjuk meg az csapadékot!

A kukoricatermesztés terén is van mit tenni, bár esőt továbbra sem tudunk fakasztani az égből, és víz nélkül nincs termés, ezt megtapasztalhattuk nem is olyan rég. A vízzel jól kell tudni sáfárkodni, habár néhol tavasszal sok van belőle, azért általában egész évben inkább azért kémleljük az eget, hogy mikor esik végre. A talajban több vizet kellene megtartani és ezt különböző módszerekkel el is lehet érni. Gondoljunk csak arra, hogy kötelezővé tették a zöldítést. Miért nem használjuk ki úgy, hogy a széles sorokat borító növényzet tavasszal, nyár elején védi a talajfelszínt a párolgástól? Nagyon sok csapadékot tudnánk így megtartani. Ezenfelül ezek a növények még több tíz kilogramm nitrogént is megkötnek (40-60 kg/ha) hektáronként! A technika, a GPS vezette traktor adott hozzá.

A Maestro pontos és alapos

A Horsch különböző termőterületeken, régiókban különböző technológiákat fejleszt. Ezek a fejlesztések mind azt célozzák, hogy minél nagyobb termésátlagokat tudjunk elérni. A legújabb fejlesztésekkel például a Maestro vetőgépnél a még pontosabb mélységtartást kívánják elérni.

hm1

1. kép

A Maestróban a csoroszlyanyomás alapból hidraulikus rendszerű, így nagyon gyorsan és egyszerűen lehet állítani. (1. kép)

hm22. kép

 

Gondoljunk csak vissza arra, hogy tavasszal a szemenkénti vetőgépeinknél hányszor állítjuk át a csoroszlyanyomást. Kétszer? Háromszor? Ezt a következő évtől a Horsch Maestro vetőgépekben annyiszor állítjuk, amennyiszer a talaj tömörödöttsége miatt szükséges, ugyanis automatikusan működik! (2. kép) Egyszerű az egész, egy szenzor érzékeli a vetőtárcsa és a mélységtartó kerekek közötti nyomáskülönbséget, és ha a vetőtárcsa veszi fel a nyomást és a mélységtartó kerekek tehermentesítve lesznek, akkor növeli a hidraulika a csoroszlyanyomást, és fordítva, ha csak a mélységtartó kerekek veszik fel a nyomást, akkor ez azt jelenti, hogy laza talajba került a vetőtárcsa, így a rendszer csökkenti a csoroszlyanyomást.

 

Mit érünk el ezzel? Még egyenletesebb kelést! Sokszor lehet hallani a kukorica-rekordtermésről! Ebben az esetben, ha jól emlékszem, nyolc óra telt el az első és utolsó növény kelése között. Az optimális mélységtartás azt jelenti, hogy a növények robbanásszerűen, egyszerre kelnek, és így egyik növény sem tudja elnyomni a másikat. (3. kép)

hm3

3. kép

A keléssel sok minden eldől

A maximális terméspotenciál hatleveles állapotig kialakul. A kelés határozza meg, hogy hány növényünk lesz egy hektáron. Ugyancsak az első napokban alakul ki az is, hogy hány cső lesz egy növényen, a sorok száma egy csövön és a sorok hossza. Mindezt mi tudjuk a leginkább befolyásolni a vetés minőségével (és természetesen a kultúra tisztaságával, gyomirtással, stresszeljük-e a fiatal növényt vagy nem). Később az időjárási faktor, az eső, amelynek még hatása van, és a virágzásig eldől még, hogy hány csövünk lesz egy növényen, és ezután az ezermagtömeg.

A precíz mélységtartás mellett a még jobb magbeágyazódást tudjuk befolyásolni. A kötött talajokon tavasszal sokszor azzal szembesülünk, hogy a magárok esetleg nyitva marad, vagy a vetés utáni szárazság hatására szétreped. (4. és 5. kép   

                                                                      hm4                                                4. kép                                                                                 

 

 

 

                                                                                          

  

hm5

5. kép

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Ennek elkerülése érdekében a Horschnál különböző nyomókerekeket fejlesztettek ki. A nagyon agyagos talajokra egykörmös nyomókereket, amely szétrombolja a vetőmag felett az elkent vetőbarázdát és így még jobb beágyazást, ezáltal jobb kelést és a fiatal növény könnyebb fejlődését érjük el. Ugyanez a helyzet iszapos talajokon is, csak ide egyujjas nyomókereket ajánlunk. (6. kép)

hm6

6. kép

A legtöbb fejlesztés azért jön létre, mert mint termelők mindig jobbak szeretnénk lenni, többet szeretnénk termelni. A Horsch folyamatosan szoros kapcsolatban áll a termelőkkel, ezáltal az információk, visszacsatolások, különböző igények azonnal eljutnak a fejlesztők asztalára. A cég így tud mindig megújulni és a különböző termőterületi adottságokra a legoptimálisabb választ nyújtani.

 

Szerző: Szász Zoltán Horsch

  • 15
  • 29
  • 33
  • 35
  • 39
  • 4
  • 40
  • 5
  • LAT-logo
  • amazone
  • benedeczki
  • cont-eco
  • dupont
  • gepkozvetito_logo
  • stihl_logo

Oldalunk cookie-kat ("sütiket") használ. Ezen fájlok információkat szolgáltatnak számunkra a felhasználó oldallátogatási szokásairól, de nem tárolnak személyes információkat. Szolgáltatásaink igénybe vételével Ön beleegyezik a cookie-k használatába. További információ Elfogadom