Van-e a növényeknek immunrendszere?
Kiskert Kárkép - 2023.01.17
Nekünk van, nekik a szó biológiai értelmében nincs. A növények azonban védekeznek a maguk módján a behatolókkal és a versenytársakkal szemben.
A legismertebb ilyen stratégia a diófa levelében termelődő juglon, amely az aljnövényzet fejlődését gátolja, mert a dió ellenfél nélkül képzeli el az életét.
Az alma termése nagymennyiségű etilén nevű hormont bocsát ki, így bizonyos növények fejlődését és gyökérnövekedését akadályozza.
A csonthéjasok levéllikasztó betegségét sokan ismerik. A növény a behatoló gomba ellen úgy védekezik, hogy a folt körüli növényi részt beszárítja, emiatt kihullik a levélből a sérült rész, így megakadályozván a folt további növekedését.
Magasabb rendű növények termelnek úgynevezett fitoncidokat, melyek akkor lépnek életbe, ha a gyökér, levél, szár, gyümölcs megsérül. Ekkor a fitoncidoknak hála az ott tartózkodó baktériumok elpusztulnak. Ilyen baktériumölő fitoncid a fokhagymában az allicin, a vöröshagymában az allisztatin és a retekben a reanin.
Menekülésre ugyan nem képesek a növények, ha érzékelik a veszélyforrást, de nem is olyan elhagyatottak, még ha úgy is tűnik külső szemlélőként. Pedig olyan egykedvűen álldogálnak a helyükön.
A cikk tudományos alátámasztását Haraszty Árpád: Növényszervezettan és növényélettan c. tankönyve szolgáltatta a maga 768 oldalával. Kellemes esti olvasmány növényrajongóknak.
Címkék: növény, immunrendszer, alma, etilén, hagyma, fitoncidok, stigmina, csonthéjasokTalajvizsgálat a táblatérkép alapú talajművelésre ...
Jön a valódi áttörés a hazai ökológiai gazdálkodásban?
Megjelent az ökológiai gazdálkodás támogatására irányuló ...
A vörös hús a betegségek okozója. Vagy mégsem?
Az őszi búza okszerű és gazdaságos őszi tápanyag-utánpótlása
Lépjen szintet egy új Monosem vetőgéppel
A leander teleltetése – minden, amit tudnod kell
Megjelent az új agrár-környezetgazdálkodási támogatás ...
A Corteva új üzleti megközelítése javítja a gazdák ...
Pusztított az aszály 2024-ben: a kukoricánál a legnagyobb a ...