Pocoknépesség idén – Aktuális teendők és védekezési tanácsok a vadak védelme mellett

A tavalyi év végén igen magas létszámú pocoknépesség vonult telelőre. Mindenki abban reménykedett, hogy olyan lesz a téli időjárás, amely kedvez a gradáció gyors összeomlásában meghatározó szerepet játszó betegség, a tularémia elterjedésének. Ez a baktériumos megbetegedés főként hosszabban tartó, csapadékos és hűvös időjárás mellett tud a vadon élő rágcsálók (mezei pocok, mezei nyúl, hörcsög, güzüegér stb.) körében komoly fertőzéseket és mortalitást okozni. 
A mezei pockok esetében amilyen gyorsan meg tud indulni a felszaporodás, olyan gyorsan képes össze is omlani a gradáció – épp a tularémiás fertőzés következtében. Bár a téli időjárás összességében kedvezett a tularémiának, egyelőre konkrét vizsgálatok még nincsenek arról, hogy ez mennyiben játszott szerepet a pocok népességének most tapasztalható, bizonyos mértékű csökkenésében.

Szakszerű védekezés
Az idei, tavaszi induló létszám tekintetében még egy fontos tényezőt figyelembe kell vennünk, méghozzá az időközben – az őszi vetésű és évelő kultúrákban – elvégzett védekezéseket. A tavalyi év sokszor váratlan kártételei sokkal tudatosabbá tették a gazdálkodókat ebben a tekintetben. Rendszeres területbejárások és idejében elvégzett, hatékony védekezések jellemezték a 2014-es év őszétől elkezdődött időszakot. Mindezek eredményeképpen Békés megyében, a szántó területek jó részén jelentékeny mértékben lecsökkent a mezei pocok kolóniák száma. De ez sajnos nem jelenti azt, hogy megoldódott a probléma, ugyanis a ruderális területeken, évelő kultúrákban nagyon sok helyen még erős fertőzöttségű részek vannak. Ezekről a területekről tavasszal újra megindulhat a betelepedés a szántóföldi kultúrákba. A pocok rendkívül nagy szaporodási potenciájú kártevő, a populáció kedvező feltételek mellett egy év alatt képes megszázszorozni önmagát. Tehát további rendszeres ellenőrzésekre és folyamatos védekezésekre van szükség!
A tavalyi tapasztalatok alapján bebizonyosodott, hogy az engedélyokiratban meghatározott módon, szakszerűen kijuttatott Redentin nem jelent a vadállományra kockázatot. A korábbi években 
kb. 100 tonnás nagyságrendben forgalmazott készítmény tavalyi forgalma elérte a 900 tonnát. Ilyen volumen mellett akár számottevő vadpusztulásnak kellett volna előfordulni, ha a készítmény potenciálisan veszélyes lenne. A NÉBIH tavaly külön levélben kérte a természet- és vadvédelem területén illetékes összes hatóságtól, hogy amennyiben tudomásukra jut, hogy a Redentin használatából eredően vadpusztulás lép fel, akkor küldjön erről hivatalos tájékoztatást. Eddig ilyen bejelentés még nem érkezett, ami azt igazolja, hogy szabályszerűen, körültekintően alkalmazva a Redentin környezeti veszélyessége valóban minimális. Az esetenként előfordult vadpusztulások oka szinte minden esetben szabálytalan felhasználásból és a mezőgazdaságban nem engedélyezett, ún. közegészségügyi rágcsálóirtó szerek (egér- és patkányirtó szerek) kijuttatása miatt következett be. Ezek környezeti veszélyessége sokkal nagyobb, és ún. másodlagos toxicitásuk is van.

A vadak védelmében
A Redentin helytelen használatból adódó esetleges problémák kezelésére a Békés Megyei Vadászszövetség levélben kereste meg a Növényvédő Mérnöki és Növényorvosi Kamarát. E levélben támogatást kérnek egy olyan megoldás bevezetéséhez, amellyel a Redentin készítmény szelektivitása még tovább fokozható. A módszer lényege, hogy a mezei nyúl és az őz számára kellemetlen illatot adó hús- vagy halliszttel kezelik felül a Redentin készítményt, amit ezek a vadak elkerülnek, míg az állati eleséggel is élő pockok elfogyasztják. A több vadásztársaság által is kipróbált és eredményes módszer tovább csökkentené a helytelen használatból adódó, esetleges vadpusztulás kockázatát. A Növényvédő Mérnöki és Növényorvosi Kamara így javaslatot is tett a gyártónak a kiegészítő anyag felhasználásával kapcsolatban. A gyártó nyilatkozata szerint technikailag megoldható a hal- vagy húsliszttel történő felülkezelés. A Békés Megyei Kormányhivatal Növény- és Talajvédelmi Igazgatósága az idei év tavaszán hatékonysági vizsgálatok elvégzésével kíván megbizonyosodni arról, hogy az így kezelt Redentin pockokra gyakorolt hatékonysága megmarad-e. Amennyiben a vizsgálatok eredményei indokolják, úgy van rá lehetőség, hogy 
a Redentin hús- vagy halliszttel kezelt formában kerül forgalomba.

Békési tapasztalatok

A legfontosabb aktuális teendő most, hogy folyamatosan ellenőrizzük a területeken a pockok tevékenységét és mérjük fel a lakott járatok számát. A betaposott járatokat 1-2 nap múlva újra meg kell nézni és megállapítani a 100 m2-re eső lakott járatok számát. Amennyiben ez meghaladja a 2 db/100 m2 értéket, akkor indokolt a védekezés elvégzése. A védekezésben az Arvalin LR csalétekkel kapcsolatosan igen jó tapasztalatokat szereztek Békésben a termelők. E készítmény kizárólag járatkezeléssel használható, s bár a betaposás miatt munkaigényesebb, de igen jó a hatékonysága.
A mezei pocok idén várható szaporodásával, illetve kártételével kapcsolatosan nagyon nehéz biztos előrejelzést mondani. Az tény, hogy a rendkívüli szaporasága alapvető potenciális veszélyt hordoz, amit csak a gradáció hirtelen és drasztikus összeomlása tud felülírni. És ezt nem 
a genetikai leromlás és a túlszaporodás miatti stressz fogja rövid távon megoldani, mert ehhez a folyamathoz még legalább 2-3 évre lenne szükség. S bár a folyamatos védekezésekkel elhúzzuk a gradációt, az viszont teljesen egyértelmű, hogy a tavalyi extrém egyedszámok mellett nem lehet a védekezéseket mellőzni. Az idei évben lényegesen felkészültebben várjuk a mezei pocok megjelenését, így nagy valószínűséggel nem okoz olyan nagy meglepetéseket, mint 2014-ben.

A Redentin

A Redentin 2015. március 1-jétől 2015. június 30-ig terjedő időszakban kizárólag csak a járatok kezelésére engedélyezett, 6–10 g/járat dózisban, maximum 10 kg/ha mennyiségben. A védekezések kivitelezésénél igen fontos – az engedélyokiratban előírt, ezért kötelező érvényű alapelv –, hogy a járatkezelés során a kijuttatott csalétek mennyiségének úgy kell elegendőnek lennie a pocoknépesség visszaszorításához, hogy a pocok pusztulását követően a területen felesleges csalétek ne maradjon! A környező területen élő vadak védelme érdekében a dózist ajánlatos két részletben, 10-14 napos különbséggel kijuttatni.

Szerző: Vasas László