Sajátos képződmény – A talaj feltételesen megújuló természeti erőforrás

Ahogy mindenki tudja a lelke mélyén, és valójában ki is mondja: időjárásunk átalakulóban van, ami egyre több kiszámíthatatlansággal, kellemetlenséggel, sőt kezelhetetlen helyzettel jár. Felkészülni ezekre igen nehéz, mégis, aki növénytermesztéssel foglalkozik, tudja: a siker alfája 
és ómegája a talaj!

talajA talaj állapota, humusztartalma, pH-ja, szerkezete, szervesanyag-tartalma és még sok paramétere mind-mind meghatározza növénytermesztésünk sikerét. A talaj sajátos képződmény, dinamikus rendszer: fizikai, kémiai és biológiai rendszer. A talaj feltételesen megújuló természeti erőforrás, élőhelyet, termőhelyet biztosít, vizet raktároz, tápanyagot biztosít.
Mindezeket az alapvető funkcióit akkor tudja megfelelően betölteni, ha megfelelő minőségben áll rendelkezésre termesztett növényeink számára. A talaj termékenységét igen sok tényező befolyásolja és sok tényező gátolja.

Ebből néhány a teljesség igénye nélkül:
• 
víz vagy szél okozta erózió,
• 
talajsavanyodás,
• 
fizikai degradáció,
• 
szélsőséges vízgazdálkodás.


Nehezen művelhető
A magyarországi talajok nemcsak szerkezetükben, szervesanyag-tartalmukban, hanem vízháztartásukban is igen nagy változatosságot mutatnak (forrás: http://www.mtafki.hu/konyvtar/Magyarorszag/Magyarorszag_terkepekben_Talajok.pdf).

A felszínre jutó víz talajba szivárgását több tényező is korlátozhatja:
• 
vízzel telített pórustér,
• 
fagyott talajréteg,
• 
rossz talajhasználat stb.

A tartósan vízzel borított talajokon pedig jelentős problémák alakulhatnak ki: csökken a szervesanyagkészlet, vékonyodik a humuszréteg, csökken a biológiai aktivitás, csökken a termőréteg, romlik a tápanyag-szolgáltató képesség, a terület nehezen művelhetővé válik.
Az elmúlt 5 évben már kétszer is megtapasztalhattuk, a nagy mennyiségű csapadék milyen hihetetlen károkat tud okozni talajainkon, mennyire hátráltatja a talajművelést és mennyire csökkenti a termelés hatékonyságát. Sajnos több tíz ezer hektáron tapasztalható jelenleg is hasonló helyzet (Baja, 2015. február, forrás: internet).
Ahhoz, hogy ilyen és ehhez hasonló területeken még ebben az évben végezhessünk munkálatokat, a víz visszahúzódása után minél hamarabb helyre kell állítani az egészséges talajéletet. Mivel a megfelelő talajművelésen kívül a talajlakó mikroorganizmusok nagyon nagy részben segítenek a megfelelő talajszerkezet kialakításában, fontos, hogy a mikroorganizmusok gyorsan megfelelő mennyiségben legyenek a talaj egységnyi mennyiségében.


Kölcsönös függés
Az elmúlt évszázad során a mezőgazdasági termelés intenzív eljárásai, párosulva a talaj-mikrobiológiai ismeretek hiányosságával, a mezőgazdasági területeken lecsökkent biológiai aktivitást és emelkedő mennyiségű, iparilag előállított nitrogén alkalmazását eredményezte. A nagy mennyiségű szervetlen nitrogén alkalmazása a talaj működésére és a környezet egészségére számos nem várt negatív következménnyel járt.
Észak-Amerika leghosszabb ideje tartó, a mezőgazdasági termelési módszerek talajminőségére gyakorolt hatásával foglalkozó tartamkísérletéből származó adatok azt mutatják, hogy a nagy dózisú nitrogén műtrágya alkalmazása kimeríti a talaj széntartalékait, rontja a talaj vízmegtartó képességét és ironikus módon kimeríti a talaj nitrogéntartalmát is (Khan et al. 2007, Larson 2007). Mindezt összevetve ezek a tényezők mögöttes okként szerepet játszanak a hozamok világszerte tapasztalható stagnálásában, a hozam tovább már nem növelhető több műtrágya alkalmazásával (Mulvaney et al. 2009).

talajok vízgazdálkodása
A baktériumokkal való talajkezelés annyira nem újdonság, hogy Amerikában már az 1920-as, míg Európában a XX. század második felétől tudatosan alkalmazzák a kellő szakmai tapasztalatokkal rendelkező gazdák. Ma pedig a baktériumtrágyákkal foglalkozó cégek pénzt, erőt, energiát nem kímélve végzik a kutatásokat, fejlesztéseket annak érdekében, hogy segítsenek a termelőknek egy eredményesebb gazdálkodás megvalósításában. Az is közismert tény, hogy a talajokban való szervesanyag-bontás is mikrobiális tevékenység eredménye. Ezen tevékenységük folytán pedig a baktériumok: segítik a humuszvegyületek gyorsabb képződését; növelik a talaj tápanyag-szolgáltató képességét; morzsalékosabbá teszik a talajszerkezetet, ami így könnyebben művelhető lesz és kellő minőségű termőhelyet nyújt kultúrnövényeink számára. Az aggregátumok azok a mikroszkopikus méretű, egymáshoz kötődő halmazok a talajban, amelyek a talaj stabilitását, porozitását, textúráját, rugalmasságát és víztartó képességét befolyásolják. Amennyiben a talajban nem képződnek aggregátumok, a talaj nem lesz képes jelentős mennyiségű légköri nitrogént és stabil szenet megkötni. A három funkció, az aggregátképződés, a biológiai nitrogén és stabil szénmegkötés kölcsönös függőségben működnek.


Nem csak növénytartó
Fontos tehát, hogy a talaj ne csupán a növény tartója legyen, hanem a vele való okszerű gazdálkodás következtében unokáink céljait is kiszolgálja. Ehhez viszont nemcsak azzal a részével kell törődnünk, ami látszik, hanem igenis nagy hangsúlyt kell fektetni a szabad szemmel nem látható részek, alkotóelemek védelmére is. És ha ezeket a talajban nagyon fontos munkát végző élőlényeket nem tudjuk megvédeni, mert az intenzív növénytermesztés és az időjárás viszontagságai erőteljesen ellenük dolgoznak, akkor vissza kell pótolni őket a talajba. Mivel szerves trágya szinte nincs, célszerű baktériumtrágyát alkalmazni, melynek a kezelhetősége könnyű és gyors, valamint árban is igen kedvező.

De mikor ne használjunk baktériumtrágyát?
• 
Ha ezek használatától egyből dupla termést várunk,
• 
ha egy rossz kultúrállapotú talajon, hosszantartó aszály után 18 t/ha-os kukoricatermést remélünk,
• 
ha égig érő növényállományról álmodunk.
• 
És ne gondoljuk, hogy csodaszer!

Amit biztosan várhatunk használatuktól:
• 
folyamatos kezelés mellett egy jó állapotú, jó szerkezetű talaj kialakulását,
• 
egészséges, egyöntetű növényállományt,
• 
folyamatos és egyenletes növénytáplálást,
• 
jobb víz- és hőháztartást a talajban,
• 
könnyebb művelhetőséget
• 
és mindezek mellett: NAGYOBB NYERESÉGET!

Szerző: AgrárUnió

Forrás: Christine Jones: Nitrogén – a kétélű fegyver Kátai János: Alkalmazott talajtan (2011) Dr. Farsang Andrea: Talajvédelem (2011)

  • 1
  • 2
  • 3

Oldalunk cookie-kat ("sütiket") használ. Ezen fájlok információkat szolgáltatnak számunkra a felhasználó oldallátogatási szokásairól, de nem tárolnak személyes információkat. Szolgáltatásaink igénybe vételével Ön beleegyezik a cookie-k használatába. További információ Elfogadom