Hogyan telel a búza?

Jó állapotúak a kalászosok, bíznak a sikeres évben a szakemberek

Bár, ahogyan mondani szokták, „nem ette meg még a kutya a telet”, talán eljött az idő, hogy megvonjuk idei első mérlegünket az őszi gabonák, így az őszi búza telelő állományának fejlettségi állapotával, áttelelésével kapcsolatban. Azért, hogy a kép teljesebb legyen, termelőket és fajtanemesítőket kérdeztünk tapasztalataikról. Az alábbiakban 
az ő véleményük és gondolataik olvashatók.


Dr. Cseuz László osztályvezető, Gabonakutató Nonprofit Kft.

Dr. Cseuz László osztályvezetőDr. Cseuz Laszlo

 

A 95 éves Gabonakutató Nonprofit Kft. hazai nemesítőházként immár több mint fél évszázada foglalkozik búzanemesítéssel. Az ötven év alatt 93 kenyérbúza, 10 durumbúza, továbbá egy tönkölybúza fajtánkat ismertek el. Közülük sok piacvezető volt – GK Öthalom, GK Kalász, GK Élet, GK Bétadur, GK Békés vagy GK Csillag – nagy termőképessége, kiváló betegség ellenálló képessége, vagy éppen kiváló pék- és tésztaipari tulajdonságai miatt. Jelenlegi kalászos gabona fajtaválasztékunk is széleskörű: őszi és tavaszi búza, durumbúza, tönkölybúza, tritikálé, árpa, zab. Összesen 20 gazdasági növény nemesítésével és vetőmag forgalmazásával vagyunk jelen a magyar piacon.

– Milyennek látja az őszi kalászosok, ezen belül pedig az őszibúza-vetések állapotát?

 – Országosan nincs komoly probléma az őszi vetések állapotával. A fejlettségük ugyan elmarad az átlagos szinttől, azonban lényegesen jobbnak mondható az egy évvel ezelőtti állapothoz képest. Tapasztalataink szerint 2019-ben is kissé késve indult meg a gabonák kelése, viszont nem ismétlődött meg a 2018-as helyzet, amikor a nagyon száraz őszi időjárás miatt a kelés vontatott volt. Intézetünkben a kísérleti vetéseket általában október első és második dekádjában végezzük el. Ezek a területek zömében novemberben keltek ki, bár a kelést az akkor tapasztalt hűvösebb időjárás kissé lassította. Most a búzák jellemzően 2-3 leveles állapotúak, ami a legkedvezőbb az áttelelés szempontjából, ilyenkor a legjobb a növény télállósága. Összességé-ben pozitívan értékelem a helyzetet, a jelenlegi állapot alapján akár még kiváló búzás év is állhat előttünk.

 – A jelenlegi időjárási körülmények kedvezőek a növények szá-mára?

 – Télen még nem mértünk –6-7 °C-nál hidegebbet az éjszakai órákban sem, 
a nappali órákban is –1-2 °C körül alakul 
a hőmérséklet. A tél az őszi kalászosoknál ál-talában a gyökérnövekedés időszaka. Ez az előbb említett hőmérsékleti viszonyok közepette is zajlik, a bokrosodási csomó valószínűleg már kialakult a növényeken, de a hajtások még nem indultak meg, így nem kell attól tartani, hogy az állományok szárba mennének. Ami viszont problémát jelenthet, hogy hiányzik a csapadék, pedig nagyon nagy szükség lenne rá. A legjobb persze az lenne, ha ez hó formájában hullana le, de természetesen az eső is jól hasznosul. Bár pillanatnyilag a talaj felső rétegeiben még elegendő nedvesség áll a növények rendelkezésére, nyugodtan kijelenthetjük, hogy ősz óta csapadékhiányt tapasztalunk.

 – Felfigyeltek-e bármilyen kórtani problémára a búzákban?

 – Mi nem találtunk ilyen jellegű problémát, de az tény, hogy a jelenlegi időjárási körülmények kedveznek a sárgarozsda kórokozójának, így érdemes ilyen szempontból is vizsgálni a vetéseket.

 – Az előző évben a szokásosnál erősebb vírusfertőzés volt tapasztalható az ország egyes részein. Ön szerint milyen most 
a helyzet?

 – Valóban, mi is találkoztunk az előző évben vírusfertőzött növényekkel, de ér-dekes módon több esetben ezek a tünetek egészen későn, szinte már a kalászoláskor jelentkeztek. Azok a növények biztosan nem ősszel fertőződtek meg, valamilyen formában tavaszi vírusátvitel történhetett. Jelenleg a vírusfertőzés terén is kedvezőbb a kép. A búzák kissé vontatott kelése, valamint az időjárás alakulása miatt kevéssé tartom valószínűnek, hogy komolyabb vírusfertőzések történtek volna.

 – Térségünkben ebben az időszakban aktuális kérdés, hogy hogyan alakul a mezei pocok állománya.

 – Igen, valóban fontos erről a kártevőről beszélni. A mi területeink közül a Makó környéki vetéseinkben tapasztaltunk nagyobb egyedszámot. Ilyen időjárási körülmények között sajnos folyamatos 
a kártételük, az egyedszámuk csökkenéséhez hidegebb időre vagy nagyobb mennyiségű csapadékra lenne szükség.

 – Elvonatkoztatva ettől az évtől, az egyre változó környezeti körülmények milyen új kihívások, feladatok elé állítják a nemesítőket?

 – A klímaváltozás mindenképpen gondot okoz. Korábban a nemesítési cél arra irányult, hogy a fajták stressztűrőek, nagy termőképességűek legyenek, a termésük pedig kiváló minőségű. Ma a nemesítési cél az alkalmazkodóképesség fokozása, tehát hogy a fajták a nagy termést és kiváló minőséget lehetőleg kedvezőtlenebb körülmények közepette is képesek legyenek biztosítani. De a piaci igények terén is komoly kihívások érik a nemesítőket, akiknek ezekre reagálva sokkal diverzebbé kell tenniük a tevékenységüket, a fajta-előállítást. Korábban ugyanis a búzatermesztés – és így a fajta-előállítás – elsődleges „célja” mint a termény fő felhasználási területe a kenyér készítése volt. Ma már lényegesen jobban szétválnak a felhasználási irányok, így olyan piaci igényeket is ki kell tudnunk szolgálni, amelyek a kenyérgabonától eltérő minőségi paramétereket kívánnak. Ilyen például a keksz- és ostyagyártás. De azokat a felhasználói igényeket sem hagyhat--juk figyelmen kívül, amelyek nem a kiemelkedő minőségű búza termesztésében érdekeltek, hanem inkább a nagy terméshozam elérésében. Folyamatosan kutatjuk azokat a lehetőségeket, amelyekkel fokozható a termésbiztonság, így például intézetünkben célzott nemesítési programban keressük a legjobb szárazságtűrésű vagy éppen a legjobb télállóságú fajtákat. A Gabonakutató Nonprofit Kft.-nél arra törekszünk, hogy minden felhasználói célra tudjunk fajtát ajánlani, azaz minden termelő megtalálhassa 
az igényeinek megfelelő búzafajtát.

hogyanteleltck

Lisztharmat és sárgarozsdatünetei 2020. február 2-án a telelő búzaálományban


Varga Gábor termékfejlesztési vezető, SAATEN-UNION 
Hungária Kft.

 
Varga Gabor 1Varga Gábor termékfejlesztési vezető

 

– Cége nemcsak búzával, hanem egyéb kalászos fajokkal, sőt hibridekkel is foglalkozik.

 – A SAATEN-UNION mintegy 20 éve van jelen Magyarországon, de a kalászosokkal összekapcsolódó nemesítési múltunk több mint 100 évre nyúlik vissza. 
A cég német – elsősorban a kalászosok fejlesztésében érdekelt – nemesítőházak összefogása révén alakult, majd pedig francia érdekeltségekkel is kibővült, így 
az általunk forgalmazott búzafajták német és francia genetikai alapokat hordoznak. Kínálatunkban a kalászos gabonák széles választéka elérhető, melyek közül az árpa, a búza őszi és tavaszi változatai, a rozs, 
a zab, valamint a tritikálé és durumbúza is megtalálhatók.

Fontos megemlítenünk, hogy európai szinten kizárólag a SAATEN-UNION-nak vannak saját nemesítésű, regisztráció-val rendelkező, köztermesztésben lévő hibrid búzái, a teljes uniós listát figyelembe véve több mint 24. A SAATEN-UNION-nak egyedülálló hibridkalászos- nemesítési programja van, amelynek köszönhetően a búza mellett az árpa- és 
a rozshibridekkel is találkozhatunk. Éppen ezért a vállalat neve ma már nemzetközi szinten és Magyarországon is összekapcsolódik a kalászoshibridizációs törekvésekkel, gyakorlati alkalmazásukkal. Továbbá a hagyományos nemesítésből származó fajtákkal is meghatározó mértékben vagyunk jelen a piacon. Természetesen a kínálatunkban nemcsak a kalászosok találhatók meg, hiszen mindent egybevéve összesen 14 gazdasági növényfajjal foglalkozunk.

 – Milyennek látják az őszi búzák jelenlegi állapotát, összehasonlítva az előző év hasonló időszakával?

 – Összességében úgy látjuk, hogy kedvezőbb startot vettek az őszi búzák 2019 őszén, összehasonlítva az egy évvel korábbi helyzettel. A jobb csapadékviszonyoknak köszönhetően jó talajmunkát lehetett végezni, és a vetés is kedvezőbb körülmények között zajlott. Bár voltak szárazabb területek, főleg Békés és Csongrád megyében, országosan összességében jobbak voltak a körülmények. 
Az október végén, november elején megérkező csapadék lehetővé tette az egyöntetű kelést és az állományok dinamikus kezdeti fejlődését, amihez hozzájárult 
az is, hogy az egy évvel korábbi időszakhoz képest hűvösebb volt az időjárás. Szerencsére nem ismétlődött meg a 2018. évi meleg novemberi, szélsőségesen száraz ősz. Ezek a kedvező körülmények valamennyi őszi kalászos számára kifejezetten fontosak, sőt jelentősen képesek megtámogatni a hibrid búzák fejlődését, hiszen azok a megszokottnál alacsonyabb vetőmagnormával (70-75 kg vetőmag, 1,5 millió mag/ha) kerülnek elvetésre. Ezek a hibridek ilyen körülmények között gyorsan fejlődtek, bokrosodásuk tapasztalataink szerint már az ősz során megindult, többségében az elvártnak megfelelően alakult országszerte.

A kedvező feltételek azt eredményezték, hogy – igaz, inkább őszi árpában – a növényállomány helyenként túlfejlett képet mutatott, ami kórtani és a károsítók megjelenése szempontjából egyéb problémákat is felvethet.

 – Előfordulnak kórtani problémák a telelő állományokban?

 – Különösebb gondot mi nem találtunk az őszi időszakban. A gabonalisztharmat előfordult ugyan, de a fertőzés nem tűnt kritikusnak.

 – 2018 meleg őszi időjárása, a vírusvektorok számára teremtett kedvező feltételekkel, régen látott vírusfertőzést okozott 
az őszi búzákban is. Ebből a szempontból lát különbséget a két évjárat között?

 – Igen, feltétlenül! 2018-ban az időjárási körülmények még november végén, december elején is kedvezőek voltak a vírusvektor levéltetvek és a csíkos gabona-kabóca számára, így hosszú idő állt 
a ren-delkezésükre az állományok késői megfertőzésére is. Ezzel szemben 2019-ben már november közepétől kedvezőtlenek voltak a viszonyok a vírusvektorok számára, így valószínűleg ezeknek a kár-tevőknek a felszaporodása és az infekció 
a szántóföldeken kisebb mértékű, mint egy évvel korábban.

 – Az őszi búzát többféle vírus is megbetegítheti. Melyik okozta a legnagyobb kártételt az előző évben?

 – Mi úgy tapasztaltuk, hogy a levéltetvek által terjesztett árpa sárgatörpülés-vírusa (BYDV) okozta a legtöbb problémát. Ezt 
a tényt a virológiai laboratóriumban elvégzett célzott szerológiai tesztek (ELISA módszer) is bizonyították.

 – Egyre több olyan fajta kerül be a közter-mesztésbe, amelynek kedvezőbb a korai vetésidő. Ez viszont növekvő kockázatot jelent a vírusfertőzés szempontjából. Mit ja--vasol a SAATEN-UNION ezzel kapcsolatban?

 – Valóban egyre több nyugat-európai búzafajtát termesztenek Magyarországon, amelyek közül soknál kedvező a megszokottnál korábbi vetésidő. Tudni kell, hogy ezek a fajták a megadott termesztéstechnológiával tudják hozni a bennük rejlő terméspotenciált, így a vetésidő későbbre tolását nem tartjuk jó megoldásnak. Javaslatunk az, hogy a vetés történjen meg a fajtához ajánlott technológia szerint, majd a kelést követően rendszeresen figyeljék a termelők ezeket a területeket és a növényeket, használják a rövid távú előrejelzési módszereket, helyezzenek ki a tábla szélére sárga ragacslapokat. Ha levéltetvek vagy kabócák jelenlétét tapasztalják, avatkozzanak be egy rovarölő szeres állománykezeléssel. Ezzel 
a módszerrel a vírusátvitel valószínűsége csökkenthető.

 – A vetéseket szemlézve mit tapasztaltak még?

 – A nagy hőingadozás miatt a búzatáblák talajának felső rétege kezd fellazulni. 
Az ilyen területeken érdemes lesz elvégezni a hengerezést, ami a gyökérfejlődésre és a bokrosodásra is jó hatással lehet. Persze az erőteljes, túlságosan buja állományokat már nem szabad hengerezni. Ezt a beavatkozást a feltételek táblaszintű mérlegelését követően és 
a növényállomány fejlettségét figyelembe véve érdemes elvégezni.


Kukovecz Sándor családi gazdálkodó (Nagymágocs-Ótompahát)

Jelenleg mintegy 140 hektáron gazdálkodom, ebből 50 hektár az őszi kalászos. Növényvédő mérnökként tisztában vagyok a monokultúra veszélyeivel, ezért azt igyekszem elkerülni. Szerencsére arányaiban nagy területen foglalkozom pillangós növények (bükköny, borsó, lucerna) termesztésével, így legtöbbször az elővetemény ideális a búza számára. A magágyat forgatás nélküli talajműveléssel készítem, aminek az alapját két sor nehéztárcsa adja. A kis terület előnye, hogy minden munkát a legideálisabb időpontban tudok elvégezni, így a vetés tavaly ősszel kertszerű magágyba történhetett. A vetést 220-240 kg-os vetőmagnormával szeptember végén, október legelején végeztem, a vetési mélység 4-6 cm volt. A kelés egyöntetű volt, az állomány kezdeti fejlődése is jó, így most szépek és erősek az őszi búzáim. Kórtani problémát nem tapasztaltam, de ennek érdekében a csávázásra is fokozottan figyelek. Minden esetben többkomponensű készítményt választok, amit az engedélyezett legmagasabb dózisban használok. Rovarkártételt ősszel nem tapasztaltam, és jelenleg a mezei pocokkal sincs baj. Igaz, a rágcsálókártétel elkerülésére rendszeresen helyezek ki ülőfákat a ragadozó madarak számára, amelyek tisztán tartják a területemet. Összességében bizakodó vagyok a búzákkal kapcsolatban, még annak ellenére is, hogy tapasztalataim szerint csupán a talaj felső 40 cm-re tartalmaz kellő nedvességet, így egy korai és száraz tavaszodás akár kedvezőtlen körülményeket is teremthet a növények számára.

 

A Terra-Coop Kft.-nél az elmúlt őszön mintegy 1000 hektáron vetettünk őszi kalászost, ebben őszi búza, őszi sörárpa 
és durumbúza egyaránt található.

Vecseri Csaba 120806Vecseri Csaba Terra-Coop Kft., Szentes

 

Az állományok állapota 
jobb, mint tavaly ilyenkor. Búzáink szebbek, erősebbek, 
és a tőállomány is jobb, azt is mondhatnám, olyan állapotúak, „ahogy a nagykönyvben meg van írva”. Igaz, mi is mindent megadtunk a búzának, amire szüksége volt. Közel a teljes területen végeztünk őszi gyomirtást, és a vírusvektorok elleni rovarölő szeres kezelés sem maradt el. Kórtani szempontból némi aggodalomra ad okot, hogy már az ősz során találtam lisztharmatra utaló tüneteket, ennek ellenére ebből 
a szempontból is jobbnak látom a helyzetet, mint egy éve. Állományainkban például – bár már hallani a megjelenéséről – vörösrozsdát még nem találtam. Térségünkben a mezei pocok kártétele kifejezetten erős lehet egyes évjáratokban, de tapasztalataim szerint most a helyzet a szokásosnál jobban alakul, annak ellenére, hogy ősszel nem végeztünk rágcsálóirtást. Összességében a helyzet jelenleg biztató, és én is bizakodó vagyok az őszi kalászosokkal kapcsolatban!

Mi, a KárKép (www.karkep.hu) szerkesztői igyekszünk növényvédelmi szempontból is figyelemmel kísérni szántóföldi növényeinket, ennek tapasztalatairól folyamatosan beszámolunk weboldalunkon. A témához kapcsolódóan növényvédős szemmel vizsgáltunk meg néhány telelő búzatáblát. Amit találtunk, nem túl megnyugtató, a fejlettebb növényállományokban egyszerre jelent meg erős gabonalisztharmat (Blumeria graminis) fertőzés és az elszórtan jelentkező sárgarozsda (Puccinia striiformis) tünetei. Amennyiben marad a nem túl hideg téli időjárás, véleményünk szerint érdemes lesz a telelést követően átjárni a búzákat, hogy nincs-e szükség egy korai gombaölő szeres beavatkozásra.

Szerző: AgrárUnió

Tags: búza, búzatermesztés, őszi búza

Oldalunk cookie-kat ("sütiket") használ. Ezen fájlok információkat szolgáltatnak számunkra a felhasználó oldallátogatási szokásairól, de nem tárolnak személyes információkat. Szolgáltatásaink igénybe vételével Ön beleegyezik a cookie-k használatába. További információ Elfogadom