Magnézium, az elfeledett tápelem – Ami a növényeknél sem hiányozhat
Növénytermesztés - 2015.04.17
A magnéziumról az orvostudomány azt tartja, hogy az a tápelem, mely fitten és fiatalon tart. Vagyis a szívre és a vesére van elsősorban pozitív hatással. Nem megfelelő szintje pedig hozzájárul a magas vérnyomás, érelmeszesedés, cukorbetegség, csontritkulás kialakulásához. Emellett azonban a magnézium igen fontos növényi tápelem is, amely a növényélettani folyamatokban kiemelkedő szereppel bír.
Nem hiányozhat
A növényeknél sem hiányozhat, hiszen nincs nélküle fotoszintézis, nincs nélküle növényi produkció. Ezenfelül fontos szerepet játszik a megtermelt asszimiláták megfelelő helyre történő szállításában (pl. a gyökérzetbe, a termésbe). A termésbe irányuló tápanyagtranszport jelentőségét talán nem kell ecsetelni a megfelelő termésszint kialakításában, a gyökér táplálásánál azonban érdemes egy gondolat erejéig megállni. Egészséges, magnéziummal jól ellátott növényben a megtermelt szénhidrátok kb. 15%-a kerül a gyökérzetbe, ez biztosítja az arányos fejlődését a növény egészén belül. Magnézium hiányában ez azonban 1%-ra is lecsökkenhet, ami a gyökér fejlődésében jelentős visszaesést jelent. Márpedig ha ez történik, akkor később a gyökéren keresztüli víz- és tápanyag-felvétel is mérsékeltebb lesz.
A magnéziumigényről
A növények magnéziumigénye meglepően nagy: a három makroelem (nitrogén, foszfor, kálium) után következik a sorban. Az egyes növényfajok esetében némileg eltér az igény: kalászos gabonákban a foszforigény egyharmada, kukoricában, napraforgóban pedig mintegy fele. Ennek ellenére mégis kevés figyelmet kap.
A talajvizsgálatok sok esetben ki sem térnek a magnéziumellátottságra, a növény magnéziumszintjét gyorsan kimutató levélanalízist kevesen végeztetnek, és a legtöbb trágyázási tanácsadásból is egyszerűen kimarad. Így gyakorlatilag azzal a helyzettel kell szembenéznünk, hogy a növények magnéziumigénye nagyságrendileg a makroelemekéhez mérhető, a visszapótlás azonban messze elmarad tőle.
Tovább árnyalja a képet, hogy a nitrogénhez hasonlóan könnyen mozgó tápelemről lévén szó, könnyen kimosódik.
A kimosódás éves mértéke – talajtípustól függően – 10–40 kg/ha is lehet, de átlagosan 20–25 kg/ha MgO-ban kifejezve. Tehát ezt a mennyiséget mindenképp vissza kell pótolni.
A felvétel nehézségei
A talajoldatban lévő magnézium felvétele sem minden körülmények között egyformán hatékony. A talaj savanyú kémhatása kedvezőtlenül befolyásolja felvételét, de a magnézium felvételét más tápelemek jelenléte is képes befolyásolni, így abszolút mennyisége még nem ad egyértelmű választ arra, hogy mennyihez is jut hozzá a növény. A kálium például elsőbbséget élvez a magnéziummal szemben a tápanyagfelvétel során a kötőhelyeken, de a magas Ca-tartalom (karbonátos talajokon) is hátrányba szorítja a magnézium felvételét.
A magnézium visszapótlása
A növények magnéziumfelvételi görbéje a nitrogénéhez nagyon hasonló: gyakorlatilag hasonló időszakokra esnek a felvételi csúcsok, a felvétel üteme megegyező. Ebből logikusan következik, hogy áttelelő kultúráknál tavasszal, fejtrágya formájában, a nitrogénnel egy időszakban érdemes kijuttatni. A magnézium több formában is előfordulhat, melyek közül a magnézium-szulfát a legjobb oldékonyságú, így értelemszerűen ezzel lehet a leggyorsabban visszapótolni.
A K+S KALI GmbH EPSO Top levéltrágyája éppen ilyen formában tartalmazza a magnéziumot. Az EPSO Top vízben maradéktalanul feloldódik, permetezőgéppel kijuttatható, akár növényvédelmi beavatkozásokhoz kötve is. Aki talajon keresztül szeretné pótolni, neki a granulált formulát, az ESTA Kieserit-et ajánljuk.
A hiány jelei
A magnézium hiánya viszonylag jól meghatározható tüneteket okoz a növényeken. A kisárgult levelek erei zöldek maradnak, de a levélerek közötti rész sárga színű. A kukorica, búza levelén pl. csíkozottság formájában mutatkozik. A tünetek először az alsóbb leveleken jelentkeznek. Kukoricán a szártagok rövidülése is tapasztalható, illetve később a csövön hiányos megtermékenyülés jelei
Szerző: Zsom Eszter
Címkék:
Talaj- és növényvédelem a HORSCH gépeivel – Talajműveléstől a ...
Újabb telepeken jelent meg a ragadós száj- és körömfájás
Baktériumos talajoltás lépésről lépésre: Mit érdemes tudni?
A hamuszürke szárkorhadás az új növénygyilkos
Barkók a kapásokban – Előfordulásuk, fajtáik, kárképeik, ...
Akár 1 milliárd forint támogatás! – Megjelent a ...
A nagy távolságok ellenére a túzokok is járnak vendégségbe
Optimális gombaölőszer-választás a kalászosnövények kora ...
Honnan tudják a madarak, merre kell repülniük?
Húsipari innovációk: új kutatás-fejlesztési projekt indul a ...
