Ritka kinccsé válhat a magyar burgonya – A klímaváltozás miatt egyre fogy a termőterület, öntözni kellene

Európai terméseredmények

Az Európai Unióban a burgonya piacát öt tagállam uralja, Magyarország a 18. helyezett az EU legnagyobb burgonyatermelő országait összesítő listán. Az AKI PÁIR által készített Agrárpiaci jelentések idei 21. számában arról olvashatunk, hogy az Eurostat szerint az EU-ban 55,3 millió tonna burgonyát takarítottak be 2020-ban. Az uniós termelés 21,2 százalékát Németország adta, majd Lengyelország (16,4%), Franciaország (15,7%), Hollandia (12,7%) és Belgium (7,2%) következett a sorban. Az öt tagállam a teljes uniós burgonyatermelésből közel 75 százalékkal részesedett.

Magyarországon viszont a KSH adatai szerint a burgonya termőterülete és termésmennyisége csökkenő tendenciát mutat: az utóbbi öt évben 270 és 429 ezer tonna között mozgott; 2020-ban 7 százalékkal kevesebb (270 ezer tonna) burgonya termett, mint egy évvel korábban. Az Agrárminisztérium tájékoztatása szerint idén a 7,1 ezer hektárra jelzett terület 98 százalékáról 176,5 ezer tonna burgonyát takarítottak be a termelők november 3-ig.

A KSH adatai szerint a burgonya (kivéve vetőburgonya) importja 52,7 ezer tonnát, exportja 9,6 ezer tonnát tett ki 2020-ban. Az étkezési burgonya behozatala 19 százalékkal 33,7 ezer tonnára csökkent 2021. január–augusztus között az előző év azonos periódusához képest. A legnagyobb beszállító Franciaország maradt.

Öntözés nélkül nem megy

Országos és nemzetközi 
burgonyatanácskozást, bemutatót tartottak 2021 nyarán Nyírteleken, ahol Feldman Zsolt, az Agrárminisztérium mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős államtitkára az egyik leg­összetettebb technológiai hátteret igénylő mezőgazdasági kultúrá­nak nevezte a burgonyaágazatot.

A kormány­zat minden eszközt rendelkezésre bo­­csát annak érdekében, hogy eredményes legyen hazánkban burgonyát termeszteni. Az agrártárca támogatja, hogy a termelők öntözési közösségeket hozzanak létre, működésüket és beruházásaikat kiemelten segíti.

A burgonya számottevően drágult, az EU-ban átlagosan 20,5 százalékkal emelkedett az ára az elmúlt 5 évben; de a tagállamok közötti eltérés igen nagy. A drágulásban messze Lengyelország vezet a 74 százalékot kicsit meghaladó áremelkedéssel, második pedig Magyarország; nálunk 2015 óta 71,4 százalékot emelkedett a burgonya ára a Pénzcentrum.hu adatai szerint. A drasztikus drágulás nem kis mértékben annak a következménye, hogy visszaszorult a termelés, ami feltornázta az árakat, s ehhez jön még Magyarországon a növekvő infláció. 

De miért csökken a termőterület, miért ment el a kedvük a gazdáknak a krumpliültetéstől Magyarországon? Ennek a termelők, forgalmazók, szakemberek szerint szerteágazó okai vannak. Az egyre melegebb és szárazabb nyarak miatt szükséges az öntözés, az öntözésfejlesztés pedig komoly beruházást igényel ebben az amúgy is nagyon költségigényes ágazatban; drágák a speciális gépek és a szaporítóanyag, a termelési költség felét kitevő  fémzárolt vetőburgonya. Ez utóbbi miatt sok az utántermesztett burgonya. Komoly segítség lenne a burgonyatermelők állami támogatása, amire több példa is akad a környező országokban.

Az értékesítéssel sincs minden rendben: a felvásárlói árak sokszor még a termelői költségeket sem fedezik, óriási az árrés. A fogyasztók kevesebb burgonyát vásárolnak, és egy részük a külföldi árut részesíti előnyben. Jellemző, hogy a kereslet változatlanul a piros héjú, ovális fajták iránt a legnagyobb.

Kiváló magyar fajták

Külön kell szólni a vetőburgonyáról: kiváló hazai fajták állnak rendelkezésre, de a magyar fajtatulajdonosok nem bírják a versenyt a nagy, tőkeerős cégekkel szemben. Ez veszélyezteti a hazai vetőburgonya-előállítást s ezáltal a termelőket, akik számára előnyt nyújthatna a hazai fajták termesztése. Igen figyelemreméltó ugyanis, hogy vannak olyan hazai előállítású, magyar nemesítésű fajták, amelyek több éven át alkalmasak a visszaültetésre, így csökkenthető az önköltség. Az EU-s közös listán 1701 burgonyafajta szerepel. Valamennyi termeszthető hazánkban, így sok termelő kereskedőkön, magyarországi fajtaképviselőkön keresztül külföldről, jellemzően francia, német, holland földről szerzi be a vetőgumót.

A burgonyatermesztés és -nemesítés magyarországi helyzetére vonatkozó kérdéseinkkel megkerestük a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatalt is. A Nébih arról tájékoztatta lapunkat, hogy csak a vetőgumó-előállításról rendelkezik adatokkal. Magyarországon 2021-ben 150 hektáron 22 fajta képviseltette magát. Arányait tekintve az összes vetésterület 36%-át magyar nemesítésű fajtákkal ültették be. A vetőburgonya-előállítás fajtái valószínűleg nem tükrözik az összmagyarországi étkezési burgonya arányait, mert külföldről, a kereskedőkön keresztül bármilyen fajta vetőburgonya megvásárolható.

Előny, hogy az itthon előállított és fémzárolt vetőburgonya hazai körülmények között, ezen az éghajlaton termett meg. Igény lenne rá, de az éghajlatunk nem ideális a minőségi vetőburgonya előállítására, így nagyon korlátozott az erre a célra alkalmas a terület. A burgonyánál is az a legfontosabb, hogy a vetőgumó a lehető legjobb minőségű legyen, mert kiváló agrotechnikával sem lehet már tovább javítani az étkezési burgonya minőségén.

Ami a hazai nemesítést illeti, a Nébih 2021-ben két fajtajelöltet vizsgál állami elismerés céljából, ez a vizsgálat minimum két évig tart. Emellett 2021-ben egy fajta került a Nemzeti Fajtajegyzékbe Sárvári Fannika névvel.

Rezisztens keszthelyi fajták

A hazai burgonyanemesítés bázisa az 1960 óta működő keszthelyi intézet, mai nevén a MATE Burgonyakutató Állomása. Azért hozták létre, hogy olyan új fajtákat nemesítsen, amelyekkel vetőgumó szaporítását itthon is nagy biztonsággal meg lehet oldani. A régi magyar fajták ugyanis az Európában megjelenő új betegségekre annyira fogékonyakká váltak, hogy termesztésüket fel kellett adni.

„Nemesítési programunk fő célja, hogy a legveszélyesebb betegségekkel, kártevőkkel szemben ellenálló, rezisztens fajtákat állítsunk elő – mondta el prof. dr. Polgár Zsolt, a kutatóállomás vezetője. – Az 1990-es évek derekára lettek meg a legelső rezisztens fajtái az intézetnek, majd a kétezres évek végétől vannak forgalomban az olyan új fajták, mint a Balatoni rózsa, Botond, Démon és a többiek. Ezek a fajták minden szempontból versenyképesek bármely nyugat-európai fajtával. Teremnek annyit, és legalább olyan minőségben. Ráadásul rezisztensek, ezért több éven át termeszthetők érdemi mennyiségi vagy minőségi leromlás nélkül. Így a termelők ezekkel a fajtákkal alacsonyabb önköltséggel, olcsóbban tudnak termelni, versenyben tudnak maradni az importtal szemben” – fogalmazott dr. Polgár Zsolt.

A burgonyakutató a 2021-es évben 25 hektáron állított elő szuperelit minőségű vetőburgonyát. A szakember kiemelte: aki keszthelyi fajtát termeszt, az nem kockáztatja, hogy karanténbetegségeket hoz be az importtal – ami sajnos egyre gyakoribb.

A kereslet – itthon és külföldről is – a keszthelyi fajták iránt jóval nagyobb, mint amennyit ki tudnak elégíteni, ezért az intézet bővíti termelési kapacitását. Jövőre 35 hektár szuperelit vetőburgonyát terveznek ültetni, és műszaki fejlesztésekre is sor kerül. Épül az intézetben egy új, 800 tonna befogadóképességű burgonyatároló, megújul az öntözőrendszer, és a termeléshez szükséges gépparkot is fejlesztik, hogy ne csak mennyiségben, de minőségben is többet, jobbat nyújthassanak. Ebben a MATE vezetése messzemenően támogatja a keszthelyi burgonyakutatót.

Vetőburgonya székelyföldi szaporításból

Száz százalékban magyar tulajdonú családi vállalkozás a kiskunhalasi központtal működő, 1995-ben alakult Bács Gazda-Coop Kft. A cég megalakulása óta foglalkozik vetőmag-, mindenekelőtt vetőburgonya-kereskedelemmel. Tevékenységük kiterjed Magyarország egész területe mellett a határainkon túlra, Szlovákiára, Romániára, Szerbiára, és terveznek szállítani további környező országokba is. A cég éves forgalma szezontól függően vetőburgonyából 1200-1600 tonna közötti.

Szabó Lajos, a cég tulajdonos-ügyvezetője elmondta: az általuk forgalmazott vetőburgonyák egy része nyugat-európai importból, másik része saját székelyföldi szaporításból származik. Nem köteleződtek el kizárólagosan egy cégnek sem, így Közép-Európa egyik legnagyobb vetőburgonya-fajtaválasztékát forgalmazzák: holland, ír, dán, belga, skót, német, francia, székelyföldi és magyar vetőburgonyákat. A nyugat-európai fajták magyar termesztési körülmények között kipróbálva kerülnek a hazai termelőkhöz, majd a fogyasztókhoz.

2007 óta dolgozik együtt a Bács Gazda-Coop székelyföldi termelőkkel, akik a Csíki-medence kiváló ökológiai adottságaira támaszkodva nyugat-európai minőséggel vetekedő vetőburgonyát termelnek. Csíkszeredai, csíkszentkirályi és kézdivásárhelyi partnereik európai technológiai színvonalon, az uniós előírások szigorú betartásával kiváló minőséget állítanak elő.

A nagykereskedelem mellett – a lakosság és a hobbiszektor kiszolgálása érdekében – Kiskunhalason és Kisszálláson széles termékválasztékkal rendelkező gazdaboltot és webáruházat is üzemeltet a kft.

Évente bemutatókon ismerteti meg a cég az új fajtákat a vevőivel. Idén október elején hetedszer, Kiskunhalason rendezték meg a burgonyanapokat, ahol a termelők találkozhatnak a forgalmazók, kereskedők mellett nemesítőkkel, hat-hét nemzet képviselőivel. Kiemelten szerepelnek a bemutatón azok a fajták, amelyekről már rendelkezik a cég hazai termelői tapasztalattal, pozitív visszajelzésekkel. Az idén a francia fajták közül ilyen a Louisana, az ír fajták közül pedig a Cristina.

Nagyítás a képre kattintva!

Egyedi a Sárvári-nemesítés

A magyar Sárvári család a 20. század eleje óta foglalkozik burgonyanemesítéssel. Munkájuk célja a multirezisztens burgonyafajták nemesítése, melyek leromlást okozó vírusbetegségekkel – PLRV, PVY, PVA, PVX – és a fitoftóra (Phytophthora infestans) gombabetegséggel szemben teljesen ellenállók, tehát multirezisztensek. A fajták kizárólagos vetőmag-forgalmazója a Dr. Sárvári Agró Kft.

A cég burgonyanemesítője, Sárvári István mutatta be tevékenységüket.

„Eredeti magyar nemesítésű fajtáinkat nagyon erős, provokatív fertőzési körülmények között nemesítettük, a többféle vírusrezisztencia és a horizontális fitoftórarezisztencia együttes jelenléte igazi unikumnak számít a burgonyanemesítésben. Burgonyáink, amellett hogy magas beltartalmi értékkel – átlagot meghaladó keményítő- és fehérjetartalommal – és kiváló »burgonyaízzel« bírnak, gazdaságosan és környezetkímélő módon termeszthetőek. Ebben jelentős szerepe van, hogy a leromlást okozó vírusbetegségek, valamint a fitoftóra gombabetegség okozta terméskiesés elkerülhető, illetve az ezzel kapcsolatos vegyszeres növényvédelem elhagyható, így csökken a gépimunka-ráfordítás is. Emiatt a fajták kiválóan alkalmasak vegyszermentes, bio- és ökogazdálkodásban történő termesztésre, csökkentve a környezet vegyszerterhelését, ami az emberi egészség megőrzése szempontjából is kiemelt jelentőségű.

Fajtaoltalommal bíró fajtáink a Sárvári Rózsa, Sárvári Borostyán, Sárvári Piroska, Sárvári Rubinka és Sárvári Fannika. Nemesítői munkánk eredményeként a paletta folyamatosan bővül, jelenleg a Sárvári család negyedik és ötödik generációja végzi a világon egyedülálló nemesítői munkát. Mindig van további lehetőség a fejlesztésre, a változó termesztési és fogyasztói igényeknek megfelelően, így kitűzött nemesítői céljaink között szerepel a klímaváltozás okozta kihívásoknak való megfelelés, jó alkalmazkodóképességű, szárazságtűrő fajták nemesítésével. Fajtáink így lesznek a jövő fajtái!”

Nagyítás a képre kattintva!

Külföldön is keresik a zirci vetőburgonyát

A Zirci Burgonya Kft. fő tevékenysége vetőburgonya forgalmazása – ez kiterjed a holland, belga, dán importra. Továbbá a családi gazdaság foglalkozik a keszthelyi egyetem által nemesített vetőburgonya-fajták felszaporításával és értékesítésével.

„A keszthelyi nemesítésű burgonyák közül a Balatoni rózsát forgalmazzuk, amit az idei évben öt hektáron termesztünk – mondta el Hoffer Ervin, a családi gazdaság vezetője. – Vetőburgonya-vevőkörünk kiterjed az egész országra, sőt kisebb tételek a zirci vetőburgonyából Ukrajnába, Romániába, Szlovákiába, Szerbiába is kerülnek. Szintén öt hektáron, részben öntözéssel. négy-öt étkezésiburgonya-fajtát is termelünk, a Balatoni rózsa mellett Descartes-ot, Adriát, Esmee-t és Rudolphot.”

Hoffer Ervin kitért arra is, hogy milyen nehézségekkel kellett megküzdeniük ebben az évben: „Igen aszályos év volt az idei, de ez a vetőburgonyát nem érintette súlyosan. Termesztéstechnológiánknak alapfeltétele ugyanis, hogy a vetőburgonyát igyekszünk minél előbb elültetni, majd a tenyészidőt viszonylag korán deszikkálással megszakítjuk. Ezzel megakadályozzuk a gumók túlnövekedését, és elejét vesszük a kórokozók fertőzésének, melyek az idősödő növényt egyre hatékonyabban tudnák károsítani. Ez a magyarázata annak, hogy a nyár közepén tomboló szárazság kevésbé károsította a vetőburgonyát, mint az őszig szikkasztó hőségben szenvedő étkezésiburgonya-táblákat. Ezeken 50%-os terméskiesés volt. Ez intenzív öntözéssel elkerülhető lehetne, de lehetőségeink e tekintetben korlátozottak.”

Ami a forgalmat illeti, a burgonyatermelő szerint a pandémia nem okozott jelentős forgalomcsökkenést. „A kft. sikeres működésének alapfeltétele a vásárlók magas szintű kiszolgálása – kapcsolódott beszélgetésünkbe Hoffer Ervin felesége, Erika, aki a cég ügyvezetője. – Két dologgal rukkoltunk elő, ami népszerűsítheti cégünket. Kiterjesztettük az egész országra a hat mázsa felett vásárolt tételek házhoz szállítását. Ezenkívül kis parcellás összehasonlító kísérletet végzünk az összes általunk forgalmazott fajta részvételével, hogy pontos képet kapjunk terméseredményükről a hazai környezetben. Az így szerzett információkkal hiteles képet adhatunk Zirci Burgonya Kft. által forgalmazott fajtáinkról.”

Nagyítás a képre kattintva!

Burgonya­-történet

A burgonya (Solanum tuberosum L.) a világon az egyik legnagyobb területen termesztett élelmiszernövény, a betakarított termésmennyiséget figyelembe véve a negyedik a búza, a rizs és a kukorica után. Számos országban az alapvető élelmezési cikkek közé tartozik. A hiányzó gabonafélék pótlásával igen nagy szerepe volt az éhínségek átvészelésében.

A burgonya géncentruma a dél-amerikai Andok hegység (Mexikó, Peru, Chile). Európába először a 16. században került be, spanyolok hozták Chile meghódítása után. A burgonyanövény nagy alkaloidatartalmú (solanin), ezért Európában lassan­ terjedt el, élelmiszerként először csak a 18. század elején Angliában és Írországban kezdték el termeszteni.  

Magyarországon a 18. század végén Mária Terézia és II. József központi intézkedései (ingyen vetőgumó szétosztása) segítették a burgonya megismerését és elterjesztését.

Szerző: AgrárUnió