Miért érdemes stabilizálni a növények táplálkozási rendszerét?

Kevesen gondolnak arra, amikor beleharapnak egy almába, hogy milyen odaadóan gondoskodik az almafa az utódjáról. Igen! Az almafa gyümölcshúst képez a mag köré, még hártyás burkot is kialakít a mag védelmére.

 


Amikor az alma leesik a fáról, akkor nem csak Newton törvénye kell, hogy eszünkbe jusson.
A földre esett alma gyümölcshúsában olyan hatóanyagok testesülnek meg, ami az utód fejlődéséhez elengedhetetlenül szükséges. Atalajon azon hatóanyagok összpontosulnak a mag környezetében, ami a mag sikeres csírázását segíti.
Ezek között a hatóanyagok között van egy nagyon fontos összetevő,amiért mi emberek is ízletesnek tartjuk a gyümölcsöt, az pedig a cukor.Ez a cukor nem más, mint a talajbaktériumok és gombák csali anyaga. A cukor energiaforrás.
A természet csodálatos technológiájában a növény és talaj mikroorganizmusainak több milliárd éves együttélésének alapvető létfeltétele az energia. A csírázó mag köré nem csak azért gyűlnek oda a mikroorganizmusok, mert cukorhoz ésenergiához jutnak a gyümölcshús által, hanem azért is, mert ők igazán értenek ahhoz, hogy mi kell majd az új felnövő növénynek.
A növény nem más, mint egy biológiai naperőmű.
Cukrot, energiát állít elő a napenergia felhasználásával. A fotoszintézis által termelődött cukrot öt fontos dologra használja fel a növény:
1. Építőelemként használja fel saját testének felépítésében.
2. Sejtszerveződésének fenntartásához, működtetéséhez szükséges energiát a cukor sejtekben való „elégetésével” biztosítja.
3. A növény asejtjeiben keményítő formájában eltárolja az energiát.
4. A termésben az utódokról való gondoskodás miatt aztfelhalmozza.
Az ötödikről kár, hogy keveset beszélnek. Növényfajtától függően, a növény által termelt energia,acukor 25-30%-a (becsült)kerül átadásraa talaj mikroorganizmusainak.Ez a gyökérfelületen ésfőleg agyökérváladék (mucigél) kibocsátásával valósul meg.
A mikroorganizmusok(baktériumok, gombák) az energiáért cserébe élettevékenységükkel segítik a növényt a fejlődésében: a talaj ásványi anyagainak mobilizálásában, hormonok termelésében és rengeteg mindenben, amiről még nem tudunk.
Ha ezt a folyamatot, amikor a növény cukorral, energiával látja el a rizoszférában(szoros gyökérkörnyezetben) levő mikroorganizmusokat, és az ott élő baktériumok és gombákcserébe építő elemekkel,- hatóanyagokkal, hormonokkal- látja el a növényt, akkor ezt táplálkozási rendszernek nevezzük.
Könnyen beláthatjuk, hogy a növény fejlődése szempontjából az egyik legfontosabb dolog a táplálkozási rendszer stabilizálása, harmonizálása.
Szakmai körökben, sajnos több mint száz éve, mindenki csak hatóanyagokban gondolkodik, amikor a növénytnövekedésreakarja kényszeríteni. A műtrágya pumpáló hatása mellett érdemes lenne foglalkozni a növény életműködésében az energia, az idő kérdéskörével és a táplálkozási rendszer stabilizálásának jelentőségével is.
Tegyünk egy kis kitérőt!
Hogy milyen csodálatos a természet!?Ha megnézzük az ember bélrendszerét és a bélfalon kitüremkedő bélbolyhokat, akkor láthatjuk, hogy hogyan növeli meg a táplálék, tápanyag felvételi felületét az élő szervezet. A vékonybél kiterítve közel 300, nem tévedés háromszáz négyzetméter felületű. Az egész emberi bélrendszer kiterítve egy focipálya nagyságú. Ha veszünk egy tökféle növényt, annak gyökérrendszerét, akkor ott is a tápanyag felvételi felülete eléri a focipálya felületét.

Köztudott, hogy a növénynek nem bélbolyhai vannak, hanem gyökérszőrei. Így növekszik meg a víz és tápanyag felvételi felület. Ez csodálatos technológia.Fontos, hogy laza, levegős gyökérkörnyezetet biztosítsunk növényünk számára, hogy a gyökérszőrök megnyúlásának, a gyökér előre haladásának megfelelő tere legyen. Minél nagyobb táplálkozási felület áll rendelkezésre, annál nagyobb a növény táplálkozási stabilitása.
Ne felejtsük el, hogy az ember a bélrendszerében 1,5-2 kg mikroorganizmust cipel magával éjjel-nappal. De azt se felejtsük el, hogy egy jó szerves anyaggal ellátott talaj felső 20cm-ében is négyzetméterenként 1,5-2kg mikroorganizmus van jelen.
Az emberi bélrendszerben több mint 500 féle baktérium munkálkodik azon, hogy a tápanyag felvételünket hatékonnyá tegye,stabilizálja. A gyökérkörnyezetben több ezer fajta mikroorganizmus él.Közvetlen a gyökér felületnél növényfajtától függően 40-50 félét figyeltek meg, pedig több milliárdnyi számban élnek.
Kilencven éve, hogy az antibiotikumot feltalálták. Azóta mi történt? Az emberiség egyik legnagyobb problémája ma, hogy rezisztensé váltaz emberrel kapcsolatba kerülő baktériumok nagy része. Egy sebész ma haját tépi, hogy betege műtét után bakteriális fertőzést kap.Egyedülálló a mikroorganizmusok kémiája. Gyorsan képesek alkalmazkodni az élettér kihívásaihoz.
Az amerikai tudósok elvégeztek az egereken egy kísérletet. Egyes egereknek sterilizálták a bélrendszerét. Kiderült, hogy azok az egerek, amelyeknek nem volt bélflórájuk, azok többszöröstáplálékot vettek magukhoz, hogy fenn tudják tartani az életfunkcióikat.
Értsük meg: Mikroorganizmusok nélkül nincs hatékony táplálkozás.
Egy gyermek születése után is hónapok telnek el, mire kialakul a bélflórája, és stabilizálódik a táplálkozási rendszere. Milyen érdekes, hogy minden embernek más és más a bélflórája, ugyan úgy, mint az ujjlenyomata.
Nem csodálkoznékazon, ha egyszer bizonyítást nyerne az, hogy a növényeknél is, mint az embernél, a gyökérkörnyezetében közel hasonló, de mégis más és más táplálkozási rendszer valósulmeg. Ez lehetséges lenne,még azonos növényfajta esetén is.
Példaként nézzünk egy szabadgyökerű facsemetét.
Ültessük el őt márciusban, amikor már reménykedünk abban, hogy nem lesz fagy és már a talaj is felengedett. A talaj mikroorganizmusainak aktivitása a hőmérséklet függvényében megkezdődik.
Ültetés után a facsemete saját testét éli fel, hogy begyökeresedjen és hajtásait elindítsa.
Ezen élettevékenységéhez a sejtekben tárolt keményítőt (cukrot) szabadítja fel, mint energiát, és a keményítőt átalakítva építő elemként is használja. Két-három hét telik el azzal, hogy a gyökerek behatolnak a talaj rétegeibe,és elkezdik kibocsátani magukból a cukros váladékot, a mucigélt, hogy odacsalogassák azokat a baktériumokat és talajgombákat, amelyekkel létrehozza majd a táplálkozási rendszert.Ezenergiaigényes folyamat. Ahhoz, hogy a növény és a talaj mikroorganizmusai között létrejöjjön a táplálkozási rendszer, ahhoz további két, három hétre van szükség. Arizoszférábanmegfelelő nagyságrendű aktív populációnak kell felépülnie.
Természetesen ezen idő alatt már a gyökérzet saját maga is old le építőelemeket a talaj kolloidokról, ez szintén energiaigényes folyamat. A vízaz,ami felgyorsítja az anyagok, tápanyagok áramlását.
Legjobb esetben is eltelik egy hónap, hogy létrejön a táplálkozási rendszer stabilizálódott állapota.

Mi van akkor, ha a facsemete ültetésekor a gyökérkörnyezetbenelkezdenénk a növény helyett -a gyökeresedési idő alatt-felgyorsítania mikroorganizmusok aktivitását? Mi lenne, hanövény helyett mi növelnénk meg a baktériumok és gombákszámát egy egyszerű trükkel? Mi lenne, ha anövény helyett mi kezdenénk el etetni, itatni a baktériumokat és talajgombákat a gyökérkörnyezetben?

Időt nyernénk!

Az történne, hogy legalább két héttel előbb jönne létre a táplálkozási rendszer stabilizált állapotaa növény és talaj mikroorganizmusai között,és a növény energiát takarítana meg. A növény a megtakarított energiát a hajtások elindítására fordíthatja, ígyelőbb jut levélhez, előbb indul meg a levelek által a fotoszintézis és előbb jut a napfényből energiához. Innentől kezdve beindul a biológiai naperőmű építése. A növény öngerjesztő hatékonysággal nőni kezd. Miért fontos ez? Mert a több levél és a nagyobb levélfelület, több energiát eredményez.
A gyökérzet növekedése is időben felgyorsul, így a növény hamarabb hoz létre nagyobb táplálék felvételi felületet. Ez a folyamat nagyobb mikroorganizmus tömegkialakulásához vezet a gyökérzetnél.
Márciustól októberig a fizikális feltételek miatt hat hónap áll rendelkezésre arra, hogy növényünk fejlődjön. Energiához főlegnapos időben jut. Minden napos idő a növény fejlődését szolgálja. Egy felhős nap lassítja a fejlődést, és majdnem két napsütéses nap kell, hogy utolérje magát a növekedésben.
Ne keverjük össze a napfényt a vele együtt járó hőséggel. A növény 31 C° körül bezárja sztómáit, és védelmi funkcióra vált, a párolgás a növényből lelassul, a növekedés megáll. A magas UV sugárzás növényfajtától függően roncsolhatja a leveleket.
Nézzük meg, hogy mi történik egy júliusi szárazság idején akkor,amikor kiszárad a gyökérkörnyezet, és locsolásra nincs lehetőség.
A teljes történési folyamat leírásához több oldal sem lenne elegendő, de annyival elégedjünk meg itt, hogy teljes gyökérkörnyezeti kiszáradáskor a növény és a talaj mikroorganizmusai közötti táplálkozási rendszer szétesik. A mikroorganizmusok egy része elpusztul, egy része bespórásodik. A hervadáspont a táplálkozási rendszer szétesése után később észlelhető.
A növény fajtájától,a teljes testtömegétől, a kifejlődött gyökérfelület nagyságától, a talaj vízmegtartó képességétől és a gyökérkörnyezetben kifejlődött mikroorganizmus tömeg nagyságától függ, hogy mennyi vízzel tudja átvészelni a szárazságot a növény a táplálkozási rendszer szétesését követően.
A táplálkozási rendszer egyik fő stabilizálója a víz. VÍZ. VÍZ. VÍZ. Egy gazda nagyon jól fogalmazta meg egyszer: Hiába a sok hatóanyag, csodaszer, ha két hónapig nem esik az eső, akkor nincs,ami hasson.
A gyökérkörnyezetben a legjobb vízmegtartó, ha hiszik, ha nem, a mikroorganizmus. Testtömegük 95%-a víz, és ha 1 nm –en 2kg van, akkor szárazságkor ezt leadják a táplálkozási rendszer szétesésekor. A növény is a folyó vizet szereti. Minél nagyobb a mikroorganizmus tömeg, annál jobban bírja a szárazságot a növény.

Hogyan oldjuk meg, hogy szárazságkor ne essen szét a növény és a talaj mikroorganizmusai közötti táplálkozási rendszer?

Mi lenne, hanedves ”lakóparkot” építenénk a baktériumoknak és gombáknak a gyökérkörnyezetben?
Mi lenne ha, akár egy hónap szárazság elteltével is életben tudnánk tartani a mikroorganizmusokat közvetlenül a gyökérkörnyezetben?
Nem esne szét a táplálkozási rendszer,azaz stabilizálni tudnánkazt, persze nem a végtelenségig. A fizikai korlátokat figyelembe véve, ha ki tudjuk tolni a hervadáspontot 50%-kal, akkor már nagy valószínűséggel lesz csapadék.
Ha egy gyökérkörnyezeti kiszáradás után, a növény hervadás pontja előtt jön meg a csapadék, akkor is csak minimum két hét után jön létre megint a táplálkozási rendszer. Akkorra növekedne meg a mikroorganizmusok megfelelő aktivitási szintje a növény táplálkozásában.
Ha ültetéskor nyerünk két hetet, és ha egy gyökérkörnyezeti kiszáradáskor nyerünk két hetet a táplálkozási rendszer stabilizálásával, akkor az már egy hónap.
Márciustól októberig a hat hónap alatt nyerni egy hónapot,a növény fejlődésének stabilizálásával az minimum 17%-kal fejlettebb, nagyobb hajtáshosszokkal, nagyobb levélfelülettel rendelkező növényt eredményez.
Összefoglalva elmondható, hogy a szabadgyökerű facsemete ültetésétől számított hat hónapon belül,a táplálkozási rendszer stabilizálásával, sokkal erőteljesebb fácskát hozhatunk létre. Így afa már sokkal jobb kondícióval várja a telet. Tavasszal egy erőteljesebb fánakmég erőteljesebb fejlődése valósulhat meg. Tapasztalataink szerint, egy tavasszal ültetett és táplálkozási rendszerében stabilizált fa két év alatt fejlődik akkorára, mint más társaik három év alatt.

Endrődi László
Delap Kft.

  • 15
  • 29
  • 33
  • 35
  • 39
  • 4
  • 40
  • 5
  • LAT-logo
  • amazone
  • benedeczki
  • cont-eco
  • dupont
  • gepkozvetito_logo
  • stihl_logo

Oldalunk cookie-kat ("sütiket") használ. Ezen fájlok információkat szolgáltatnak számunkra a felhasználó oldallátogatási szokásairól, de nem tárolnak személyes információkat. Szolgáltatásaink igénybe vételével Ön beleegyezik a cookie-k használatába. További információ Elfogadom