2015 legjobbjait díjazták - VII. Kukorica Termésverseny

A Gödöllői Királyi Kastély impozáns Lovardájában ünnepélyes keretek között hirdették ki a VII. Kukorica Termésverseny helyezettjeit. A 2015-ös év abszolút győztese, Papp György a kukoricatermesztésnek nem igazán kedvező időjárási viszonyok mellett, nem túl erős nyírségi talajon hektáronként 15,66 tonnás eredménnyel vívta ki az elsőséget.


A Magyar Kukorica Klub Egyesület által meghirdetett termésverseny célja, hogy rávilágítson a magyar és a környező országokban folytatott kukoricatermesztés lehetőségeire, népszerűsítse és elterjessze a legeredményesebb termesztési módszereket, hozzájáruljon a vidéki élet és a mezőgazdasági tevékenység jobb megismeréséhez, tekintélyének növeléséhez. A verseny résztvevőinek legalább öt,- legfeljebb tízhektáros területen kell a lehető legmagasabb kukoricatermést elérnie. Az értékelés a kilogrammban kifejezett, 14,5 százalékos szemnedvességre vetített hektáronkénti termés alapján történik.

A verseny számokban

kukorica betakarításNovemberi kukorica-betakarítás a Tolna megyei Őcsény határában 
(Fotó: Kiss Dániel/MTI)

A 2015. december 17-én megtartott díjátadón dr. Szieberth Dénes, a Magyar Kukorica Klub Egyesület elnöke megnyitójában néhány fontos és érdekes adatot is ismertetett az 51 résztvevővel lezajlott 2015-ös verseny kapcsán. Beszámolt többek között arról, hogy a korábbi évekhez hasonlóan a versenyen elért termésátlag több mint duplája az országos átlagnak: 2015-ben 5,7 tonna volt az országos átlag hektáronként, ezzel szemben a verseny átlaga hektáronként 11,2 tonna volt, míg a versenyen maximálisan elért termésátlag az országos átlag csaknem háromszorosa. Az elnöki beszámolóból kiderült az is, hogy a kukorica-termésverseny hétéves története alatt összesen 368 sikeres, ellenőrzött betakarítás történt. Ebből 338 száraz művelésű és 14 öntözött parcellát Magyarország területén, tizenöt száraz és egy öntözött parcellát Szerbia Vajdasági Autonóm Tartomány területén takarítottak be. A klub hosszabb távú tervei között szerepel a termésverseny-mozgalom kiterjesztése a határos országokra, ez 2015-ben nem járt valódi sikerrel.

Van jövője

Jelenleg közel egymilliárd tonna kukorica terem a világon, a termény iránt világszinten az élelmiszer- és takarmánypiacon egyaránt nő az igény, vagyis van jövője kukoricatermesztésnek. Hadászi László, a KITE fejlesztési igazgatója ezen apropóból A jövő kukoricatermesztése – egy új gazdálkodási elv víziója címmel tartott előadást a díjátadó közönségének. Beszélt egyebek mellett arról, hogy míg a világ meghatározó kukoricatermelői, így az Egyesült Államok, Dél-Amerika vagy a Dél-afrikai Köztársaság, magas hozamot alacsony költséggel állítanak elő, addig hazánk a nem túl kedvező, közepes hozam, magas költség kategóriába tartozik. Magyarországot a kukoricatermesztésben egyelőre sajnos a hozamoldali megközelítés jellemzi, és a hosszú távon ható ráfordításokon spórolunk, míg az Egyesült Államokban a költség- és a hozamhatékonyság egyaránt fontos. Az amerikai kontinenssel összehasonlítva, ahol a területek kétharmadán már reduktív talajművelést alkalmaznak, Magyarországon még mindig a szántásé a főszerep. Ezt a verseny adatai is igazolták, hiszen a bejelentett 51 parcellából csak 15 volt, amely a szántás nélküli kategóriában indult. A győzelmet itt a Dalmand Zrt. szerezte meg: az RGT Lexxtour hibridből hektáronként 13,2 tonnás termésátlagot takarítottak be.

15,66 tonna hektáronként a csúcs

Évek óta dobogós helyezett a termésversenyen a nyírderzsi Papp György, aki idén az országos versenyen és a Kárpát-medencei Nagydíjon is a legjobbnak bizonyult. A gazdálkodó 300 hektárnyi termőföldjének kétharmadán termel kukoricát takarmányozási és élelmiszer-ipari célokra. Az idei versenyben a Monsanto DKC4943-as hibridjével szállt ringbe, amelyet mély fekvésű, jó vízgazdálkodású területen vetett el, így az aszály ellenére sikerült igen jónak mondható, 15,66 tonna hektáronkénti termésátlagot elérnie. (A 2015-höz hasonló, szintén aszályos 2012-es évben a DKC4490-es hibriddel hektáronként 16,5 tonnás eredménnyel szerezte meg az elsőséget.) Papp György elmondása szerint náluk nem kapnak speciális kezelést a versenyre nevezett táblák, ezeket ugyanúgy gondozza, mint a többit, a jó eredmény szerinte a termőföld minőségének és a kiválasztott hibridek stressztűrésének köszönhető. Szerinte nagyon fontos a megfelelő gyomirtás, az aszályos időkben különösen jól látszódik, hogy melyik parcella kapott állománykezelést és melyik nem. Tapasztalatai szerint 30-40 százalékos veszteség is keletkezhet azokban az állományokban, ahol nem alkalmaznak megfelelő gyomirtást.

táblázatkuk


„A talaj-előkészítést 2014 őszén harminc-harmincöt centiméter mélyen őszi mélyszántással kezdtem. Aztán tavasszal, mielőtt meg a talaj elkezdett volna kiszáradni, Cambridge hengerrel lezártam és elsimítottam. Utána elszórtam a pétisót, és bedolgoztam a talajba a magágykészítéssel egy menetben. Egy hét múlva vetettem el a kukoricát. A vetéssel egy menetben sorba adtam ki a gombás starter műtrágyát és a komplex műtrágyát is. Utána a csapadékhiány miatt csak korai posztban végeztem el a gyomirtást, amire aztán jött egy kevés csapadék, de ez is elég volt ahhoz, hogy a terület egy kezeléssel gyommentes maradjon. Utolsóként, amíg bele lehetett menni szántóföldi géppel, lombtrágyával megszórtam” – avatott be a részletekbe a győztes. 
A nyírderzsi vállalkozó szerint ha tavaszig nem kapnak csapadékot a földek, a 2016-os év az előző évinél is nehezebb lehet. Papp György széttagolt parcellái miatt nem tervezi, hogy a jövőben öntözéssel próbálkozzon.

Van, aki öntöz

Vannak azonban olyanok, akik úgy vélik, az intenzív gazdálkodáshoz hozzátartozik, hogy a lehető legtöbb feltételt biztosítják a maximális teljesítmény elérése érdekében. Így gondolkodik az öntözéses kategória győztese, Paár László is, aki termőföldjeik húsz százalékán, 70-80 hektáron termel kukoricát. A versenyben az abszolút győzteshez hasonlóan szintén a Dekalb DKC4943-as fajtával indult, és átlagosan 13,8 tonna termést tudott betakarítani hektáronként. A gazdálkodó szerint annak ellenére, hogy munkaigényes, és komoly humánerőforrást köt le az öntözés, ők bevállalják, mert szeretnének mindent biztosítani ahhoz, hogy a lehető legjobbat hozzák ki a vetőmagból. A mosonmagyaróvári Paár Agro családi vállalkozás egyik tulajdonosa a terveikről nyilatkozott, hogy mivel olyan új értékesítési csatornát sikerült szerezniük a közelmúltban, amelynél nem kell a szárítással foglalkozniuk, valószínűleg a korai fajtákról a középérésű fajtákra fognak áttérni.

Jóval az országos átlag fölött

Elégedett a termésversenyen elért teljesítményével Simon László hantosi gazdálkodó, szerinte a kevés csapadékkal és jó néhány hőségnappal jellemezhető 2015-ös évben jónak mondható az országos termésátlag két és félszeresét elérő, 14,6 tonna hektáronkénti eredményük, amely egyébként régiós első és országos harmadik helyezést hozott a társaságnak. 
A vállalkozás fokozottan fókuszált a technológiai elemekre a jobb termés érdekében: emelték az N-, P-, K-dózist a versenyre benevezett parcellán, odafigyeltek a kukorica gombaölő alkalmazására és védekeztek a kukoricamoly ellen is. 
A kukoricát főként exportra termelő Simon Kft. évek óta a Pioneer hibridjeit veti mintegy 400 hektáron. Az idei versenyben a 9911-gyel vettek részt, és továbbra is cég vetőmagjait vásárolják majd, mert tapasztalataik alapján nagyon jó a Pioneer hibridek szárazságtoleranciája, és náluk mennyiségi és minőségi tekintetben is bizonyítottak. Az agrármérnök végzettségű cégvezető beszámolt arról is, hogy az üzemi területeikhez képest tizenöt százalékkal 80 ezerre emelték a versenybe nevezett területen az elvetett magok darabszámát. Ez a versenyen bejött nekik, azonban Simon László szerint nagyüzemi szinten, különösen aszályos időben kockázatossá válhat az ilyen magas tőszám, mert meddőséget és alacsony termést eredményezhet.

Az Év Kukoricája 2015

Nagyon sikeresen debütált a 2015-ös termésversenyben a Monsanto Dekalb DKC4943 középérésű hibridje, hiszen az előző éviben még nem is szerepelt a versengésben, most pedig rögtön a csúcsra tört. A kiemelkedő termés mellé kiváló vízleadást kínáló hibrid újdonsága miatt a piacon még nem túl ismert fajta, de magas termőképessége, szárazságtűrése és vízleadó képessége bizonyosan azzá teszi majd.
2015-ben kilenc hibridet jelentettek be az Év Kukoricája címért folyó versenybe. Az összes jelölés a Monsanto Hungary Kft.-től érkezett, mivel a kiírás szerint annak a hibridnek, amely az Év Kukoricája címért indul, szerepelnie kell mind a Top 20 Fajtakísérleti és Fajtainformációs Programban, mind a kukorica-termésversenyben. Ennek a feltételnek csak öt hibrid felelt meg. A top 20 kísérletekben és a kukorica-termésversenyben elért pontszámok alapján a DKC4943 került az első helyre. A top 20 fajtakísérletekben főként kiváló szemnedvesség-leadásával hívta fel magara a figyelmet, és nagy erényének mutatkozik a termésstabilitás. A top 20 kísérletek középérésű csoportjában szoros versenyben a harmadik, szemnedvesség tekintetében pedig szintén minimális különbséggel a második legjobbnak bizonyult. A VII. Kukorica Termésversenyben a két legjobb országos eredményt érte el fél tonnánál nagyobb előnnyel a harmadikhoz viszonyítva. Kárpát-medencei, országos és regionális trófeákat is besöpört.

 

Szerző: Tóth Krisztina

Forrás: Kukorica Barométer

  • 15
  • 29
  • 33
  • 35
  • 39
  • 4
  • 40
  • 5
  • LAT-logo
  • amazone
  • benedeczki
  • cont-eco
  • dupont
  • gepkozvetito_logo
  • stihl_logo

Oldalunk cookie-kat ("sütiket") használ. Ezen fájlok információkat szolgáltatnak számunkra a felhasználó oldallátogatási szokásairól, de nem tárolnak személyes információkat. Szolgáltatásaink igénybe vételével Ön beleegyezik a cookie-k használatába. További információ Elfogadom