A legelső mindig az ember – Dr. Bóna Lajos a szegedi Gabonakutató élén

A szegedi Gabonakutató Nonprofit Közhasznú Kft. igazgatói feladatait 2015. október 1-jétől 
dr. Bóna Lajos agrármérnök, búza- és tritikálénemesítő látja el, aki 2015. szeptember 30-án vette át kinevezését a Földművelésügyi Minisztérium Mezőgazdasági Főosztályán. Elődje 
az ügyvezető igazgatói székben Szilágyi László – aki 2010 júniusától állt a nagy múltú intézet élén, és többször meghosszabbított kinevezése 2015. szeptember végén járt le –, nyugdíjba vonult.

Dr. Bóna Lajos

Az OMÉK Növénytermesztési Díját a Gabonakutató új igazgatója, dr. Bóna Lajos (középen), illetve a régi vezető, Szilágyi László (balra) vette át szeptemberben (Fotó: GK)
Dr. Bóna Lajos agrármérnök, búza- és tritikálénemesítő 1977-től a szegedi Gabonakutató dolgozója; az utóbbi öt évben az Egyéb Kalászosok Nemesítési Osztályát vezette.
A Kecskeméti Kertészeti Főiskolán 1974-ben szerzett üzemmérnöki, majd a Debreceni Agrártudományi Egyetemen 1984-ben agrármérnöki diplomát. Az egyesült államokbeli Oklahomai Egyetem posztgraduális képzésén növénynemesítőként végzett 1991-ben. Doktori disszertációját 1997-ben védte meg a debreceni agráregyetemen. Elnyert több külföldi vendégkutatói ösztöndíjat.
A Magyar Növénynemesítők Egyesülete elnöke. Tagja az MTA Növénynemesítési Bizottságának, több nemzetközi tudományos szervezetnek, illetve a Cereal Research Communication folyóirat szerkesztőbizottságának.
Meghívott óraadóként oktat a Szent István Egyetem posztgraduális képzésén.
Vezető nemesítőként 13 minősített gabonafajta fűződik a nevéhez.


– Igazgató úr, milyen volt, hogyan telt az első hónap ebben az új feladatkörben?
– Nagyon mozgalmasan telt. Számomra a kutatókkal való találkozás különösen fontos volt, erre a harmadik napon sor került. Nagy odafigyelést kívánnak az éppen most megnyílt, létfontosságú pályázatok, ugyanakkor küszöbön áll egy bennünket közelről érintő komoly változás: 2016. január 1-jével itt, Szegeden, a mi kerítésünkön belül létrejön a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ Növénytermesztési Kutatási Osztálya. 
Az új osztály kialakításán a minisztériummal és a NAIK-kal közösen dolgozunk.
Ami az új feladatkört illeti, az én ars poeticám egyik pillére, hogy szeretném ezt az intézményt, amely a magyar mezőgazdaságot közel száz esztendeje szolgálja, tovább erősíteni a küldetésében, abban, hogy még markánsabban jelen tudjunk lenni a hazai és nemzetközi vetőmagpiacon. Igaz, nagy a verseny, de ha a piaci, kereskedelmi oldalt nézzük, vannak szegmensek, ahol mi sokkal esélyesebbek vagyunk, mint a nagy nemzetközi vállalatok. A másik meghatározó tényező pedig az, hogy mivel kutatóhely, gazdasági társaság formában ez az intézmény állami tulajdonú, az állam hosszabb távra is köteles tekinteni, és jelenleg tekint is. Ennek megfelelően nekünk a vetőmag tekintetében hosszú távon is be kell rendezkednünk még azokból a növényekből is, amelyek most nem piacvezetők. Feladatainkat tehát a kutatás, a nemesítés és a vetőmag-előállítás hármas egysége szabja meg. Az elmúlt években a piacon maradáshoz a vetőmag-kereskedelmi vonalat kellett nagyon erősíteni. Az elődöm időszaka alatt, amikor Szilágyi László volt a felelős vezetője ennek az intézménynek, jelentősen megerősödtünk, stabilizálni tudta a céget kereskedelmi szempontból. Ezt megtartva, tovább erősítve most egy olyan korszak következik, amikor különös hangsúlyt helyezek a kutatási és a nemesítési vonal megerősítésére.

Az OMÉK Növénytermesztési Díját a Gabonakutató új igazgatója, dr. Bóna Lajos (középen), illetve a régi vezető, Szilágyi László (balra) vette át szeptemberben (Fotó: GK)

Az OMÉK Növénytermesztési Díját a Gabonakutató új igazgatója, dr. Bóna Lajos (középen), illetve a régi vezető, Szilágyi László (balra) vette át szeptemberben (Fotó: GK)

– Milyen vezetői stílust kíván kialakítani?
– Az a meggyőződésem, hogy tevékenységünkben a legelső helyen az ember, az emberi erőforrás áll. Utána nagyon fontos az infrastruktúra, az, hogy lehetőleg a legfejlettebb eszközeink legyenek. A harmadik tényező pedig a termőföld, enélkül mit sem ér az aktivitásunk, hiszen ott mérettetik meg a munkánk. Ezek mindegyikével megvan a maga gondja, feladata, felelőssége a vezetőnek, de a legelső mindig az ember, esetünkben az a 230 fő, aki a személyi állományunkat képezi. Nos, mi a századik évünk felé menetelő intézmény vagyunk, komoly küldetéssel. Én azt szeretném, hogy a fiatal és idősebb kollégák reggelente azzal a felemelő érzéssel lépjenek be ide a kapun, hogy igen, én egy százéves intézménybe léptem be, a Magyar Királyi Mezőgazdasági Kutatóintézet utódjába, ahol alkotó munka folyik, amelynek én részese vagyok, legyek kutató, könyvelő, bármiféle beosztásban dolgozó.
– Kinevezése után nyilatkozta, hogy az intézmény életében a jövőben is prioritásnak tekinti a kutatás-fejlesztés-innováció hármasát. De a kutatáson, fejlesztésen, innováción belül is vannak, lesznek prioritások?
– Alapvetően ennek a háromnak a harmóniáját kell megteremteni. Ezek általában hosszú távúak, de közülük néhány már folyamatban van, és két-három éven belül konkrét eredmény is várható. Az egyik ilyen felület a kutatásban, több növényfajnál is növényeink beltartalmi értékeinek mélyebb, minél teljesebb körű vizsgálata, majd megjelentetése a fajtában. Az utóbbi években olyan új jelenségekkel szembesült a világ, mint például bizonyos oligoszacharidok, összetett cukrok által okozott humán bélbetegségek, amelyek miatt a gabonákban érdemes kutatni. Ha mi időben rá tudunk kapcsolódni ilyen kutatásokra, akkor egyik Európa-elsők lehetünk itt, Szegeden.
– Fejlesztés, innováció?
– A mi tevékenységünk legnagyobb része a fejlesztés, nemesítéssel új fajták előállítása, ami természetesen kapcsolódik a kutatáshoz is. Ha van egy új jelenség, kihívás, akkor el kell dönteni, hogy a nemesítés vagy az agrotechnikai, agronómiai kutatások adnak-e rá választ. Mi a kettő egységében hiszünk. Ellenálló fajtákat kell produkálnunk. Másfelől bizonyos molekuláris biológiai és biotechnológiai módszerek máris beépültek a nemesítési folyamatainkba, illetve ezek továbbfejlesztésén dolgozunk. A megemelt beltartalmú, a hozzáadott értéket hordozó fajták előállítása mellett továbbra is a legfontosabb a növénynemesítésben, mindegyik növényfajnál a termőstabilitás, a termőképesség, mert a mennyiségre továbbra is nagy szükség van. Az innovációról annyit röviden, hogy a vetőmag megjelenése és piacra juttatása kifejezetten innovatív tevékenység, amit a partnereinkkel együtt végzünk.
– Márpedig többmilliárdos árbevételt, nyereséget kell produkálni, hiszen a Gabonakutató Nonprofit Kft. jelenleg állami tulajdonú, de nem állami finanszírozású társaság. Milyen lehetőségeket lát a bevételek növelésére, a meglévő bevételi forrásaik megtartására?
– Számunkra e téren az első és legfontosabb a hazai partnerhálózat megtartása, illetve ennek a bővítése. Közel kétszáz vetőmagtermesztő gazdasággal van több növényfaj tekintetében élő, közvetlen partneri kapcsolatunk, és ezen túl a hatókörünk legalább két-háromezer gazdaságra kiterjed. A hazai partnerhálózat és ennek a továbbfejlesztése tehát nagyon fontos. Ezen intenzíven dolgozik most télen a fiatalos vetőmag-kereskedői csapatunk. Egyfelől ezt a direkt jelenlétet is fejleszteni akarjuk, másfelől pedig élni kívánunk azzal az adódó lehetőséggel, hogy egyes növényfajok hazai termesztésében előbbre tudunk lépni. Ilyen például a tritikálé, amely már 140-150 ezer hektáron termelt növény. Hasonlóan előretörnek a magyar fajták a ciroknál, és úgy hiszem, kukoricában is van előrelépési lehetőség.
Bizonyos ázsiai és afrikai országokkal, mint Kazahsztán, talán Üzbegisztán, Marokkó, Kenya, Ghána, sőt, Irán, alakulnak a kapcsolatok, kipróbálás alatt vannak anyagaink.
– A Rege, Idus, a rekordhozamú GK Szemes, ezek a minősített tritikáléfajták az ön kutatómunkásságának sikerességét fémjelzik; ezekkel az új minősített fajtákkal az idén szeptemberben nyert OMÉK Növénytermesztési Díjat a szegedi Gabonakutató. 
A cég irányítása mellett folytatja a nemesítő munkát?
– Szeretném folytatni, sőt, még egy komoly feladat is rám vár: megkaptuk, megkaptam a IX. Nemzetközi Tritikálé Szimpózium megrendezését. Legutóbb két évvel ezelőtt Gentben, Belgiumban volt, ahol ez a döntés született. A világ negyven országából érkeznek Szegedre tritikálékutatók, -kereskedők, -termelők, agrárközgazdászok, hogy 2016. május 23. és május 27. között részt vegyenek a szimpóziumon.
– A Magyar Tudós Emlékév 2015 rendezvénysorozat keretében tartották meg a növénynemesítők emléknapját, amelyen ön az előadásában a bánkúti búzanemesítőre, Baross Lászlóra emlékezett. Talán ő a példaképe?
– Igen, az egyik mindenképpen. Nagyon közel áll hozzám.

S. F. – T. I.

Szerző: S. F. – T. I.

  • 15
  • 29
  • 33
  • 35
  • 39
  • 4
  • 40
  • 5
  • LAT-logo
  • amazone
  • benedeczki
  • cont-eco
  • dupont
  • gepkozvetito_logo
  • stihl_logo

Oldalunk cookie-kat ("sütiket") használ. Ezen fájlok információkat szolgáltatnak számunkra a felhasználó oldallátogatási szokásairól, de nem tárolnak személyes információkat. Szolgáltatásaink igénybe vételével Ön beleegyezik a cookie-k használatába. További információ Elfogadom