Szemenszedett időjárás – A 2015. évi kukoricatermesztés fontosabb jellemzői Magyarországon

Magyarország legfontosabb gabonanövénye a kukorica, 1,2 millió hektár vetésterülettel. A kukorica és a búza a szántóterület több mint ötven százalékát foglalja el. A két növény produkciója az egész növénytermesztésünk eredményességét meghatározza.


A termesztési tényezőkön belül (ökológiai, biológiai és agrotechnikai tényezők) problémát jelentenek a klímaváltozás okozta időjárási szélsőségek, a talajállapot romlása, nincs szervestrágya-visszapótlás, kedvezőtlenné válik a talajélet, csökken a talajok termékenysége, hő-víz-levegő gazdálkodása. A biológiai alapok, a fajtahibrid-ellátottság jó, de nem mindig elég tudatos a hibridválasztás. Az agrotechnikai tényezőknél már több szakszerűtlen elemet lehet megemlíteni, például a nem okszerű vetésváltást, pedig az elővetemények nagymértékben befolyásolják a kórokozók, kártevők elterjedését, a gyomosodás mértékét, és eltérően veszik igénybe a talaj víz- és tápanyagkészletét.
Problémás tápanyag-visszapótlás
Országosan a legtöbb esetben nem korszerű a tápanyag-gazdálkodásunk, a tápanyag-visszapótlás. Napjainkban 100-110 kg NPK műtrágyát használunk fel hektáronként, aminek a 70-72%-a nitrogén, mindössze 13%-a foszfor és 15%-a kálium. Istállótrágyázásunk a korábbi felhasználás tizedére csökkent. Elhanyagolják a talaj felvehető NPK-tápanyagkészletének vizsgálatát, meghatározását, ennek következtében nem harmonikus a tápanyag-gazdálkodásunk, pedig van egy fontos szabály, hogy mindig a minimumban lévő elem fogja a termés nagyságát meghatározni.


A hazai növénytermesztés legnagyobb problémája a klímaváltozás, a csapadék mennyiségének csökkenése, rendkívül kedvezőtlen eloszlása, továbbá a hőmérséklet emelkedése, ami növeli a talajfelszíni párolgást – az evaporációt –, ez pedig tovább fokozza a vízhiányt. Az elmúlt 25 évben például Debrecen térségében a csapadékos és az aszályos évek százalékos aránya rendkívüli mértékben megváltozott. Megközelítőleg az évek egyharmada csapadékos, kétharmada aszályos, és az említett időszakban összességében több mint egy év csapadéka (–672,6 mm) esett ki, ami figyelembe véve, hogy egyébként is kontinentális (szárazságra hajló) az éghajlatunk, nagy kockázatot jelent a mezőgazdaságra, főleg a szántóföldi növénytermesztésre (1. ábra).


Sokkal kevesebb a csapadék
2015-ben folytatódott a klímaváltozás miatti szélsőséges időjárás. Az év első kilenc hónapjában 159,6 mm-rel kevesebb csapadék hullott a harmincéves átlaghoz viszonyítva, és főleg nagy volt a vízhiány május–június–július hónapokban, amikor a sokévi csapadékátlag fele sem hullott le. A hőmérséklet viszont a harmincéves átlagnál 1,7 Celsius-fokkal, de a kukorica kritikus időszakában (június–július–augusztus) három-négy fokkal is magasabb volt a sokévi átlagnál (2–3. ábra). A fentiek alapján megállapítható, hogy a 2015-ös év időjárása rendkívül kedvezőtlen volt a kukorica számára. (1. táblázat). Ennek következtében az 1,14 millió hektáron a termésátlag a 2014-es 7,74 t/ha-ral szemben 2015-ben csak 5,70 t/ha. A tavalyihoz képest 2 t/ha a terméskiesés, vagyis a 2014. évi 9 milliós összes terméshez viszonyítva mindössze 6 millió tonna termés várható.
Ez csak a kukoricánál közel 100 milliárd forintos kiesést okoz 2015-ben. Azonban azt is tudni lehet, hogy nemcsak Magyarországon, hanem a többi kukoricatermesztő országban is csökkent a kukorica összes termésmennyisége. Az Egyesült Államokban 35 millió hektáron 347 millió tonna összes termés várható, ami 14 millió tonnával kevesebb a 2014. évi termésnél. Az Európai Unióban a tavalyi 76 millió tonna összes terméssel szemben csak 58 millió tonna várható, vagyis az elmúlt évhez viszonyítva 18 millió tonnával kevesebb.


A kukorica felvásárlási ára változatlanul hektáronként 42-45 ezer forint körül alakul. Az árakra hatással van a nyersolaj árának és a forint árfolyamának alakulása is. A termelők nem számítanak nagyobb nyereségre, mert ahhoz legalább 54-55 ezer forint/tonna felvásárlási árra lenne szükség. Ezért az sem közömbös, hogy a kukoricát mikor értékesítjük, hiszen a körülményeket figyelembe véve a kukorica értékesítési árának növekedése várható.

Tisztelt Látogatónk!

A cikk megtekintése előfizetéshez kötött!

Amennyiben rendelkezik online előfizetéssel, jelentkezzen be az előfizetéshez tartozó felhasználói fiókba.

Belépés

Belépés

Felhasználói név *
Jelszó *
Emlékezzen rám

Ha még nem előfizetőnk, ismerje meg előfizetési ajánlatainkat, hogy hozzáférhessen lapunk korábbi cikkeihez is!

Szerző: Dr. Sárvári Mihály egyetemi tanár – 
Kovács Péter PhD-hallgató DE MÉK Növénytudományi Intézet

  • 1
  • 2
  • 3

Oldalunk cookie-kat ("sütiket") használ. Ezen fájlok információkat szolgáltatnak számunkra a felhasználó oldallátogatási szokásairól, de nem tárolnak személyes információkat. Szolgáltatásaink igénybe vételével Ön beleegyezik a cookie-k használatába. További információ Elfogadom