Genomszerkesztés: irányított mutáció

Az eljárás a véletlent kizárva kiszámíthatóvá teszi a nemesítést

Terhes örökséget hordoz idehaza a génmódosításnak nevezett biotechnológiai eljárás, hiszen a magyarok jelentős része ódzkodik az így létrehozott alapanyagoktól és élelmiszerektől. Egy új módszer, a precíziós nemesítésnek is hívott genomszerkesztés jelentheti számunkra a megnyugtató megoldást, ám ha ezt sem sikerül elfogadtatni 
a közvéleménnyel és a politikával, akkor menthetetlenül lemaradunk a globális termelési versenyben.

A géntechnológiával nemesített növényekből vagy állatokból készült élelmiszereket a hazai közvélemény tekintélyes része veszélyesnek, egészségre károsnak tartja, bár ezt a félelmüket az ezres nagyságrendben elvégzett vizsgálatok nem támasztják alá. Mostanra a tudományos világ azonban kidolgozott egy olyan innovatív módszert, amely minden eddiginél hatékonyabb és ellenőrizhetőbb, ráadásul nem hordozza a génmódosítás (indokkal vagy indok nélkül hozzátapadt) terhes örökségét sem. A genomszerkesztés (genomeditálás) valójában precíziós nemesítés, amely lehetővé teszi, hogy más fajból származó, idegen gén beépítése nélkül lehessen az élő szervezetek tulajdonságait javítani. A megtervezett DNS-módosítás a természetben is lejátszódó folyamatokat másolja, de a korábbiaknál sokkal precízebben, ezzel is csökkentve a nem kívánt hatások kockázatát.

Maximálisan biztonságos

Nem sokkal az Európai Akadémiák Tudományos Tanácsadó Testületének (EASAC) állásfoglalása után, 2017 decemberében a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) is kiadott egy hivatalos állásfoglalást arról, hogy a genomszerkesztés mint precíziós nemesítés alapvetően kü­­­lönbözhet a genetikailag módosított or­­­­ganizmusok (GMO) létrehozásától, ezért támogatandó eljárásnak minősülhet. „A jelenlegi európai géntechnoló­giai törvény szerint a mutáció nem GMO, ha tehát a genomeditálást irányított mutagenezisnek tekintjük, akkor nem találhatunk benne semmi kivetnivalót” – foglalta össze az AgrárUniónak Dudits Dénes növénygenetikus, biotechnológus, akadémikus, az MTA Szegedi Bioló­giai Kutatóközpontjának nyugalmazott fő­­igaz­gatója, aki (Kosztolányi Györggyel és Venetianer Pállal, az MTA rendes tagjaival közösen) az akadémiai állásfoglalás egyik szerzője volt. 

Tisztelt Látogatónk!

A cikk megtekintése előfizetéshez kötött!

Amennyiben rendelkezik online előfizetéssel, jelentkezzen be az előfizetéshez tartozó felhasználói fiókba.

Belépés

Belépés

Felhasználói név *
Jelszó *
Emlékezzen rám

Ha még nem előfizetőnk, ismerje meg előfizetési ajánlatainkat, hogy hozzáférhessen lapunk korábbi cikkeihez is!

Szerző: AgrárUnió

Tags: GMO, nemesítés, genomszerkesztés, DNS

  • 1
  • 2
  • 3
  • 4

Oldalunk cookie-kat ("sütiket") használ. Ezen fájlok információkat szolgáltatnak számunkra a felhasználó oldallátogatási szokásairól, de nem tárolnak személyes információkat. Szolgáltatásaink igénybe vételével Ön beleegyezik a cookie-k használatába. További információ Elfogadom