Genomszerkesztés: irányított mutáció
Növénytermesztés - 2019.03.27
Az eljárás a véletlent kizárva kiszámíthatóvá teszi a nemesítést
Terhes örökséget hordoz idehaza a génmódosításnak nevezett biotechnológiai eljárás, hiszen a magyarok jelentős része ódzkodik az így létrehozott alapanyagoktól és élelmiszerektől. Egy új módszer, a precíziós nemesítésnek is hívott genomszerkesztés jelentheti számunkra a megnyugtató megoldást, ám ha ezt sem sikerül elfogadtatni a közvéleménnyel és a politikával, akkor menthetetlenül lemaradunk a globális termelési versenyben.
Tisztelt Látogatónk!
A cikk megtekintése előfizetéshez kötött!
Amennyiben rendelkezik online előfizetéssel, jelentkezzen be az előfizetéshez tartozó felhasználói fiókba.
Belépés
Ha még nem előfizetőnk, ismerje meg előfizetési ajánlatainkat, hogy hozzáférhessen lapunk korábbi cikkeihez is!
A géntechnológiával nemesített növényekből vagy állatokból készült élelmiszereket a hazai közvélemény tekintélyes része veszélyesnek, egészségre károsnak tartja, bár ezt a félelmüket az ezres nagyságrendben elvégzett vizsgálatok nem támasztják alá. Mostanra a tudományos világ azonban kidolgozott egy olyan innovatív módszert, amely minden eddiginél hatékonyabb és ellenőrizhetőbb, ráadásul nem hordozza a génmódosítás (indokkal vagy indok nélkül hozzátapadt) terhes örökségét sem. A genomszerkesztés (genomeditálás) valójában precíziós nemesítés, amely lehetővé teszi, hogy más fajból származó, idegen gén beépítése nélkül lehessen az élő szervezetek tulajdonságait javítani. A megtervezett DNS-módosítás a természetben is lejátszódó folyamatokat másolja, de a korábbiaknál sokkal precízebben, ezzel is csökkentve a nem kívánt hatások kockázatát.
Maximálisan biztonságos
Nem sokkal az Európai Akadémiák Tudományos Tanácsadó Testületének (EASAC) állásfoglalása után, 2017 decemberében a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) is kiadott egy hivatalos állásfoglalást arról, hogy a genomszerkesztés mint precíziós nemesítés alapvetően különbözhet a genetikailag módosított organizmusok (GMO) létrehozásától, ezért támogatandó eljárásnak minősülhet. „A jelenlegi európai géntechnológiai törvény szerint a mutáció nem GMO, ha tehát a genomeditálást irányított mutagenezisnek tekintjük, akkor nem találhatunk benne semmi kivetnivalót” – foglalta össze az AgrárUniónak Dudits Dénes növénygenetikus, biotechnológus, akadémikus, az MTA Szegedi Biológiai Kutatóközpontjának nyugalmazott főigazgatója, aki (Kosztolányi Györggyel és Venetianer Pállal, az MTA rendes tagjaival közösen) az akadémiai állásfoglalás egyik szerzője volt.
Szerző: AgrárUnió
Címkék: GMO, nemesítés, genomszerkesztés, DNS
A málna metszése szüret után: Így készítsd fel a bokrokat a jövő ...
Döntött a minisztérium – visszaáll a megszokott működési rendre ...
Myxomatózis – élvonalban a Soproni Egyetem kutatócsoportja
A hulladéktól az erőforrásig
12 százalékkal csökkent a takarmánykukorica ára
Egyszerű cső, összetett közösség – Újra víz van a kiszáradt ...
A csalánlé ereje a biokertben: Készítsünk ingyen csodaszert a ...
A Bizottság kijelöli a virágzó állattenyésztési ágazat és az ...
A végéhez közelít az őszi búza betakarítása
HORSCH Terrano, Tiger és Fortis gépcsaládok
