Növénytermesztés - 2016.01.14
Rekordnagyságú területen termesztettek szóját Magyarországon 2015-ben. A gazdaságok a 77 ezer hektárról gyenge hozam mellett 142 ezer tonna termést takarítottak be, ami a valaha elért legjobb eredménynek számít. A KAP 2015–2020 időszak közvetlen támogatásainak köszönhetően csaknem 80 százalékkal nőtt a terület a 2014. évihez képest. A termesztési kedv olyannyira megugrott, hogy a szójatermesztő gazdaságok száma a korábbi 1800-ról 5100 fölé emelkedett.
Tisztelt Látogatónk!
A cikk megtekintése előfizetéshez kötött!
Amennyiben rendelkezik online előfizetéssel, jelentkezzen be az előfizetéshez tartozó felhasználói fiókba.
Belépés
Ha még nem előfizetőnk, ismerje meg előfizetési ajánlatainkat, hogy hozzáférhessen lapunk korábbi cikkeihez is!
Felmerül a kérdés, hogy az idén szóját termesztő gazdaságok közül hányan válnak hosszú távon „igazi” szójatermesztővé.
A 2014. év kivételével – amikor 2,67 tonna/hektár rekordhozam született – uniós viszonylatban nézve szinte valamennyi évben gyenge volt a szója termésátlaga Magyarországon. Jóllehet az EU–28 szójaterületének tizenegy százalékát tudhatjuk magunkénak, a tagországok együttes termelésének mindössze hét százalékát adtuk 2015-ben. A 2011–2015 időszak átlagában
a szója hozama Magyarországon 2,07 tonna/hektár, ezzel szemben a nyugat-európai versenytársak közül Olaszország 3,41 tonna/hektár, Franciaország 2,80 tonna/hektár, Ausztria 2,55 tonna/hektár termésátlaggal dicsekedhet. Leginkább a kelet- és közép-európai országok szójatermesztésének színvonalához hasonlít a magyarországi eredmény.
Hogy tudunk-e a nyugat-európai versenytársak színvonalára emelkedni, esetleg még több szóját termeszteni? Helyes választ leginkább akkor adhatunk, ha a hazai szójatermesztés színvonalát és a 2015-ben újonnan belépőket megvizsgáljuk.
Szójatermesztő gazdaságok
A szója termőterülete és a szójatermesztő gazdaságok száma kivétel nélkül minden megyében emelkedett az előző évihez képest 2015-ben. A főbb termőkörzetek megyéiben (Baranya, Bács-Kiskun, Vas, Zala, Somogy, Győr-Moson-Sopron, Borsod-Abaúj-Zemplén és Békés) a szója termőterülete egyenként 1400–6000 hektárral, a gazdaságok száma pedig 90–500-zal bővült. Jóllehet a termőkörzeteken kívül eső megyékben volt a legmagasabb arányú a növekedés – elérte az 500-600 százalékot –, ez abszolút értékben csak 1500 hektárt, illetve 140 darab gazdaságot jelentett (1. táblázat).
Ha a változás mértékét a szójaterület nagysága alapján vizsgáljuk, megállapítható, hogy a tíz hektárnál kisebb szójaterülettel rendelkező gazdaságok száma és területük emelkedett a leginkább 2014-hez képest, mindkettő megháromszorozódott. Így e kategóriában a 3456 gazdaság területe meghaladta a 13 ezer hektárt 2015-ben. A gazdaságok szójaterületének növekedésével a bővülés mértéke viszont csökkenést mutat.
A 10–30 hektár közötti területet művelő gazdaságoknál közel két és félszeres, a 30–100 hektár kategóriában nem sokkal több mint másfélszeres csak a növekedés. A 100–250 hektár méretnél már enyhén csökkent a terület, míg a 250 hektárnál nagyobb szójaterülettel rendelkező gazdaságok számában 15 százalékos, a területükben pedig 10 százalékos esés figyelhető meg.
Szerző: Dr. Tikász Ildikó Edit – Varga Edina Agrárgazdasági Kutató Intézet
