Tudunk még többet? – A szójatermesztés színvonala Magyarországon (1. rész)

Rekordnagyságú területen termesztettek szóját Magyarországon 2015-ben. 
A gazdaságok a 77 ezer hektárról gyenge hozam mellett 142 ezer tonna termést takarítottak be, ami a valaha elért legjobb eredménynek számít. A KAP 2015–2020 időszak közvetlen támogatásainak köszönhetően csaknem 80 százalékkal nőtt a terület a 2014. évihez képest. A termesztési kedv olyannyira megugrott, hogy a szójatermesztő gazdaságok száma 
a korábbi 1800-ról 5100 fölé emelkedett.


Felmerül a kérdés, hogy az idén szóját termesztő gazdaságok közül hányan válnak hosszú távon „igazi” szójatermesztővé. 
A 2014. év kivételével – amikor 2,67 tonna/hektár rekordhozam született – uniós viszonylatban nézve szinte valamennyi évben gyenge volt a szója termésátlaga Magyarországon. Jóllehet az EU–28 szójaterületének tizenegy százalékát tudhatjuk magunkénak, a tagországok együttes termelésének mindössze hét százalékát adtuk 2015-ben. A 2011–2015 időszak átlagában 
a szója hozama Magyarországon 2,07 tonna/hektár, ezzel szemben a nyugat-európai versenytársak közül Olaszország 3,41 tonna/hektár, Franciaország 2,80 tonna/hektár, Ausztria 2,55 tonna/hektár termésátlaggal dicsekedhet. Leginkább a kelet- és közép-európai országok szójatermesztésének színvonalához hasonlít a magyarországi eredmény.
Hogy tudunk-e a nyugat-európai versenytársak színvonalára emelkedni, esetleg még több szóját termeszteni? Helyes választ leginkább akkor adhatunk, ha a hazai szójatermesztés színvonalát és a 2015-ben újonnan belépőket megvizsgáljuk.
Szójatermesztő gazdaságok
A szója termőterülete és a szójatermesztő gazdaságok száma kivétel nélkül minden megyében emelkedett az előző évihez képest 2015-ben. A főbb termőkörzetek megyéiben (Baranya, Bács-Kiskun, Vas, Zala, Somogy, Győr-Moson-Sopron, Borsod-Abaúj-Zemplén és Békés) a szója termőterülete egyenként 1400–6000 hektárral, a gazdaságok száma pedig 90–500-zal bővült. Jóllehet a termőkörzeteken kívül eső megyékben volt a legmagasabb arányú a növekedés – elérte az 500-600 százalékot –, ez abszolút értékben csak 1500 hektárt, illetve 140 darab gazdaságot jelentett (1. táblázat).
Ha a változás mértékét a szójaterület nagysága alapján vizsgáljuk, megállapítható, hogy a tíz hektárnál kisebb szójaterülettel rendelkező gazdaságok száma és területük emelkedett a leginkább 2014-hez képest, mindkettő megháromszorozódott. Így e kategóriában a 3456 gazdaság területe meghaladta a 13 ezer hektárt 2015-ben. A gazdaságok szójaterületének növekedésével a bővülés mértéke viszont csökkenést mutat.

szója termőterület

 

A 10–30 hektár közötti területet művelő gazdaságoknál közel két és félszeres, a 30–100 hektár kategóriában nem sokkal több mint másfélszeres csak a növekedés. A 100–250 hektár méretnél már enyhén csökkent a terület, míg a 250 hektárnál nagyobb szójaterülettel rendelkező gazdaságok számában 15 százalékos, a területükben pedig 10 százalékos esés figyelhető meg.

Tisztelt Látogatónk!

A cikk megtekintése előfizetéshez kötött!

Amennyiben rendelkezik online előfizetéssel, jelentkezzen be az előfizetéshez tartozó felhasználói fiókba.

Bejelentkezés

Belépés

Felhasználói név *
Jelszó *
Emlékezzen rám

Ha még nem előfizetőnk, ismerje meg előfizetési ajánlatainkat, hogy hozzáférhessen lapunk korábbi cikkeihez is!



 

Szerző: Dr. Tikász Ildikó Edit – Varga Edina Agrárgazdasági Kutató Intézet

  • 15
  • 29
  • 33
  • 35
  • 39
  • 4
  • 40
  • 5
  • LAT-logo
  • amazone
  • benedeczki
  • cont-eco
  • dupont
  • gepkozvetito_logo
  • stihl_logo

Oldalunk cookie-kat ("sütiket") használ. Ezen fájlok információkat szolgáltatnak számunkra a felhasználó oldallátogatási szokásairól, de nem tárolnak személyes információkat. Szolgáltatásaink igénybe vételével Ön beleegyezik a cookie-k használatába. További információ Elfogadom