TERMÉNYFELVÁSÁRLÁSI ÁRAK:

Étkezési búza: 71.404,91 Ft (tonna)

Napraforgómag: 204.419,51 Ft (tonna)

Takarmánykukorica: 72.063,08 Ft (tonna)

Takarmányárpa: 64.767,32 Ft (tonna)

Repcemag: 188.736,46 Ft (tonna)

Full-fat szója: 194.618,32 Ft (tonna)

ÜZEMANYAGÁRAK:

Gázolaj ára: 578 Ft

Benzin ára: 566 Ft

DEVIZA KÖZÉPÁRFOLYAM:

EUR: 383,88000

USD: 327,18000

CHF: 411,60000

GBP: 437,86000

Hirdetés

A hazai, GMO-mentes szójért

Növénytermesztés - 2019.03.06

A több termés jobb minőséggel párosul baktériumos talajoltással

2018-ban a szóját vizsgálták a Nébih és a Magyar Talajbaktérium-gyártók és -forgalmazók Szakmai Szervezete közreműködésével. 2016-ban a kukorica, 2017-ben az őszi árpa bizonyította a talajoltás hozamnövelő és termésminőség-javító hatását.

Már harmadik éve folyik a baktériumkészítményekkel kezelt és kezeletlen (kontroll) területek eredményeinek összehasonlítása a Nébih pécsi Növény-, Talaj- és Agrárkörnyezet-védelmi Igazgatóságán. Idén a szója került sorra, amellyel kapcsolatban Magyarországon célkitűzés, hogy a hazai termelésű, GMO-mentes alapanyag minél inkább itthon kerüljön felhasználásra. Jelenleg jelentős része jut külpiacra, míg több százezer tonna GM szóját, extrahált szójadarát importálunk. Az importszója fehérjetartalma általában meghaladja a hazai szójáét. Tehát nemcsak a termés mennyiségét, hanem a minőségét is javítani szükséges.

Az eredményekről

A vizsgálat a Baranya megyei Szalántán, Ramann-féle barna erdőtalajon, 90 m2-es parcellákon négy ismétlésben, véletlen blokk elrendezésben valósult meg. A tápanyag-utánpótlási és növényvédelmi munkálatok egységesen, egy időben, azonos technológiával történtek.

Termésátlagok

A termésátlagoknál látható, hogy mindegyik talajoltóval kezelt terület terméseredménye meghaladja a két kontrollét, illetve  a standard nitrogénkezelését.
Az egyes oltóanyagok különböző mértékben növelték a termésátlagot, a növekmény a kontrollátlagokhoz viszonyítva  14,7–34,3% között mozgott.

szója

A gümőszám alakulása

A pillangós virágú növények biológiájából ered, hogy gyökérzetükön szimbionta rhizóbium baktériumok nitrogénkötő gümőket képeznek. Minél több és jól, aktívan működő gümő található a növényen, annál egészségesebb és dinamikusabb fejlődésű  a szója. A gümőzés nagyban meghatározza a termésátlagokat is. Az oltóanyaggal kezelt növényeknél átlag 12,61–14,18 darab gümőt találtak növényenként, míg a kezeletlen átlag csak 11,05 darab volt.

szója

Nyersfehérje-tartalom

A 3. ábrán a nyersfehérje-tartalom átlag kg/ha értékben látható a kontroll, a standard és kezelt táblák tekintetében. A két kezeletlen terület átlagaival összehasonlítva 13,8–35,8% közötti többletet mutatott a különböző oltóanyagokkal történt kezelések eredménye. Megjegyezzük, hogy az oltóanyaggal kezelt területek eredményei a kontrollterületek átlagához viszonyítva a magasabb termésátlagok és két kivétellel a magasabb fehérjetartalmak eredői. Az eredmények azt mutatják, hogy a talajoltó baktériumokkal, illetve Bradyrhizobium törzset tartalmazó oltóanyagokkal kezelt területeken a szója jelentősen jobban teljesített a mennyiségi mutatókat tekintve. A minőséget mutató nyersfehérje-tartalom (kg/ha) értékei is magasabbak voltak az oltóanyagokkal kezelt területeknél a kontrollhoz viszonyítva.

szojadiagr3