szója

A hazai, GMO-mentes szójért

A több termés jobb minőséggel párosul baktériumos talajoltással

2018-ban a szóját vizsgálták a Nébih és a Magyar Talajbaktérium-gyártók és -forgal­mazók Szakmai Szervezete közreműködésével. 2016-ban a kukorica, 2017-ben az őszi árpa bizonyította a talajoltás hozamnövelő és termésminőség-javító hatását.

Már harmadik éve folyik a baktériumkészítményekkel kezelt és kezeletlen (kontroll) területek eredményeinek összehasonlítása a Nébih pécsi Növény-, Talaj- és Agrárkörnyezet-védelmi Igazgatóságán. Idén a szója került sorra, amellyel kapcsolatban Magyarországon célkitűzés, hogy a hazai termelésű, GMO-mentes alapanyag minél inkább itthon kerüljön felhasználásra. Jelenleg jelentős része jut külpiacra, míg több százezer tonna GM szóját, extrahált szójadarát importálunk. Az importszója fehérjetartalma általában meghaladja a hazai szójáét. Tehát nemcsak a termés mennyiségét, hanem a minőségét is javítani szükséges.

Az eredményekről

A vizsgálat a Baranya megyei Szalántán, Ramann-féle barna erdőtalajon, 90 m2-es parcellákon négy ismétlésben, véletlen blokk elrendezésben valósult meg. A tápanyag-utánpótlási és növényvédelmi munkálatok egységesen, egy időben, azonos technológiával történtek.

Termésátlagok

A termésátlagoknál látható, hogy mindegyik talajoltóval kezelt terület terméseredménye meghaladja a két kontrollét, illetve 
a standard nitrogénkezelését.
Az egyes oltóanyagok különböző mértékben növelték a ter­mésátlagot, a növekmény a kontrollátlagokhoz viszonyítva 
14,7–34,3% között mozgott.

szója

A gümőszám alakulása

A pillangós virágú növények biológiájából ered, hogy gyökérzetükön szimbionta rhizóbium baktériumok nitrogénkötő gümőket képeznek. Minél több és jól, aktívan működő gümő található a növényen, annál egészségesebb és dinamikusabb fejlődésű 
a szója. A gümőzés nagyban meghatározza a termésátlagokat is. Az oltóanyaggal kezelt növényeknél átlag 12,61–14,18 darab gümőt találtak növényenként, míg a kezeletlen átlag csak 11,05 darab volt.

szója

Nyersfehérje-tartalom

A 3. ábrán a nyersfehérje-tartalom átlag kg/ha értékben látható a kontroll, a standard és kezelt táblák tekintetében. A két kezeletlen terület átlagaival összehasonlítva 13,8–35,8% közötti több­­letet mutatott a különböző oltóanyagokkal történt kezelések eredménye. Megjegyezzük, hogy az oltóanyaggal kezelt területek eredményei a kontrollterületek átlagához viszonyítva a magasabb termésátlagok és két kivétellel a magasabb fehérjetartalmak eredői. Az eredmények azt mutatják, hogy a talajoltó baktériumokkal, illetve Bradyrhizobium törzset tartalmazó oltóanyagokkal kezelt területeken a szója jelentősen jobban teljesített a mennyiségi mutatókat tekintve. A minőséget mutató nyersfehérje-tartalom (kg/ha) értékei is magasabbak voltak az oltóanyagokkal kezelt területeknél a kontrollhoz viszonyítva.

szojadiagr3 

Tags: talajoltás, szója, GMO

  • 1
  • 2
  • 3
  • 4

Oldalunk cookie-kat ("sütiket") használ. Ezen fájlok információkat szolgáltatnak számunkra a felhasználó oldallátogatási szokásairól, de nem tárolnak személyes információkat. Szolgáltatásaink igénybe vételével Ön beleegyezik a cookie-k használatába. További információ Elfogadom