
Tapasztalatok első kézből
Növénytermesztés - 2019.01.31
Problémás talajon is szinte kivirultak a kultúrnövények a Yarával Az elmúlt évtizedben számos gazdaságnál a növénytermesztés sikerének részévé vált a Yara-tápanyagellátás. Két szakemberrel beszélgettem a témáról: Galgahévízen Péter István növényorvos és agronómiai vezetővel, valamint Deteken Burkus Szabolccsal, aki növényorvos és tulajdonos is a gazdaságban.
Péter István, Galga-Agrár Kft.
– István, bemutatnád a gazdaságot?
– Társaságunk, a Galga-Agrár Kft. valamivel több mint 1000 hektárnyi területen a Gödöllői-dombság keleti oldalán gazdálkodik, fő tevékenységünk a szántóföldi növénytermesztés. Főbb termesztett növényeink az őszi búza, őszi árpa, őszi káposztarepce, kukorica, napraforgó, illetve kisebb területen próbálkozunk szemes cirokkal, rozzsal. Zömében 35-45 kötöttségű csernozjom, illetve barna erdőtalajokon, valamint kisebb mértékben laza homoktalajokon gazdálkodunk. Az egyik legfontosabb gazdasági növényünk az őszi káposztarepce, mely mostanra minden évben meghatározó szerepű a vetésforgóban. A kezdeti 2-3 t/ha hozamokat az intenzív és szakszerű tápanyagellátással, valamint agrotechnikai eljárásokkal sikerült 4 t/ha fölötti üzemi szintre emelni.
– Megosztod velünk, milyen technológiát követtek?
– A technológiánkban fontos szerepe van a YaraVita termékeknek, ezen belül is a Bortrac, Brassitrel Pro, valamint a KombiPhos készítményeket alkalmazzuk. Az augusztus végén elvetett repcék kifogástalanul fejlődtek, viszont a hosszan tartó szeptember végi, októberi aszályos periódus a jól fejlett repceállományokat is hátráltatta, mert bizonyos tápelemek felvételét gátolta. Egyes területeinken fokozatosan erősödő foszforhiányt tapasztaltunk, ezért jó ár-érték arányú, nagy hatóanyag-tartalmú, lombon keresztül gyorsan felvehető készítményt kerestünk, így esett a választásunk a YaraVita KombiPhosra. A készítményt regulátorozással egy menetben juttattuk ki, 3 l/ha dózisban.
Őszi foszforhiány tünete repcében
Burkus Szabolcs, Dete-Agro Kft.
– Szabolcs, kérlek mutasd be röviden a gazdaságot!
– Borsod megye északi részén, közel 600 hektáron gazdálkodunk kötött, savanyú talajokon. Folyamatos fejlesztések jellemzik a vállalkozást, a precíziós gazdaság kialakítása folyamatban van: RTK-rendszerrel, GPS-es szakaszolással. A talajvizsgálati eredmények alapján a foszforellátottság alacsony, és a felvehetőségét tovább rontja a talaj alacsony kémhatása. Az analízisek alapján a területeinken a foszfor limitáló tényező. A korábbi években próbáltuk elsősorban talajon, de levélen keresztül is többféle terméktípussal pótolni, de jelentős változás nem történt.
– Mi adta a szikrát az újításhoz?
– Több fórumon is jó tapasztalatokat osztottak meg a gazdák a Yara termékeiről. Nemzetközi eredményekről is tájékozódtam a Yara országos konferenciáján, ahol az előadók kiemelték, hogy a YaraMila műtrágyában a foszfor többféle kémiai formában található, és a fejlesztéseknek köszönhetően a talajból sokkal tágabb pH-tartományban vehető fel a növények számára. Ezt a saját eredményeim is megerősítették. A talajainkon több műtrágyát is kipróbáltunk, de az elmúlt évek tapasztalata alapján egységnyi befektetéssel a YaraMila komplex műtrágya használata hozta a legnagyobb megtérülést.
– Elmondanád, milyen technológiát alkalmaztok?
– Az említett helyspecifikus műtrágyázás YaraMilával történt. Napraforgó és kukorica esetében, ahol legalább közepes káliumellátottság volt, a 16-27-7-es és az új Actyva összetételt juttattuk ki a vetéssel egy menetben. Ki kell emelni, hogy a Yara műtrágyák „starter” hatása a lassan melegedő, kötött talajainkon is látványos!
Fejtrágyaként a káposztarepce esetében YaraBela Sulfan kénes nitrogént, őszi búzánál az Extran változatát használjuk. Egy műhelytitkot is elárulok: búzánál próbaképpen első fejtrágyaként Actyvát juttattunk ki. Tavasszal ez a tábla volt a legszebb, és a termésátlag több mint 0,7 tonnával volt magasabb hektáronként az üzemi átlagnál. A tápanyagellátás fejlesztésekor a mikroelemek pótlására is egyre nagyobb hangsúlyt fektetünk. Kalászosoknál és olajos növények esetében is növényspecifikus termékeket használunk, előbbieknél YaraVita Gramitrel, utóbbinál YaraVita Brassitrel lombtrágyát.
Tóth Gábor szaktanácsadó
+36 30 689 8094

Egyensúly a szakértelem és a megfizethetőség között

Egy kockázattal kevesebb – Megújult a közkedvelt starter ...

Változások a traktorok energiaellátásában (4. rész) – A New ...

Ragadós száj- és körömfájás járvány kapcsán elrendelt hazai ...

Úttörő megoldás az Optigép Kft.-től

A mezőgépek veteránjai – Fendt dízel-ló

Tavaszi aktualitások a növénytermesztésben

Semmit sem teszünk az aflatoxin ellen?

Mi várható kukorica és cirok fronton?

Mikotoxinok a mezőgazdaságban: kihívások és megoldási ...