Nemesítés: válasz a változásra
Növénytermesztés - 2019.01.07
Kukorica- és napraforgó-fajtaminősítés Magyarországon II.
A hazai fajtaminősítés rendszerét bemutató, kétrészes írásunk első részét októberi számunkban közöltük. Akkor végignéztük a fajtajelöltek útját az állami elismerésig, és kitértünk a hazai fajtaregisztrációs rendszerhez kapcsolódó legfőbb ismeretekre: a regisztrációs kísérletek menetére, a vizsgált tulajdonságokra, az értékelés módjára, a vizsgálatok helyszíneire.
Tisztelt Látogatónk!
A cikk megtekintése előfizetéshez kötött!
Amennyiben rendelkezik online előfizetéssel, jelentkezzen be az előfizetéshez tartozó felhasználói fiókba.
Belépés
Ha még nem előfizetőnk, ismerje meg előfizetési ajánlatainkat, hogy hozzáférhessen lapunk korábbi cikkeihez is!
Most összevetjük a hazai és más uniós tagországokban jellemző regisztrációs rendszert, szót ejtünk a Nemzeti Fajtajegyzékről, a vizsgálati eredmények közlési módjairól, a kukoricában és napraforgóban jellemző fajtaváltásokról és a jelenkor fő nemesítési céljairól. Az első részhez hasonlóan ezúttal is Joszt-Takács Nóra és Szekrényes Gábor, a Nébih fajtakísérleti referensei segítségével járjuk végig ezeket a témákat.
Magyar fajtaminősítés az EU-ban
– Az Európai Unió fajtaregisztrációs rendszere mennyire egységes? Vannak a magyar fajtaminősítésnek egyedi vonásai ezen a rendszeren belül?
Joszt-Takács Nóra
fajtakísérleti referens (kukorica)
Nébih
Joszt-Takács Nóra: – A DUS (megkülönböztethetőség, egyneműség, állandóság) vizsgálat az unió minden tagországában egységes módszertan szerint történik az UPOV (Nemzetközi Növényfajta-oltalmi Szervezet) és a CPVO (Közösségi Növényfajta-hivatal) irányelvei alapján, így ezen a területen nincs eltérés. A gazdasági értékvizsgálatban azonban jelentős eltérések lehetnek, amit a különböző országok eltérő természeti, gazdasági és társadalmi környezete indokol.
Szerző: AgrárUnió
Címkék: nemesítés, fajtaminősítés, fajtaregisztráció
Megállapodás a gazdálkodókat érintő tisztességtelen ...
ISMÉT BŐVÜL AZ RAGT PORTFÓLIÓJA – Megállapodás született a ...
Földimogyoró – A jövő szárazságtűrő növénye
Folytatódik a földértékesítési program
Veszélyben a mezei nyulak
Kifinomult erőművész – A Weidemann T7042 rakodógép
Nemzeti Park hétvégi programajánló
Közel 30 százalékkal nőtt a szarvasmarhavágások száma 2025 első ...
Biztonságos mezőgazdaság nélkül nincs biztonságos Európa
Agrár Üzleti Klub: agrárinnovációs háló a Debreceni Egyetemen
