Alulértékelt kockázat – Fumonizinek az élelmiszerláncban II. rész – Növénytermesztés

A penészgombák a növénytermesztés és az állattenyésztés számára egyaránt súlyos gazdasági és egészségügyi problémát jelentenek. A Romer Labs® Diagnostic GmbH és a Biomin Magyarország Kft. közös ,„Fumonizinek az élelmiszerláncban – Egy alulértékelt kockázat” címmel meghirdetett konferenciáján a fumonizinek káros hatásaira hívták fel 
a figyelmet.


Lapunk előző számában az állattenyésztés és takarmányozás vonatkozásait ismertettük, ezúttal a növénytermesztést érintő kockázatokat mutatjuk be. A penészgombák a növényi, állati és emberi sejteket egyaránt károsító méreganyagokat állítanak elő. A növénytermesztésben a termés csökkenése, a vetőmag minőségi romlása, a sütőipari minőség csökkenése stb. okoz gazdasági veszteséget. A gomba növényi táplálóanyagokat használ fel, aminek következtében csökken a takarmány energia- és esszenciálisaminosav-tartalma.

 

Láthatatlanul is ott van

kurtbKurt Brunner,
RLD munkatárs

 

A penészes, üszkös kukoricacsövek látványa egyértelművé teszi, hogy a termés valószínűleg toxinnal szennyezett, azonban sok esetben semmiféle, szabad szemmel látható jele nincs annak, hogy a kukorica mikotoxinokat tartalmazna, ezért ezek alapos, szakszerű meghatározása alapvetően fontos. A szakmai napon külön előadást szenteltek a szervezők a témának: Kurt Brunner, az élelmiszer-biztonsági vizsgálatok diagnosztikai hátterét biztosító Romer Labs Division Holding munkatársa arra próbált választ adni, hogyan tudjuk meghatározni a fumonizineket.
A mikotoxinok megjelenhetnek a takarmányokban, élelmiszerekben vagy a tejtermékekben egyaránt. Mivel steril körülmények sem a szántóföldön, sem a feldolgozóiparban, sem az állattenyésztésben nincsenek, ezért vezették be a határértékeket, amelyek a humán fogyasztásban kötelezőek, az állattenyésztésben ajánlottak. Miután az Európai Unióban felső határértékeket határoztak meg az aflatoxinok, fumonizinek (FB1+FB2) és zearalenon tekintetében is, ezért elengedhetetlen a mikotoxinok vizsgálata, ráadásul a jogszabályok kitérnek a mintavétellel és vizsgálati módszerrel szemben támasztott követelményekre is. Kurt Brunner előadásában kiemelte, hogy már a vizsgálat első lépésénél, a mintavételnél is nagyon szakszerűen kell eljárni, hiszen míg például a fehérjetartalom egyenletesen oszlik el az adott gabonatételekben, a mikotoxinok sajnos egyenlőtlenül. A hibás mikotoxin-vizsgálatok 88 százalékban a hibás mintavételre vezethetők vissza. A mikotoxin-vizsgálatok két nagy csoportra oszthatók: gyorsmódszerekre és kromatográfiás referenciamódszerekre. A referenciamódszerekhez (multimikotoxin-módszerek) tartozik a HPLC és a tömegspektroszkópia; ezek nagy pontossággal mérnek, eredményeik elfogadottak.
Amikor a fumonizinek gyors meghatározására van szükség, az AgraQuant® ELISA tesztekkel húsz percen belül pontos, mennyiségi eredményeket tudunk meghatározni. Néha laboratórium hiányában távoli pontokon gyors eredményekre van szükség, ezért a helyszíni vizsgálatokra kifejlesztett gyorstesztek nélkülözhetetlenek. Ilyenkor az AgraStrip® tesztcsíkokkal a nyers élelmiszer- és takarmány-alapanyagok gyorsan, mindössze három–öt perc alatt megvizsgálhatóak költséges berendezések használata nélkül.

Magas arányú szennyezettség

micheleMichele Muccio
termékmenedzser

 

A szakmai napon Michele Muccio, a Biomin Holding termékmenedzsere a cég 2004-ben indult, több, mint 33 ezer minta vizsgálatán alapuló mikotoxin-felmérésének adatait is ismertette. A 2015-ös magyarországi felmérés szerint az összes vizsgált minta 73 százalékában egynél több mikotoxint találtak, 19 százalékában egy mikotoxint sikerült kimutatni, és csupán az összes minta nyolc százaléka bizonyult negatívnak. Fumonizin tekintetében még durvább volt a helyzet: az összes minta 93 százaléka tartalmazott ilyen típusú toxint. Kukorica és kukoricatermékek esetén a minták 88 százaléka tartalmazott egynél több mikotoxint, a fumonizinszennyezettség pedig százszázalékos volt! Ha egy takarmányban vagy alapanyagban egynél több mikotoxin található, tovább növekszik a kockázat, hiszen egy adott mikotoxin hatásának súlyossága növekedhet más toxinok jelenlétében.

A kukorica 
 a legveszélyeztetettebb

mesterházyMesterházy Ákos
akadémikus

 

Bár az összes gabonának megvannak a maga toxikus problémái, a kukorica sokkal kitettebb ennek a veszélynek. Míg a búzán a károk 90 százalékot messze meghaladó arányát a F. graminearum okozza, túlnyomórészt DON, kisebb részben zearalenon toxinokkal kell számolni, a kukoricában három egyformán fontos kórokozót kell figyelembe venni. Ezek pedig a búzáról már jól ismert F. graminearum, a F. verticillioides (amely a búzán nem okoz problémát, de a kukoricán a fumonizinek garmadáját állítja elő) és az aflatoxinokat termelő Aspergillus fajok. A kukorica a többi gabonanövénnyel összehasonlítva ökológiai szempontból is sokkal érzékenyebb, az őszi esőzések igen komoly fertőzésnövekedést okozhatnak, ezért valamely kórokozóra évente számítani kell, de akár mindhárom együtt is okozhat járványt. Erről már a BIOMIN szakmai találkozók állandó résztvevője, Mesterházy Ákos akadémikus, a Gabonakutató Nonprofit Kft. munkatársa beszélt. A professzor szerint az egészségügyi kockázatok mellett gazdasági szempontból is komoly problémáról van szó, hiszen egy súlyos járvány, mint például a 2014-es kukoricacsőpenész-járvány, becslései szerint akár 100 milliárd forint kárt is okozhat, de a 2010-es fuzáriumjárvány sem lehetett sokkal kevesebb. Számításai szerint van olyan gazdaság, ahol a toxinszennyezés miatti többletköltség 2014-ben elérte a félmilliárd forintot, a veszteség pedig akár ezt is meghaladhatta. „Ha a 100 milliárd veszteséget nézem és a mi kutató osztályunk évi nagyjából 100 milliós költségét, az egyéves kárból ezer évig, 3015. december 31-ig a kutatási programot fedezni lehetne” – tette hozzá Mesterházy Ákos, aki úgy véli, nagyon fontos lenne olyan nemzeti adatbázis létrehozása, amelynek alapján a többletköltségek és károk mértéke a jelenleginél pontosabban követhető lenne, így azon intézkedéseké is, amelyeket így gazdaságilag is jobban meg lehetne alapozni.

A növénynemesítés a megoldás?

A szakember szerint a toxinszabályozás legfontosabb eleme az ellenállóság, ezért ennek növelése a megelőzés legfontosabb módszere, ami elsősorban növénynemesítési probléma. Bár mindegyik kórokozóval szemben sokszoros rezisztenciakülönbségek léteznek, a hibridek többsége a fogékony kategóriába tartozik. A különböző kórokozókkal szembeni ellenállóság többnyire független, de vannak kis számban minden kórokozóval szemben ellenálló hibridek. Egyik kórokozót sem lehet kiemelni, bár a legstabilabb előfordulással a F. verticillioides rendelkezik. Mesterházy Ákos előadásában a legfontosabb teendőket is felsorolta. Szerinte a legnagyobb eredményt néhány év alatt a fogékony fajták kivonásától várhatjuk. Ehhez egyrészt a fajtaelismerés modernizálása, másrészt az elismert hibridek szűrése vezet.
„Nagyon sok tudományos probléma nyitott, azaz rengeteg a tennivaló, elsősorban az ellenállóság genetikája és a toxinszabályozás ügyében, de a nagyszámú fumonizin is ad bőséges kutatási feladatot, és a takarmányozás, állategészségügy is bőven fog munkát adni. Ahhoz azonban már eleget tudunk, hogy a siker reményében a munka elkezdhető legyen. Ez a kényszer természetesen a nemesítési munkát is fel fogja pörgetni, elkezdődnek a szűrések, és a növekvő ismeretek egyre ellenállóbb beltenyésztett vonalakat és hibrideket fognak eredményezni” – mondta el az akadémikus, aki szerint fontos teendő az is, hogy a növényvédelmi, agronómiai, betakarítási, tárolási technológiákat modernizálni kell, hogy a betakarításkori minőség megmaradjon.



Szerző: Tóth Krisztina AGRÁRUNIÓ

  • 15
  • 29
  • 33
  • 35
  • 39
  • 4
  • 40
  • 5
  • LAT-logo
  • amazone
  • benedeczki
  • cont-eco
  • dupont
  • gepkozvetito_logo
  • stihl_logo

Oldalunk cookie-kat ("sütiket") használ. Ezen fájlok információkat szolgáltatnak számunkra a felhasználó oldallátogatási szokásairól, de nem tárolnak személyes információkat. Szolgáltatásaink igénybe vételével Ön beleegyezik a cookie-k használatába. További információ Elfogadom