TERMÉNYFELVÁSÁRLÁSI ÁRAK:
Étkezési búza: 67.258,64 Ft (tonna)
Napraforgómag: 213.612,14 Ft (tonna)
Takarmánykukorica: 73.490,66 Ft (tonna)
Takarmányárpa: 65.699,26 Ft (tonna)
Repcemag: 183.793,91 Ft (tonna)
Full-fat szója: 208.881,00 Ft (tonna)
ÜZEMANYAGÁRAK:
Gázolaj ára: 615 Ft
Benzin ára: 595 Ft
DEVIZA KÖZÉPÁRFOLYAM:
EUR: 355,76
USD: 306,45
CHF: 388,16
GBP: 411,96
Hirdetés
A változás szele – Szempontok a termelési szerkezet diverzifikálásának fontosságára

A változás szele – Szempontok a termelési szerkezet diverzifikálásának fontosságára

Növénytermesztés - 2025.04.27

A szakmában egyre többen hívják fel a figyelmet a hazai termelési szerkezet sokszínűségének jelentőségére. Különösen így van ez a szántóföldi növénytermesztés területén. Hogy milyen változtatásokkal valósulhat ez meg, erről is szól az alábbi írásunk.

A magyar mezőgazdaság az elmúlt évtizedekben a szántóföldi növénytermesztés terén komoly átalakuláson ment keresztül, és 2025-re már biztosan számos új kihívással és lehetőséggel kell szembenéznie. A gazdálkodók számára az egyik legfontosabb irány a monokultúrával szemben a termelési szerkezet sokszínűségének megteremtése. Mindezt a tudományos műhelyek már évtizedek óta mantrázzák, de úgy tűnik, a szélesebb szakmai közvélemény csak mostanában kezdi megérteni ennek szükségét és fontosságát. A sokszínűség elsősorban a piacképes –  nem ritkán speciális − fajták termesztése, és az energiahatékony technológiák alkalmazása révén valósulhat meg. Az ilyen típusú átalakulás szolgálhatja a jövedelmezőség növelését, illetve a magyar mezőgazdaság versenyképességét is erősítheti a meglévő piacainkon belül, de új felvásárlási területeken is kapukat nyithat.

Tradíció mindenáron?

Szántóföldi növénytermesztésünk tradicionálisan a búza, kukorica, napraforgó és egyéb olajnövények köré épült. Azonban az utóbbi évtizedekben a világpiaci árak ingadozása, az éghajlatváltozás következményei és az energia- és inputanyagok költségeinek növekedése együttesen új kihívásokat jelentettek gazdálkodóink számára. Ezen keresztül pedig annak átgondolását is szükségessé tette, hogy a tradicionális szántóföldi növénytermesztésünk meddig tartható fenn? A monokultúrás termelési struktúra kockázatos lehet, hiszen a globális piacon bekövetkező ármozgások és/vagy éghajlati szélsőségek (aszály, villámárvizek, hőingadozások) negatívan befolyásolják a hagyományosan nagy területen termesztett növények hozamát, így a jövedelmezhetőséget.

A sokszínűség elsősorban a piacképes fajták termesztése, és az energiahatékony technológiák alkalmazása révén valósulhat meg.

A változás szele – Szempontok a termelési szerkezet diverzifikálásának fontosságára

Hirdetés

Piacképes fajták termesztése

A hazai mezőgazdaságban a piacképes fajták bevezetése a termesztésbe nemcsak a gazdaságos termeléshez, hanem a piaci pozicionáláshoz is elengedhetetlen. Ahogy az már a legfrissebb EU-barométer felmérésből kiderült (Tóth Krisztina: Ezt gondolja az európai közvélemény a közös agrárpolitikáról, AgrárUnió, 2025. február), uniós exportpiacaink jellemzője, hogy az alternatív, egészségtudatos (organikus) és fenntartható termékek iránti kereslet növekedését mutatják. Az EU agrárpolitikája, a fenntarthatóságra vonatkozó szabályozások, valamint a biogazdálkodás népszerűsítése mind azt eredményezik, hogy a gazdálkodók számára egyre több lehetőség nyílik meg a jövőben a speciális, bio- és egészségtudatos termékek termesztésére.

A biogazdálkodás helyzete Magyarországon

Magyarország a biogazdálkodás terén az EU egyre fontosabb szereplőjévé válhat. 2024-ben a teljes hazai mezőgazdasági területre vetítve 6,3 százalék állt ökológiai művelés alatt − az uniós ökoterület-arány 10,4 százalék (Forrás: a FiBL jubileumi, 2024-es öko statisztikai évkönyve – a szerk.). Mindeközben az Európai Bizottság célja, hogy 2030-ra a biogazdálkodás teljes uniós részesedése 25 százalékra növekedjen. A fentebb említett biotermelés iránti kereslet, a tudatos vásárlók aránya nemcsak a nyugati piacokon, hanem a hazai piacon is emelkedik, ami a Bizottsági célok figyelembevétele mellett szintén generálja, hogy minél nagyobb területeken álljanak át a biogazdálkodásra. Ez a trend az árérzékeny Magyarországon különösen fontos lehet, mivel a biotermelésben az alacsonyabb inputanyag-felhasználás jellemző, ezzel is csökkenthető a termelési költség, miközben és növelhető a fenntarthatóság.

Egyre nagyobb figyelmet kapnak a magyar mezőgazdaságban az itthon eddig csak kis mértékben vagy egyáltalán nem termesztett növények. Ilyenek például a quinoa, az amaránt és a köles, melyek úgy a helyi, mint a nemzetközi piacokon is egyre keresettebbek. A példaként említettek előnyei, hogy jól alkalmazkodnak a szárazabb és szélsőségesebb környezeti viszonyokhoz, így a klímaváltozással szembeni ellenálló képességük is kiemelkedő.

A hazai mezőgazdaságban a piacképes fajták bevezetése a termesztésbe nemcsak a gazdaságos termeléshez, hanem a piaci pozicionáláshoz is elengedhetetlen.

Energiaintenzív technológiákkal szemben

A szántóföldi növénytermesztés energiaigénye Magyarországon is folyamatosan növekvő problémát jelent. Az energiaárak túlzott ingadozása és a környezeti fenntarthatóság iránti igény növekedése arra ösztönzik a gazdálkodókat, hogy energiagazdálkodási stratégiáikat átformálják, és a fenntarthatóbb technológiák alkalmazására összpontosítsanak. Mindezekkel párhuzamosan tapasztalható, hogy a precíziós mezőgazdaság megoldásai egyre nagyobb szeletet hasítanak ki a hazai mezőgazdaságban is. Az olyan technológiák, mint a drónok, szenzorok, GPS-alapú rendszerek és az automatizált öntözés, lehetővé teszik a termelők számára, hogy pontosan mérjék és optimalizálják a felhasznált inputokat és a vizet. Ezáltal nemcsak a költségek csökkenthetők, hanem a környezeti terhelés is mérsékelhető. A következő 5-10 évben Magyarországon is várható, hogy a precíziós gazdálkodás szerepe jelentősen megnövekszik, mivel az ilyen típusú technológiai megoldások segítenek a fenntartható gazdálkodás elérésében.

A napelemek és szélenergia alkalmazása a mezőgazdaságban fokozatosan terjed Magyarországon, mivel ezek a megújuló energiaforrások csökkenthetik az energiaigényt és hosszú távon gazdaságos megoldást nyújtanak. Az agrárgazdaság számára a napenergia kiaknázása különösen hasznos lehet, mivel Magyarország napos óráinak száma magas, így az ilyen rendszerek telepítése megfelelő megtérülést biztosíthat. A napelemek és az energiatároló rendszerek (akkumulátorok) beépítése az energiaellátás biztonságát is növeli. Az ún. agrovoltaikus, vagyis a növénytermesztés és áramtermelés szimbiózisán alapuló rendszerek kialakítása azonban ma még gyerekcipőben jár Magyarországon. Pedig jogszabályi akadálya nincs: a hazai termőföldeken is végezhető napenergia-termelés úgy, hogy az állványra szerelt napelemek alatt egyúttal növénytermesztés zajlik. Mivel az agrovoltaikus rendszereknek nagy felfutást jósolnak Európában, bizonyára itthon is számíthatunk arra, hogy nőni fog ezeknek a rendszereknek a száma.

Miként sorozatunkkal, a „Változások a traktorok energiaellátásában” is nagyon sok példát hozunk már rá: a mezőgazdasági gépek fejlesztői is egyre inkább az alternatív hajtás, a csökkentett fosszilis üzemanyagfelhasználás irányait kutatják (e-traktorok, gázüzem, robotirányítású gépek stb.). Persze látni kell, hogy például egy nagyteljesítményű e-traktor beruházása – ha egyáltalán meg is valósulhat hazai viszonyok között –, csak hosszú idő alatt térülhet meg, ugyanakkor egy-egy kisgép (betakarító robotok, korszerű, e-üzemű minirakodók, -kotrók stb.) beszerzése ma már nem feltétlenül jelent megugorhatatlan anyagi célt.  

Mivel az agrovoltaikus rendszereknek nagy felfutást jósolnak Európában, bizonyára itthon is számíthatunk arra, hogy nőni fog ezeknek a rendszereknek a száma.

Következésképpen

A magyar mezőgazdaság jövője szorosan összefonódik a termelési szerkezet diverzifikálásával és az energiahatékony, fenntartható technológiák alkalmazásával. Akár már a 2025-ös év kulcsfontosságú lehetőség a gazdálkodók számára, hogy a piacképes fajták és az innovatív technológiai megoldások kipróbálása/beépítése révén növeljék termelésük jövedelmezőségét, gazdaságuk versenyképességét, és egyúttal csökkentsék környezeti lábnyomukat. 




Szerző: AgrárUnió

Címkék: növénytermesztés
Friss hírek
Kiemelt hírek

Ezt olvasta már?

A Väderstad bemutatja a Tempo V vetőgéphez továbbfejlesztett ...

A Väderstad, a talajművelés, vetés és szemenkénti vetés területén a világ egyik vezető vállalata, fontos ...