1. kép: Biserka köles fajta bugája

A köles, mint alternatív növény jelentősége a korszerű táplálkozásban, termesztéstechnológiájának fejlesztési lehetőségei
Növénytermesztés - 2024.12.28
A köles rövid tenyészideje, igénytelensége, kedvező szaporítási hányadosa miatt a középkorban még nagy mennyiségben termesztett növényfaj volt. Kiváló beltartalmi értékeinek köszönhetően a „szegény emberek” fontos tápláléka volt, de az idő előrehaladtával háttérbe szorult a termesztése. Szerencsére az egészségmegőrző, reform étrend térhódításával együtt a köles ismét népszerűvé kezd válni, így ez a sokoldalú gabona újra étrendünk gyakori résztvevőjévé válhatott.
Magyarországon elsősorban madáreleségként, kásanövényként ismert, ugyanakkor szeszipari alapanyagként és lisztként is felhasználható. Az utóbbi évtizedekben termesztése minimális területen, főleg másodvetésként, a belvíztől későn tavasszal felszabaduló területeken, vagy kipusztult vetések pótlására használták. Elmondható a kölesről, hogy napjaikban egyre inkább népszerűbb, egyre nagyobb hangsúlyt próbálnak fordítani a termesztésére, népszerűsítésére.
A köleskása gyakran volt a legfontosabb táplálék a középkorban. Jelenleg termesztése főként az afrikai kontinensen történik, ahol alapvető élelmiszer, az egy főre jutó fogyasztás meghaladja a 100 kg/fő/év mennyiséget. A növény termesztése – elsősorban aszálytűrő képessége miatt – az afrikai kontinensen történik, a nem afrikai országok közül csak az Orosz Föderáció, illetve az USA esetében találunk számottevő területet.
Hirdetés
A köles fehérjetartalma, az aminosav-összetétele alapján a többi gabonafélékhez hasonlóan a közepes biológiai értékű fehérjékhez sorolható. Jelentős linolsavtartalma (esszenciális zsírsav) emelhető még ki, ezen kívül a vas-, fluor-, foszfor-, kén-, cink-, magnézium-, kalcium-, szilícium-és az E, B1-, B2-, B6-vitamin-, valamint niacintartalma érdemel említést. Emberi fogyasztásra a hántolt köles a megfelelő, ugyan a hántolás a vitamintartalmának egy részét lecsökkenti, de niacintartalmából így is sok marad.
A köles termésátlaga a világon 900 kg ha-1, ami elsősorban a gyenge termőhelyi adottságú afrikai országok termésátlagából adódik. A legnagyobb vetésterülettel rendelkező országok közül Kína termésátlaga kiemelkedik, ami eléri a 3 t ha-1 értéket. A fontosabb köles termesztő országok közül kiemelkedik még Etiópia, ahol a termésátlagok jelentősebb mértékben meghaladják a világátlagot.
A köles termesztésének jelentősége napjainkban hazánkban nem igazán jelentős, az utóbbi években és évtizedekben jelentős mértékben csökkent a köles termőterülete. A termesztéstechnológia sok esetben sematikussá vált, illetve a növény adaptív képessége sok esetben elsődleges volt a technológiai hatékonysággal szemben. A köles e tulajdonsága lehetővé tette a késői vetést, a kedvezőtlen talaj-, illetve ökológiai adottságok közötti termesztést, így a növényt gyakran az „igénytelen” kategóriába soroltuk. Ez azonban téves megközelítés, a köles termesztéstechnológiai reakciói ugyan moderáltak, de a hatékony termesztés érdekében szükséges ezen reakciók ismerete.
Hirdetés
Vizsgáltuk hazai köles (Panicum miliaceum) genotípusok agrotechnikai reakcióinak összehasonlítását humuszos homoktalajon. A vizsgált változók a vetésidő, a tápanyagellátás és az alkalmazott vetéstechnológia voltak. A vizsgálatokat az Agrár Kutatóintézetek és Tangazdaság Nyíregyházi Kutatóintézet területén végeztük 2014−2016 közötti időszakban.
A kísérletben 2014−2016 között a Biserka, Rumenka, Maxi, illetve Lovászpatonai államilag elismert köles fajták szerepeltek.
2. kép: Rumenka köles fajta bugája
3. kép: Max köles fajta bugája
4. kép: Lovászpatonai köles fajta bugája
A kísérletek egységes metodika szerint, kezelésenként 4 ismétlésben, három vetésidő alapján, blokkelrendezésben lettek elhelyezve. Az elővetemény minden évben kalászos volt. A parcella mérete egységesen 1,7 x 9,2 méter volt. A kísérletek vetése során egységesen 8 millió csíra ha-1 vetőmagnormát alkalmaztunk, sortávolságtól (12, 24, 36 cm) függetlenül. A műtrágya hatóanyagok (kontroll, N40P48K48, N80P72K72, N120P96K96 kg ha-1) kijuttatása Genezis NPK 8-24-24 illetve Genezis Pétisó 24-0-0 alkalmazásával történt. A betakarítási időpontját a legkésőbbi vetésidő termésének szemnedvesség tartalma határozta meg (14±1%), az eredményeket 14% nedvességtartalomra standardizálva közöljük.
A 2014−2016 között végzett vizsgálatok eredményei alapján a vizsgált köles genotípusok közül a Maxi fajta termése volt szignifikánsan nagyobb (2,57 t ha-1) a többi vizsgált fajtához viszonyítva (1. ábra) a kezelések és az évek átlagában. A Rumenka (2,06 t ha-1), Biserka (2,00 t ha-1) illetve Lovászpatonai (2,08 t ha-1) fajták esetén a termés hasonló volt, a közöttük lévő különbség nem volt szignifikáns a kezelések illetve évek átlagában.
A vizsgált évjáratok hatása erőteljes volt a köles termése szempontjából (2. ábra). Legkedvezőbb évjárat a 2014. volt, ebben az évben a kezelések, illetve fajták átlagában a köles termése 3,26 t ha-1 volt. Legkisebb termést a 2015. évben mértünk (1,18 t ha-1), a 2016. év termése 2,10 t ha-1 volt a kezelések illetve fajták átlagában. Az évjáratok közötti különbség szignifikáns volt.
Az évjárat mellett a vetésidő is egyértelmű, statisztikailag igazolt hatást gyakorolt a vizsgált köles fajták termésére (3. ábra). Legnagyobb termést az első, optimálisnak tekintett vetésidő alkalmazásánál kaptuk (2,46 t ha-1), ez szignifikánsan alacsonyabb volt a megkésett vetésidő alkalmazása esetén (2,25 t ha-1), legkisebb termést a késői vetésidő alkalmazásánál kaptuk (1,83 t ha-1).
A tápanyagellátás hatása a hároméves vizsgálatban sem bizonyult szignifikánsnak (4. ábra). A sortávolság hatásához hasonlóan az értékek ebben az esetben is szűk intervallumban mozogtak (2,14−2,25 t ha-1).
Az eltérő sortávolságok hatására (5. ábra) a termések nagyon szűk intervallumban mozogtak (2,17−2,19 t ha-1).
A Nyíregyházán végzett kísérletek eredményei alapján a variancia komponensek felosztását végeztük el. Az analízisbe a 2014−2016 között vizsgált 4 fajta eredményeit vontuk be. A legnagyobb hatást az évjárat gyakorolta a köles termésére, ez a klímaváltozás kedvezőtlen hatását is jelzi, a vizsgált időszak időjárási körülményei dominánsak voltak. A vizsgált technológiai tényezők közül a vetésidő hatása bizonyult a legnagyobbnak (16%), míg a fajta hatása 14% volt. A tápanyagellátás hatása 2% volt, míg az alkalmazott sortávolság hatása elenyészőnek bizonyult (6. ábra).
Amennyiben csak a technológiai elemek hatását vizsgáljuk, a vetésidő és a fajtaválasztás szerepe volt domináns (7. ábra). A vetésidő 49%-ban határozta meg a termés alakulását, ami némileg ellentmond a köles termesztési gyakorlatában kialakított képpel, miszerint plasztikus vetésidejű növény. A tápanyagellátás szerepe kismértékű volt (7%), míg az alkalmazott sortávolság hatása ebben az esetben sem volt számottevő.
A köles termesztéstechnológiája sok esetben sematikussá vált, illetve a növény adaptív képessége sok esetben elsődleges volt a technológiai hatékonysággal szemben. A köles e tulajdonsága lehetővé tette a késői vetést, a kedvezőtlen talaj-, valamint ökológiai adottságok közötti termesztést, így a növényt gyakran az „igénytelen” kategóriába soroltuk. Ez azonban téves megközelítés, a köles termesztéstechnológiai reakciói ugyan moderáltak, de a hatékony termesztés érdekében szükséges ezen reakciók ismerete.
Figyelembe véve az egyre fokozódó klímaváltozást, az időjárási szélsőségeket, továbbá, hogy nagyon lecsökkent a termesztett növényfajok diverzitása, a köles lehet bizonyos termőhelyeken fontos alternatív növény. Kedvező beltartalmi paraméterekkel rendelkezik, ezért is a korszerű táplálkozásban fontos szerepet tölthet be a jövőben.
Szerző: Seres Emese egyetemi tanársegéd – Dr. Sárvári Mihály professor emeritus, DE MÉK Növénytudományi Intézet
Címkék: köles
Ragadós száj- és körömfájás jelent meg Németországban

Magas olajsavas koncentráció jelentősége napraforgóban

A szőke szépség (2. rész) – Haflingi ló felvezetésben, ...

A KWS nem csak zsákban méri a kukoricahibridjeit

Megjelent Magyarországon a kiskérődzők pestise

Változás az AXIÁL Kft. vezetőségében: Holán Balázs csatlakozik ...

A mezőgépek veteránjai – KÜHNE HUNGÁRIA DRILL vetőgép

Junkkari direktvetőgépek – Bővítés a precizitás, pontosság és a ...

Vessen napraforgót, a klímaváltozás nyertesét!

Weidemann T6025 teleszkópos rakodó – Ember, gép és szerszám ...