Megmenthető lenne a hazai bogyósgyümölcs-termesztés
Növénytermesztés - 2024.07.12
Annak ellenére, hogy a fogyasztók és a feldolgozóipar részéről is lenne igény a bogyós gyümölcsökre, a hazai termesztés az elmúlt évtizedekben igencsak háttérbe szorult. Részben a klímaváltozás, részben a magas kézimunkaerő-igény miatt sajnos egyre kisebb területen foglalkoznak hazánkban bogyósokkal.
A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara és a Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet (FruitVeB) körképe szerint az éghajlatváltozás ellenére lenne lehetőség az ágazat fejlesztésére – adta hírül sajtóközleményben a kamara.
Közepesen jó évjárat várható bogyós gyümölcsökből
Az idei évben a meleg tél és az enyhe tavasz hatására előresietett a természet, a legtöbb gyümölcsfajnál körülbelül 10-14 nappal a szokásos szezonkezdet előtt már elkezdődött az idény. Nincs ez másként a bogyósoknál sem: a málna, a szeder, a ribiszke és a köszméte is korábban érésnek indult. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara és a Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet (FruitVeB) körképe szerint idén közepesen jó évjárat várható bogyós gyümölcsökből. Bár a fogyasztók és a feldolgozóipar is igényelné, a bogyós gyümölcsök termesztése az elmúlt évtizedekben igencsak visszaszorult.
A málna a kiskertekbe szorult vissza, ribiszke mintegy 1000 hektáron, gépesítve
Málnát már csak elszórtan termelnek hazánkban, összefüggő nagyobb ültetvények csak elvétve akadnak az országban: Nógrád vármegyében 16 hektáron, Heves vármegyében 10 hektáron, Zala és Vas vármegyékben pedig 7-8 hektáron folyik málnatermesztés. A régebben oly közkedvelt bogyós gyümölcs a kiskertekbe szorult vissza. Ennek hátterében az éghajlatváltozás mellett a kézi betakarítás miatti nagy munkaerő-igény, illetve a magas munkaerőköltségek állnak.
Ribiszke-termesztésünk jobb helyzetben van, mert a gépesített betakarítás teljesen kidolgozott. Nagyságrendileg 1000 hektárnyi felületen folyik a termesztése, hektáronkénti 6 tonnás termésátlaggal. Szedret országosan 30-40 hektáron termesztenek hazánkban, a hektáronkénti termésátlagok jóval magasabbak a ribiszkénél, jó terméskötödés esetén 10-20 t/ha között változnak.
A bodzát döntően az élelmiszeripar használja fel
Köszmétetermesztésünk tíz évvel ezelőtt 100-150 ha felületet tett ki, ma alig éri el a 10 hektárt, viszont a 2022. évi rendkívüli aszályos időszakot leszámítva, az utóbbi öt évben a hektáronkénti termésmennyiségek a 25-30 tonnát is elérték. Mindez azt mutatja, hogy ebben a szegmensben jelentős technológiai színvonal-emelkedés tapasztalható.
A bodza termőterülete 5000 és 6000 hektár között változik. Mivel döntően az élelmiszeripar használja fel a terméket, mint természetes színezőanyagot, így a felvásárlás egyszereplőssé vált, ami az árakat is alacsonyan tartja. Sajnos az értékesítési lehetőségeket tovább nehezíti, hogy a lényegesen egyszerűbben termeszthető szántóföldi kultúrákkal helyettesíthető a bodza, így, ha jó termés van ezen kultúrák esetében, akkor a felvásárlók bodza helyett az olcsóbb terményt választják.
Új perspektívák az ágazat előtt
Hazánkban hagyományosan Nógrád vármegye területe a bogyós gyümölcsök igazi otthona, de Győr-Moson-Sopron vármegye több része is kiváló adottságokkal rendelkezik a bogyósok termesztése terén. Bár az éghajlatváltozás hatásai nagyban megnehezítik a termelők dolgát, így is lenne lehetőség a málna, a ribiszke és egyéb bogyósok termesztésének fejlesztésére. A megváltozott klimatikus viszonyok miatt új megközelítés szükséges a nemesítésben, a fajták megválasztásában, a növényvédelemben, illetve a teljes termesztéstechnológiában. Miközben a tapasztalatok sokat segítenek, megnövekszik az adatok, az új szemléletmód és a modern megoldások szerepe a gyakorlatban. A legújabb technológiák, mint a küszöbön álló drónos permetezés, vagy az adatalapú területválasztás új perspektívákat nyithatnak az ágazat előtt.
Amint a sajtóközlemény hangsúlyozza, valamennyi bogyós gyümölcs rendkívül magas antioxidáns- és vitamintartalommal rendelkezik, egészségvédő hatásuk minden egyéb más gyümölcsöt megelőz: erősítik az immunrendszert, serkentik az agyműködést.
Újdonságok Szlovéniából. Egyszerűen a legjobb…
Károsítók a szántóföldön – Március vége-április eleje
Tiszta tábla, biztos alapok: kalászos gyomirtás a gyakorlatban
A KWS tovább erősíti ügyfélközpontú működését Magyarországon
Gyomirtási tapasztalatok egy változó technológiai ...
Növeljük a folyamatos erdőborítással kezelt állami erdők ...
Ősszel elvetni, tavasszal (nem) elrontani – Néhány gondolat a ...
Az európai parlamenti képviselők új uniós intézkedéseket ...
Az unióban és itthon is emelkedett a bárány ára
Költségkímélő napi rutin – Energiahatékonyság az állattartó ...
