A gyapottok-bagolylepke elleni védekezés

A gyapottok-bagolylepke

A gyapottok-bagolylepke mediterrán elterjedésű vándor lepkefaj, amely körülbelül 20 éve jelent meg Magyarországon. Megjelenése összefüggésben van az éghajlat melegedésével. Míg korábban kizárólag a délről vándorló egyedek alapozták meg az egyes évek egyedszámát, addig mára már a hazai áttelelésre is bizonyított. Polifág kártevő, amelynek több mint 120 növényfaj tartozik a tápnövényei körébe.

Magyarországon is több kultúrát képes károsítani, de szántóföldön a legnagyobb károkat a kukoricában képes okozni. Melegkedvelő faj, nagyobb kártételére a meleg, száraz, aszályos években kell számítani.

A lepkék megjelenése általában májusra tehető. Ezek származhatnak a dél felől vándorló egyedek közül, de egyre inkább a helyben kitelelt egyedek közül is. Az áttelelés báb formájában a talajban történik, mintegy 7-8 cm mélyen. A lepkék előjövetele akkor történik, amikor ebben a mélységben a talaj hőmérséklete eléri a 16-17 ºC-ot, a levegő középhőmérséklete pedig a 18-20 ºC-ot. A lepke károkat nem okoz, különböző növényi nedvekkel táplálkozik. Szárnyfesztávolsága mintegy 35-40 mm, színe változatos, az okkersárgától a szürkésbarna árnyalatig terjedhet. A hímek általában halvány színűek, az első szárnyon zöldes színárnyalattal. A nőstények sötétebb színűek, náluk nem jellemző az első szárny zöldes elszíneződése. A nőstények tojásaikat lehetőleg a generatív növényi részekre (bimbók, virágok, termés), vagy azok közelébe rakják, leginkább egyesével, esetleg laza csomókba. Egy-egy nőstény nagyszámú, 500-3000 db tojást rak. A tojások színe eleinte viaszfehér, a későbbiekben zöldes színezetűvé válik. Kis méretű, 0,5-0,6 mm átmérőjűek és 0,4-0,5 mm magasak.
A kikelő hernyók a virágzatot vagy a termést károsítják, vagy berágnak azokba. Ezek hiányában a levélzetet is károsítják. 

Kukoricában a gyapottok-bagolylepke hernyói legtöbbször a cső végén károsítanak, lerágják a bibeszálakat, a későbbiekben pedig megrágják a fejlődő szemeket. Erős fertőzésükkor előfordul, hogy nem csak a csővégen, hanem a cső alapi részén is károsítanak. A megrágott növényi részen a toxintermelő gombák nagyobb valószínűséggel képesek megfertőzni a kukoricacsövet, ami tovább növeli az okozott kárt.

A hernyó nagy méretű, hosszúsága akár a 40 mm-t is elérheti. Színe rendkívül változatos, általában barnás vagy zöldes színezetű, de rózsaszínű, vagy akár ibolyás-fekete színű is lehet, a fej és a nyakpajzs barna. Hátoldalán négy hosszanti sötét vonal húzódik, közeiben három világosabb sávval. Fejlődése során fénykerülő, általában a csuhélevelek alatt a csővégen, vagy a cső felületén folytat rejtett életmódot. A kifejlett hernyó a talajban 7-8 cm mélyen bábozódik. A báb sötét- vagy vörösesbarna fedett báb, amelynek hossza körülbelül 15-20 mm.

A kártevőnek Magyarországon 2-3 nemzedéke fejlődik. Jellemzője, hogy a nemzedékek összemosódnak, így júniustól-augusztusig folyamatos a rajzás, a tojásrakás és a lárvakelés.  Kukoricában a károkozást a helyben fejlődő második és harmadik nemzedéknek tulajdoníthatjuk. A nyár végi bábokból kora ősszel kifejlődő lepkék déli irányba vándorolnak, viszont a későbbi bábokból már nem fejlődik ki lepke, csak a következő évben. Ezeknek a telelő báboknak a nagy része a tél során elpusztul.
Nyári időszakban kártevő egyedfejlődés gyors, a tojásállapot 6-8 napig, a lárvaállapot 2-3 hétig, a bábállapot 1,5-2 hétig, az imágóállapot 2 hétig tart. 

Gyapottok-bagolylepke lárvája a bibeszálak között

A gyapottok-bagolylepke kártétele kukoricában

A gyapottok-bagolylepke a bibeszálak lerágásával, valamint a fejlődő kukoricaszemek megrágásával okoz közvetlen mennyiségi kárt. Kártételével lehetővé teszi a toxintermelő gombafajok (Aspergillus, Fusarium, Penicilium) megtelepedését, amellyel minőségi kárt is okoz.

A kártevő lárvája általában a csővégen károsítja

A gyapottok-bagolylepke fő kártétele kukoricában a cső és a fejlődő szemek megrágása. Fejlődése során a hernyó a bibeszálakat meg- illetve lerágja, amivel kötődési problémákat okozhat. A későbbiekben a csuhélevelek védelme alatt a csővégen, vagy a kukoricacső felületén a fejlődő szemeket fogyasztja el, vagy rágja meg. Ezzel közvetlenül mérhető mennyiségi károkat okoz. Kártételével olyan gombafajok (Aspergillus, Fusarium, Penicilium) megtelepedését teszi lehetővé, amelyek toxintermelésükkel a betakarított termés minőségét és takarmányozásra való felhasználhatóságát rontják. 

A lárvakártételt gyakran kíséri toxintermelő gombák csőfertőzése

Gyapottok-bagolylepke elleni védekezés a kukoricában

Gyapottok bagolylepke elleni permetezés

A gyapottok-bagolylepke (Helicoverpa armigera) kártétele ellen szinte kizárólag növényvédelmi beavatkozással lehet védekezni, agrotechnikai lehetőségek pillanatnyilag nem állnak a rendelkezésre.

A gyapottok-bagolylepke esetében elsősorban a lárvák ellen, a tömeges lárvakelés idejére időzített kezelésekkel lehet védekezni. Mivel a lárva a kelést követően hamar berág a növénybe, így rövid idő áll a rendelkezésre az eredményes védekezésre. Ezért kizárólag kontakt hatásmóddal rendelkező készítményekkel kevés esély van a megfelelő hatékonyság eléréséhez. Azokkal az éppen kint tartózkodó hernyókat lehet gyéríteni, illetve a repülő lepkéket elpusztítani. A lepkék elpusztításával ugyan a tojásprodukció csökken, azonban a kezelést túlélő, illetve a később betelepülő egyedek még mindig elegendő tojást raknak a kártétel bekövetkeztéhez. Ugyanez igaz a későbbiekben is a már fejlettebb hernyók elleni védekezéskor.

A lárva ritkábban a cső egyéb részein is károsíthat

A csuhélevél védelmében károsító hernyókat már nem lehet növényvédő készítményekkel elérni. Ezért a tömeges lárvakelést megelőzően gyomorméreg hatással rendelkező hatóanyagok kijuttatásával lehet jó hatékonyságot elérni. Mivel azok kizárólag a hernyók ellen hatásosak, érdemes a permetlébe kontakt hatásmódú (piretroid) készítményt keverni a lepkék számának csökkentésére. A kezelés végrehajtásának pontos idejét a rajzás megfigyelésével, vagy tojásszámlálással lehet meghatározni.