TERMÉNYFELVÁSÁRLÁSI ÁRAK:
Étkezési búza: 75.123,94 Ft (tonna)
Napraforgómag: 145.473,72 Ft (tonna)
Takarmánykukorica: 72.407,87 Ft (tonna)
Takarmányárpa: 59.387,20 Ft (tonna)
Repcemag: 164.386,21 Ft (tonna)
Full-fat szója: 211.508,15 Ft (tonna)
ÜZEMANYAGÁRAK:
Gázolaj ára: 601 Ft
Benzin ára: 594 Ft
DEVIZA KÖZÉPÁRFOLYAM:
EUR: 397,66
USD: 371,92
CHF: 416,86
GBP: 473,16
Hirdetés
Csodákkal teli a hegyi emberek élete Erdélyben

Csodákkal teli a hegyi emberek élete Erdélyben

Növénytermesztés - 2024.01.11

Minden luxust nélkülöznek, de a természettel harmóniában végzik nehéz munkájukat a birkapásztorok

Alföldi emberként – nálunk a 10 méteres szánkódomb a legmagasabb „hegy” – misztikumnak tűnnek az 1200 méteres erdélyi havasok, ahol tavasztól őszig élnek a pásztorok a rájuk bízott jószágokkal együtt. Hogy mit dolgoznak a hegyi embereknek, a közelmúltban megnéztük a kászoni fennsíkon. Ez a terület Csíkszeredától 40 kilométerre fekszik, a Nyerges-tető után.

Senki se induljon neki gyalog az útnak a faluból, mert egyrészt eltévedhet a rengetegben, másrészt pedig a fák és bokrok között vigyázó vadállatszemek figyelik az ember minden mozdulatát. Lovas szekérrel jó másfél óra az út, terepjáróval valamivel rövidebb és kényelmesebb feljutni az esztenába – ahogy a helyiek nevezik a „munkaterületüket”.

Csodákkal teli a hegyi emberek élete Erdélyben

Balázs Pál Zsiga és családja nagy szeretettel fogadta a vendégeket

Szent György napjától Szent Mihály napjáig

Az „őrség”, 13 kutya hangos ugatással, csaholással jelzi, hogy idegen érkezett a területre, de néhány csitító szó a gazdától, s csend lett, csak a bárányok elégedett bégetése és a kolompok hangja töri meg az idillikus hangulatot. A precíz katonai térképen Burkus-tető néven is szerepel a terület, de a gazda Tekerő-feje résznek ismeri. Balázs Pál Zsiga egyéni gazdálkodónak nem ismeretlen a mezőgazdasági munka, mivel ebbe született: szülei is gazdálkodtak, s ő már 5 éves korában megismerkedett a ház körüli munkával. Csak 8 osztályt végzett, mert a családi gazdaságban dolgozni kellett, s az élet jó tanítómesternek bizonyult, mivel 2000 óta önállóan gazdálkodik 10 hektáron. A legeltetési időszakban – Szent György napjától Szent Mihály napjáig – a hegyen élnek, kisebb-nagyobb megszakításokkal. Hatalmas az állomány: 350 juh, 10 tehén és 6 ló a sajátja, a többi, ahogy itt mondják, „fogadott” több száz állat az embereké a faluból, Kászonimpérből.

Csodákkal teli a hegyi emberek élete Erdélyben

Csodákkal teli a hegyi emberek élete Erdélyben

Csodákkal teli a hegyi emberek élete Erdélyben

Csodákkal teli a hegyi emberek élete Erdélyben

Az esztenaházban az oltóanyag hozzáadása után a tej 40-45 perc alatt áll össze sajttá

Az állományhoz kéthavonta érkezik állatorvos, védőoltást ad, vért vesz, s olykor tanáccsal látja el a gazdát. Muszáj is, mert a jószágok közül 150 a tejelő juh, s a sajt biztonságos előállításához fontos, hogy az állomány egészséges legyen. Nem egyszerű a pásztorok feladata, mivel reggel és este 5 órakor fejik meg a jószágokat. A juhok nem hálátlanok, átlagban összesen 30 liter tejet adnak. Ezt szűrés után beviszik az esztenaházba, ahol, 5 milliliter oltóanyagot adnak hozzá, így 40-45 perc alatt, részben a kéz melegétől, részben a hatóanyagtól, összeáll sajttá. Ezt egy fehér hálóba tekerik, s körülbelül 3-4 óra alatt elkészül a termék. A megmaradt folyadékot egy nagy üstben, lassú tűzön melegítik, s egy-másfél óra alatt orda lesz belőle. István Annamária, a gazda párja is besegít a munkába, mivel hetente kétszer, kedden és pénteken jön a kereskedő a faluba, és elviszi a piacra a termékeket. A sajtnak 30 lejbe (kb. 2400 forint), az ordának 20 lejbe (kb. 1600 forint) kerül kilója. De a faluban a szomszédok is szoktak vásárolni a minőségi tejtermékekből, sőt, van, aki télire le is fagyasztja a sajtot és a túrót. A családban mindegyik gyerek (két fiú: Péter, Csaba, három leány: Andrea, Rita és a legkisebb, Boróka) kedvence a juhsajt és az orda.

Éhes farkas kisbáránnyal álmodik

A kutyák végzik az őrző-védő munkát, de van, amikor az éhes farkassal nem tudnak mit kezdeni, mert az falkában támad, s a legkisebb jószágok közül választ falatoznivalót. Pedig a kicsi bárányra van kereslet, élősúlyban 15 lejt (3 eurót) adnak kilójáért. A bárányt elviszik a hizlaldába, a felnőtt birkának átlag 500-700 lej darabja. Időnként birkanyírást is kell végezni az állományban, de sajnos nincs kereslet a kiváló minőségű gyapjúra. A kereskedő 5 éve vett át utoljára gyapjút az állattartóktól, akkor 2 lejt (160 forint) számolt le kilónként, pedig a legelőn 875 kilogramm gyapjú „keletkezik” minden évben. Azért, hogy ne menjen tönkre a szabad levegőn, hazaviszik, s egy hodályban tárolják – akár évekig…

Csodákkal teli a hegyi emberek élete Erdélyben

A kalyiba minden luxust nélkülöz, de a feladatát – védelmet biztosít az időjárás viszontagságai és a vadak ellen – maximálisan betölti

A pásztorok is hasznosítják a gyapjút, mivel a napi munka végeztével az általuk készített kalyibában térnek nyugovóra, s bizony a hideg éjszaka szükséges a meleg takaró. Ez az 1x1x2 méteres fatákolmány megvédi a bent lévő embert az időjárás viszontagságaitól, a lecsukódó ajtaja pedig biztonságos az esetleges medvetámadás esetén is. A faházban, ahol a tejet feldolgozzák, napelem biztosítja a fényt, a tűzhöz pedig az erdő adja a fát. A hideg forrásvíz nemcsak a jószágnak esik jól, hanem a fáradt vándornak is, aki szomorúan hagyja ott a csendet, a természetet, a jó levegőt, de abban a tudatban, hogy még vissza fog térni erre az édeni helyre.

Csodákkal teli a hegyi emberek élete Erdélyben

Hiába szükséges rendszeresen elvégezni a birkanyírást, manapság a gyapjú értéktelenné vált, mert nem vásárolja fel a kereskedő




Szerző: AgrárUnió

Címkék: erdély
Friss hírek
Kiemelt hírek

Ezt olvasta már?

Azálea (Rhododendron spp.) - A kerti ékszer

Az azálea, amely a Rhododendron nemzetség tagja, az egyik legkedveltebb dísznövény a kertészek körében. Gyönyörű ...