Miért mézgásodnak a csonthéjasok?
Kiskert Kárkép - 2023.05.10
Azt gondolnánk, hogy a növények a helyváltoztatás képessége híján, nem tudnak „elmenekülni” a károsítók elől, és nem tudnak védekezni a kórokozók, a kártevők és a gyomok ellen, de ez szerencsére nem így van. Az evolúció során a növények kialakítottak olyan védekező mechanizmusokat, amelyekkel védeni tudják magukat a károsítókkal szemben.
Ilyen stratégia többek közt a mézgásodás is.
De mi is ez, és miért történik?
Leginkább csonthéjasokon előforduló jelenség a mézgafolyás. A fák törzsén és ágain megjelenő mézga nem betegség, hanem tünet. Ennek számos oka lehet, de leggyakrabban a magas talajvízszint, túl sok nitrogénfelvétel, fizikai sérülés, de növényvédelmi probléma is okozhatja.
A mézga áttetsző, sárgás, vöröses anyag, amelyet a fa termel, és leginkább szénhidrátokból épül fel. Kezdetben folyós, majd a levegőn megszilárdul. A sebeknél a sejtek felrepednek, majd a tartalmuk elmézgásodik. Ezzel a nyúlós anyaggal fedi a sebet a további behatolóktól a fa. Érdemes eltávolítani a fáról a mézgát és a sérült rész, majd fasebkezelővel befedni, hogy elkerüljük a másodlagos kórokozók megtelepedését. Ha megjelenik a mézga, még nem jelenti a fa végét, megfelelő víz- és tápanyagellátással, ki tudjuk használni a gyümölcsfák saját védekező mechanizmusait a behatolókkal szemben.
Címkék: kert, kertészkedés, gyümölcs, gyümölcsfák, csonthéjasok, mézga, növényvédelem
Segédlet a jogszerű drónos növényvédelmi munkavégzéshez
A napraforgó védelme nem virágzáskor kezdődik
Kerti méhlegelő lépésről lépésre: Kevesebb fűnyírás, több élet
Fito kalauz napraforgóban
Gombák kalászon, zászlóslevélen
A Nébih oldalán követhető, mikor kell az egyes vármegyékben ...
FURRIER: a forgózsámolyon túl
30 éve KRONE BiG M – A világ első önjáró szársértős kaszája ...
A Bizottság tervet terjeszt elő Európa műtrágyaellátásának és ...
Terménypiaci helyzetkép 2026. májusában: változó ...