alma

Méltó régi, nagy híréhez

A szabolcsi alma érdekében először a fogyasztót kell megnyerni

A nyírtassi Alma Trade Kft. adott otthont annak a konferenciának, amely nem kisebb feladatot, mint a szabolcsi almatermesztés megmentését tűzte ki céljául. A kezdeményezést az északkeleti régióban működő termelői értékesítő szervezetek, az ÉKASZ Alma Terméktanács és a FruitVeB hívta életre.

A szervezők célja, mint azt a rendezvény megnyitóján megtudtuk, hogy a szerveződést tovább bővítsék a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében működő termelőkkel, feldolgozóüzemekkel és az ágazat további olyan szereplőivel, amelyek tenni kívánnak a szabolcsi alma és így a magyar alma megmentésért.

Összefogás és brandépítés

„Nem csak a területi csökkenés jelent gondot, hanem az is, hogy a termésmennyiség is fogyatkozik, de a legsúlyosabb probléma, hogy egyre kevesebben választják ezt a hivatást, nincsenek fiatalok az ágazatban – foglalta össze a jelenlegi kedvezőtlen helyzetet Juhász József Roland, a termeléssel, tárolással, csomagolással foglalkozó nyírtassi Alma Trade Kft. ügyvezetője. – Tavaly arra gondoltunk, a választások közeledtével a politikusok füle érzékenyebb a problémákra, így megkerestük őket, de sajnos tévedtünk. A munkánk azonban nem volt hiábavaló, tavaszra eljutottak oda a térség termelői, hogy ne ellenségként nézzenek egymásra, hanem összefogjanak. Felismerték, hogy a válságból csak akkor van kiút, ha összefogunk, innovációt hajtunk végre, megvédjük a piacainkat.”

Az ügyvezető szavai után Ledó Ferenc, a FruitVeB elnöke üdvözölte a jelenlevőket. Mint azt megtudtuk, a „mozgalom” legfőbb célja – a versenyképes termelés feltételrendszerének hosszú távú felépítése mellett – a piacra jutás lehetőségeinek javítása, a szabolcsi alma hírnevének visszaállítása és rövid távon egy „szabolcsi alma” brand felépítésének elindítása. Ledó Ferenc arra kérte azokat a gazdákat, értékesítőket, akik innovációban a többség előtt járnak, hogy vállaljanak úttörő szerepet ebben a munkában. „Szükség van erre, hiszen immár a belföldi piacok megtartása az elsődleges cél, de ez is csak összefogással valósulhat meg. Az idő egyre fogy, immár a huszonnegyedik órában vagyunk.”

Hiányoznak az erőforrások

Apáti Ferenc, a FruitVeB alelnöke megfogalmazta, a szervezők tisztában vannak azzal, hogy a szabolcsi almának nem feltétlenül a márkaépítés hiánya a legnagyobb gondja. „Az a helyzet, hogy nem tudunk az öntözés ügyében alapvető lépéseket megtenni, a munkaerőhiánnyal sem birkózhatunk meg, és kedvezőbb támogatási rendszert sem áll módunkban létrehozni. Jól tudjuk, hogy az ágazatból olyan alapvető termelési erőforrások hiányoznak, mint a szaktudás, a tőke és a munkaerő. Amit viszont meg tudunk tenni, hogy a szabolcsi almát a magyar almatermesztés egyfajta vezérhajójának választjuk, visszaadjuk egykori hírét, nevét: márkát építünk. Bízunk ugyanis abban, hogy az így felépített hírnév húzni fogja maga után feltételrendszereket is.” Apáti Ferenc elmondta, hogy terveik szerint a mostani rendezvényt követően összeáll az a tíz-tizenöt fős csapat, amellyel elkezdődhet az építkezés. „Célunk, hogy a következő, őszi konferenciánkon már az elért eredményekről számoljunk be” – zárta köszöntőjét az alelnök.

Dr. Szakály Zoltán, a Debreceni egyetem professzora, a Debreceni Egyetem Marketing és Kereskedelem Intézetének vezetője a közösségi agrármarketing lehetőségeiről tartott előadást. „A fogyasztói magatartás az elmúlt évtizedben megváltozott, és egyre kevésbé kiszámíthatóbb az iránya. Jó néhány évvel ezelőtt volt egy úgymond boldog békeidőszak, a terméket piacra vittük, a fogyasztó megvásárolta. A rendszerváltásig tulajdonképpen nem volt szükség marketingre. A következő időszakban a vásárló már kevéssé volt kiszámítható, hiszen azáltal, hogy beléptünk az EU-ba, gyakorlatilag szabadpiac keletkezett, így szükségszerűvé vált a marketingtevékenység. Nagyobb hangsúlyt kapott a termékek csomagolása, megjelentek a védjegyek, elindult a reklámozás, a mítoszteremtés. Jelenleg pedig csak kullogunk a fogyasztói magatartás után, amely a digitális technológiák miatt interaktívvá vált. A verseny egyre nagyobb, ez azt jelenti, hogy fogyasztó bevonása nélkül szinte semmit sem tudunk elérni.”

A fogyasztónál a döntés

Az előadó számos kutatási eredményt ismertetett a hallgatósággal, amelyek egybehangzóan alátámasztották, hogy a fogyasztó már nem csak vevőként funkcionál. „Beleszólást akar a termék előállításába, a csomagolásába és abba, hogy milyen reklámmal jelenítsék azt meg. Vége annak az időszaknak, hogy a termelő irányítja a marketinget és a piacot, mára a fogyasztó az, aki ezt megteszi, és nekünk ebben a helyzetben kell megfogalmaznunk a magyar közösségi és ágazati agrármarketinget, így a szabolcsi almáét is.” Szakály Zoltán szerint e munka során a legfontosabb az, hogy elérjék, a magyar fogyasztó gyakrabban válasszon hazai termékeket, aktívan döntsön mellettük, illetve a fiatalokat rávezessék, érdemes magyar terméket vásárolniuk.

A professzor előadásában ismertette az is, hogy milyen szempontokat mérlegel a magyar vásárló, amikor kiválaszt egy terméket. „Klasszikus értékek ezek, amelyek az élvezetes élelmiszer-fogyasztáshoz kapcsolódnak.” Mint azt hallhattuk, egy néhány évvel ezelőtt készült felmérés szerint Európában hazánkban a leginkább ízérzékeny a lakosság, mintegy 80-90 százalékuk hajlandó lemondani egy egészséges termékről, ha az nem ízletes. „ „Mit jelent ez?” – tette fel a kérdést az előadó, amit meg is válaszolt. „Többek között ennek tulajdonítható, hogy ma Magyarországon kiemelkedő a krónikus betegségek sora, ennek pedig egyik következménye az, hogy az érintett személy átvált új értékrendre, hogy a megmaradt egészségét megóvja. Fontossá válik számára a környezettudatosság, kedveltté válnak a lokális, tájjellegű termékek. Ez alapján kijelenthető, hogy a szabolcsi alma kiváló lehetőséggel rendelkezik, ha megfelelő marketingkommunikációval van felruházva. Már van hazánkban egy olyan, a tudatos vásárlás, egészséges életmód mellett elkötelezett célcsoport, a lakosság mintegy húsz százaléka, amely keresi a lokális, tájjellegű termékeket.”

Bizalmat kell építeni

Szakály Zoltán kitért a lakosság egészséges táplálkozásról kialakított képére is. Kiemelte, hogy a jelenlegi helyzet szintén kedvez a szabolcsi almának, hiszen minden erre vonatkozó felmérés azt rögzíti, a magyar fogyasztó szerint a gyümölcs- és zöldségfélék nélkülözhetetlenek az egészséges étkezéshez. Őket követik a tejtermékek, amelyek népszerűségét a súlyos ellenpropaganda sem csökkentette jelentősen, a savanyított tejtermékek megítélése nem romlott az elmúlt évekhez képest.

Kutatás vizsgálta azt is, hogy van-e különbség az észlelt egészségképben attól függően, hogy az élelmiszert iparszerű eljárás során állították elő, vagy kisüzemi termelésből származik. A vizsgálatba bevont személyek 65 százaléka szerint a boltokban kapható tejek vizezettek, 70 százalék vélte úgy, hogy a tartós tej hosszú eltarthatósága a tartósítószereknek köszönhető. „Hol volt a tejipar akkor, amikor kitalálta a tartós tej elnevezést? Miért nem a hosszan friss elnevezést választották? Miért nem tesztelték az ötletet a fogyasztók körében?” – hívta fel a fő problémákra a figyelmet az előadó. „A megkérdezettek 80 százaléka úgy nyilatkozott, hogy a termelői termékek egészségesebbek, mint a boltokban megvásárolgató társaik. A legnagyobb gond mindezzel, hogy a bolti élelmiszerekhez általában negatív egészségkép társul, nagyon komoly a fogyasztói bizalmatlanság irántuk, a vásárlók jelentős csoportja mesterségesen előállított termékekként tekint rájuk. Miért baj ez? Mert hazánkban hívószó a természetesség. A fogyasztók 40 százaléka egyenesen úgy vélekedik, hogy a boltban kapható élelmiszerek károsak az emberi egészségre, 52 százalékuk a csomagoláson található információk valóságtartalmában kételkedik. A bizalom átvándorolt a kézműves termékek irányába.”

Az előadó a vásárlói bizalom visszaszerzésére a megoldást a megfelelő jelölésben, a védjegyekben látja. A szabolcsi alma esetén is azt javaslatot tette, hogy társítsák az almához a boltban termelő nevét, ez bizalmat eredményezhet, és erősíti a termék tájjelegét.

Megismerhető a célcsoport

Dr. Soós Mihály, a Debreceni Egyetem adjunktusa a fogyasztói célcsoport felméréséről, illetve az optimális kommunikációs eszközállomány összeállításáról tájékoztatta a hallgatóságot. A szakember szerint szükség van újszerű kutatási módszerekre, mint például a netnográfia. Ennek segítségével lehetőség nyílik az olyan online csoportok feltérképezésére, mint például az egészségesélelmiszer-fogyasztók közössége.

 

Szerző: AgrárUnió

Tags: alma, FruitVeb, Szabolcs-Szatmár-Bereg, szabolcsi alma, Alma Trade Kft., Alma Terméktanács

Oldalunk cookie-kat ("sütiket") használ. Ezen fájlok információkat szolgáltatnak számunkra a felhasználó oldallátogatási szokásairól, de nem tárolnak személyes információkat. Szolgáltatásaink igénybe vételével Ön beleegyezik a cookie-k használatába. További információ Elfogadom