Gyümölcsfák téli metszésének alapjai – Termőre fordult gyümölcsfák fitotechnikai és ápolási munkái

A fitotechnikai eljárások egy összefoglaló fogalom, amely magába foglalja a növényi részekkel közvetlen kapcsolatban lévő, biológiai alapokon nyugvó termesztési beavatkozásokat. A fitotechnikai műveletek célja a gyümölcstermő növények termőfelületének kialakítása és fenntartása. Ide tartoznak többek között a metszési módszerek, a zöldmunkák, a hajtásválogatások, termésritkítások és egyéb növekedésszabályozó technikák. A fitotechnikai műveletek alapja a növény élettani folyamataira gyakorolt szabályozó hatás, amely révén irányítható a tápanyageloszlás, a fotoszintetikus aktivitás, a rügyek differenciálódása és a szellős, jól bevilágított korona kialakítása és fenntartása. Ezen módszerek alkalmazásával őrizhetjük meg a növényeink hosszútávú egészségét.

Fontos, hogy megértsük és átlássuk, hogy a fitotechnikai műveletek egy komplex rendszert, egy jól átgondolt termesztéstechnológiai stratégiát jelentenek. Ezek ismeretében mindenki egyedileg kombinálhatja a kapott javaslatokat a saját ültetvény tényezőit, viszonyait (faj, fajta, életkor, törzsmagasság, koronaforma, ökológiai viszonyok, gépesítés, helyi tapasztalat stb.)   figyelembe véve.

Cikkünkben a már termőre fordult gyümölcsfák fitotechnikai és ápolási munkáit fogjuk sorba venni.

Hirtdetés

Fitotechnikai műveletek a nyugalmi állapotban:

1. A tél végi metszés

A tél végi metszés az egyik legfontosabb módszer, amellyel szabályozhatjuk a gyümölcsfáink folyamatait. A termő ültetvényekben a metszés fő célja a termőegyensúly fenntartása.

A nyugalmi időszakban végzett metszéseket már a lombhullás után megkezdhetjük, egészen a rügyfakadásig. A munkafolyamatot ne végezzük túl alacsony hőmérsékleten (–5^oC alatti) mert a dolgozók testmelegétől a fák héjkérge felmelegszik és fagyfolt keletkezhet.

A nyugalmi időszakban végzett metszések növekedésserkentő hatásúak, ezért az intenzív termesztéstechnológiában már egyre gyakrabban tapasztaljuk, hogy a gyakorlatban nyári, zöld metszéseket végeznek a termelők. Különösen igaz ez a csonthéjas kultúrák esetében.

Metszés előtt. Ilyenkor tisztán láthatóak a letermett gallyak

A nyugalmi metszés előnye azonban az, hogy így jobban meg lehet állapítani a hajtásnövekedést, termőrész-berakódást és a korona sűrűségét. Jobban átlátható lesz a korona szerkezete. A növekedés serkentő hatása miatt megújításra és regenerálódásra is alkalmazzák.

A fitotechnikai eljárások egy összefoglaló fogalom, amely magába foglalja a növényi részekkel közvetlen kapcsolatban lévő, biológiai alapokon nyugvó termesztési beavatkozásokat.

Fontos ismernünk a gyümölcsfajtákra jellemző rügyeket: melyek lesznek hajtás rügyek és melyek fognak virágot és termést hozni. Ebből tudunk számolni és becsülni a következő évi termésmennyiség beállítására. Harmonikus egyensúlyt kell kialakítani, mert ha túl sok termő rügyet hagyunk meg, akkor apróbb, gyengébb minőségű termésre kell számítanunk.

Metszés során kötelezően el kell távolítani a beteg-, elszáradt részeket, az év során megsérült ágakat. A tengely vastagabb, többéves elágazásait, sűrűsítő karokat/ gallyakat, a fa belseje felé növő rossz állású vesszőket is. Ha a nyári metszés során elmulasztottuk eltávolítani a felfelé törekvő vízhajtásokat, akkor ezeket ebben az időszakban kell bepótolni. A vízhajtások csak elvonják a termésektől a tápanyagokat, sűrítik a lombkorona belsejét, árnyékolhatják a jobb helyzetben lévő termőkarokat.

Metszés után a levágott gallyakat, vesszőket gyűjtsük össsze és semmisítsük meg

A szellős korona kialakítása több szempontból elengedhetetlen. Először is, ha sűrű a korona, akkor nem jut kellő napfény a korona belsejébe, így romlik a fotoszintetizáció, romlik a tápanyagok felvétele és hasznosulása. Továbbá a sűrű korona növényvédelmi szempontból is negatív, hisz nem lesz megfelelő a növényvédő szeres kezelés, valamint a lombkorona belsejében „ragadt pára” lassabban szárad fel, így támadási felületet ad gombáknak, baktériumoknak.

Termőre fordulás után évenként, szükségszerűen változó mértékű metszéssel tartjuk fenn az alábbiakat:

• a fák kívánt magasságát és szélességét (térben tartását),
• az optimális hajtásnövekedést,
• az egész fa kedvező megvilágítottságát,
• az egyenletes gyümölcsberakódást
• a kiegyenlített gyümölcsminőséget (méret, szín) és
• a korona minden részének megfelelő, hatékony permetezhetőségét.

A nyugalmi időszakban végzett metszések növekedésserkentő hatásúak.

2. Törzs és vastagabb ágak tisztítása

A következő teendő a fás részek tisztítása. Ez a téma megosztó a növényvédelmi szakemberek között. Ugyanis a helytelenül végzett tisztítás nagyobb károkat is okozhat.

A tisztítás lényege, hogy az idősebb fák törzsén és vázágain elhalt, sérült kéregrészek keletkeznek (kifejezetten almatermésűeknél). Ezek alatt számos kórokozó és kártevő telelhet át (például: pajzstetvek, bebábozódott molylepkék). Ezeket finoman távolítsuk el (nagyon ügyelve, hogy ne okozzunk sebeket a törzsön). Használjunk a nagyobb, durvább elhalt kéreghez speciális kéregkaparó vasat, a finomabb munkákhoz gyökérkefét. Gyűjtsük össze és semmisítsük meg a kaparékot!

3. Sebkezelés

Metszéskor sebek keletkeznek a fákon, amelyek átmenetileg utat engedhetnek a károsítók bejutásának. A kisebb sebek gyorsabban, a nagyobbak csak évek alatt gyógyulnak, és ha lassan záródnak, könnyen korhadás vagy kiszáradás alakulhat ki. Ezért az egyik legfontosabb növényegészségügyi tevékenység a sebkezelés, melynek célja a sebfelület védelme, a fertőzés megelőzése és a kalluszképződés elősegítése. A sebkezelő anyag legyen szövetkímélő, gomba- és baktériumölő, valamint gyógyulást serkentő.

A tiszta sima, nagyobb metszlapokat kezeljük fasebkezelővel, ami segít a kalluszosodásban és véd a károsítók ellen

Fiatal fák gyorsabban regenerálódnak, míg a nagy termés vagy az idős kor lassítja a gyógyulást. A törzsön lévő „magányos” sebek gyógyulnak a leglassabban.

A roncsolt, fűrészelt metszlapok kacorral való elsimítása elősegíti a szebb kalluszképződést, majd a felületet minden esetben le kell zárni sebkezelő anyaggal. Csonthéjasoknál a sebkezelés különösen fontos, mivel lassabban gyógyulnak és fogékonyabbak a sebparazitákra.

A nyugalmi metszés előnye, hogy így jobban meg lehet állapítani a hajtásnövekedést, termőrész-berakódást és a korona sűrűségét. Jobban átlátható lesz a korona szerkezete.

4. Gyümölcsmúmiák eltávolítása

Minden gyakorló kertész és gazdálkodó tudja, hogy a vegetáció során (Monilinia sp.) fertőződött gyümölcsök egy része a fán marad. Ezeken a gyümölcsmúmiákon telelnek át a kórokozók, és jövőre fertőzési gócokat hoznak létre. Ezért a téli metszéskor mindenképpen el kell távolítani és meg kell semmisíteni azokat. Ne maradjanak a múmiák a fa alatt sem!

Fontos a gyümölcsmúmiák eltávolítása. mert a következő évben ezek fertőzési gócok lesznek

5. Tő- és gyökérsarjak eltávolítása

A tősarjak a talaj felszíne alatt, járulékos rügyekből fejlődnek, sok tápanyagot vonnak el a fától, rontják növekedését, a terméshozást és a permetezhetőséget, valamint kártevők melegágyai lehetnek.

Fiatal korban a legjobb kézzel, tőből eltávolítani őket, ilyenkor csonkmentesen lehet kitörni. De ha ez a munkafolyamat elmaradt, akkor télen a gyökérsarjaknál a gyökeret fel kell tárni, és a hajtást eredési pontjánál kell metszeni. Mindig tőből történjen az eltávolítás.

A téli metszéskor jól láthatóak az év során megsérült vesszők, gallyak. Ezeket mindenképpen metszük le!

Mivel segíthetjük még elő a professzionális termesztést?

Alkalmazott minőségi eszközök: ahhoz, hogy minél professzionálisabban végezhessük a metszést, elengedhetetlen, hogy minőségi eszközöket alkalmazzunk. A metszőolló minősége és kialakítása nem csak a sérülésmentes, tiszta vágás eléréséhez szükséges, hanem egy profi, könnyű és természetesen borotvaéles eszköz a dolgozó munkáját is megkönnyíti. A piacon egyre jobban elterjedtek az akkumulátoros kézi metszőollók, akkumulátoros kézi fűrészek. Érdemes befektetni hosszú távon egy minőségi eszközbe, ami nekünk is hasznos, és az ültetvényünk is meghálálja.

Növényvédelmi higiénia, fertőtlenítés: a metszőollók és vágóeszközök fertőtlenítése elengedhetetlen a kórokozók terjedésének megelőzéséhez, hiszen a friss sebfelületeken könnyen bejuttathatók vírusok, gombák és baktériumok. Fertőtlenítésre használható alkoholos oldat (például 70%-os etanol), hipó, illetve speciális kertészeti fertőtlenítőszerek. A rendszeres eszköztisztítás különösen fontos beteg növények metszésekor, valamint két fa vagy ültetvény között váltva.

Törzsvédő hálók alkalmazása: fiatal csemetéknél, friss telepítéseknél a törzsvédő háló a vadakkal szemben nyújthat védelmet. A piacon választani lehet fekete és fehér színű közül. A fekete összegyűjti a nap melegét, a fehér kevésbe fogja be a sugarakat. A kéregrepedésre hajlamos fajták esetében a fehér törzsvédők javasoltak.

A törzs meszelése: a gyümölcsfák sötét kérge télen a nappali felmelegedés és éjszakai lehűlés hatására tágul, majd összehúzódik, ami fagyrepedésekhez és a törzs károsodásához vezethet. Ennek megelőzésére a törzs őszi meszelése ajánlott, mivel a fehér felület visszaveri a napfényt és mérsékli a hőingadozást. A mészréteg vékony felhordása egyúttal a kártevők telelését is csökkenti.

Szerző: AgrárUnió