Takarónövényes sorközművelés - Három év tapasztalata egy szőlőültetvényben
Kertészet - 2025.08.02
Talajnedvesség és növényi mutatók alakulása három éven keresztül, tárcsázásról takarónövényes sorközművelésre való átállás során.
A szőlősorok közötti terület művelése nagymértékben befolyásolja a talaj vízháztartását és a tőkék fejlődését. A HUN-REN Agrártudományi Kutatóközpont, Talajtani Intézet (HUN-REN ATK TAKI) kutatói három éven keresztül vizsgálták egy ökológiai szőlőültetvényben, hogyan változik a talajnedvesség, ha egy gyepes sorkezelést összehasonlítunk egy olyan sorközműveléssel, ahol a gazdálkodás tárcsázással indult, majd fokozatosan átállt takarónövény-használatra. A vizsgált két sor közül az egyikben állandó gyep (fűfélék) borította a sorközt, a másikban az első évben tárcsáztak, a második évben a tárcsázás után takarónövényt vetettek, majd a harmadik évben a takarónövény már magától visszanőtt.
Az alábbi lényegi tapasztalatokat gyűjtötték a három év alatt:
1.) A talajnedvesség mélységi eloszlása idővel szignifikánsan változott. A gyepes sorhoz képest a takarónövényes sorban a második és harmadik évre a talaj mélyebb rétegeiben (40 cm-ig) több víz tározódott, ami jóval kedvezőbb a szőlőtőkék szempontjából, főleg szárazabb időjárás esetén.
2.) Ugyanakkor az első évben, a tárcsázás után a felső talajréteg (15 cm) több talajnedvességet tárolt, mint a takarónövényes sorban, amit a kisebb csapadékok akadálytalan beszivárgása okozhatott, mert a növénnyel borított területek felfoghatják a lehulló csapadékok egy részét. Azonban aszályos időszakban a felszínközeli víz gyorsabban elpárolog, ha nincs záró növénytakaró és fedettség hiányában a nagyobb csapadék eseményekkor a talaj eróziós kitettsége is jelentősen megnő. Valamint a rendszeres talajbolygatás is ronthatja a talaj szerkezetét.
3.) A szőlőtőkék állapota (lombfelület, levélborítottság, fotoszintetikus aktivitás) a takarónövényes kezelés harmadik évére javult a gyepes sorokhoz képest – vagyis az átállás pozitív hatása egyértelműen megmutatkozott magán a szőlőtőkéken is.
A tapasztalatok szerint a tárcsázásról takarónövényre való átállás időt igényel, de már a második évtől kezdve kedvezően befolyásolja a talajnedvesség mélységi megoszlását, és hozzájárul a tőkék jobb kondíciójához. Bár a gyep is segít a talaj védelmében, a takarónövények mélyebb gyökérzete és változatos fajösszetétele hatékonyabban támogatja a vízmegtartást és a talajéletet, valamint a pillangós növények esetében a takarónövények használata a talajok tápanyagellátottságát is segítik.
A fenti kísérletet részletesen bemutató (angol nyelvű) cikk ITT megtalálható.
Kutatók: Horel Ágota, Cseresnyés Imre, Zagyva Imre és Zsigmond Tibor (HUN-REN ATK TAKI, Talajfizikai és Vízgazdálkodási Osztály)
Forrás: NAK KAP-hálózat ZTE / Sztahura Erzsébet
Címkék: szőlő, sorközművelés, takarónövények
Hőség és fokozott villamosenergia-terhelés: így őrizhetjük ...
Az aszályt nem lehet kártérítéssel megállítani – ideje lenne ...
Politikamentes és takarékos működést sürget a NAK ...
Mi áll a mezőgazdasági vadkár kialakulásának hátterében?
Lépfenét igazolt a hatóság Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében
A PGR új arca – modern, felhasználóbarát felület a megszokott ...
„Önálló agrár kifizető ügynökséget szeretnénk”
Olajfa a magyar kertben: Mediterrán álom, vagy garantált ...
Gránátalma a házikertben - Ültetése, gondozása és nevelése ...
Somogy vármegyei házisertés-állományban igazolta a Nébih az ...
