A tökéletes bála nyomában
Állattartás gépei - 2020.05.15
Hosszan eltartható, jó minőségű takarmány előállítása a cél
Milyen alapvető különbségek vannak a szalma, széna, szenázs és szilázs bálázásában? Milyen technológiákkal és munkaeszközökkel érhetjük el, hogy állataink a számukra legmegfelelőbb, tökéletesen tiszta és tápanyagban gazdag takarmányhoz jussanak hozzá? Cikkünk ezekre a kérdésekre keresi a válaszokat.
Tisztelt Látogatónk!
A cikk megtekintése előfizetéshez kötött!
Amennyiben rendelkezik online előfizetéssel, jelentkezzen be az előfizetéshez tartozó felhasználói fiókba.
Belépés
Ha még nem előfizetőnk, ismerje meg előfizetési ajánlatainkat, hogy hozzáférhessen lapunk korábbi cikkeihez is!
A magasabb hús- és tejhozamok alapja a kiváló minőségű takarmányforrás, amelynek elengedhetetlen feltétele annak optimális betakarítása. Természetesen az sem mindegy, mihez kezdünk utána a bebálázott és eltárolt szálastakarmánnyal, ezzel kapcsolatban a körbálázók, valamint bálacsomagolók specialistájának számító ír McHale cég hazai forgalmazójától kértünk hasznos tanácsokat, útmutatást.
Kerek vs. szögletes; fix vs. változó
A szögletes bálák készítése nagyobb volumenű felhasználásnál számít ideális megoldásnak (különösen szalma esetében), hiszen ebben a formában könnyebb a tárolás és szállítás, míg az állattenyésztők körében idehaza is inkább a körbálázók alkalmazása elterjedtebb. A bálaképzés módját tekintve fix és változókamrás bálázógépek léteznek, amelyek jelentős eltéréseket mutatnak a felépítésük, működésük terén. A fix kamrás verzióknál a kamratér megtelése után kezd felépülni a bála tömörsége, vagyis kívülről befelé haladva, míg a változókamrás gépeknél a kamrarész folyamatosan változik a benne lévő anyag mennyiségétől függően, így a tömörítés már a bálaképzés elején elkezdődik, ezáltal akár homogénebb bála hozható létre.
Szerző: AgrárUnió
Címkék: takarmány, bálázás, bála, körbála, bálacsomagolás, szögletes bála
Így indítsd a júniusi másodvetést a rekordtermésért
Lemondott a NAK elnöki tisztségéről Papp Zsolt György
A Nébih oldalán követhető, mikor kell az egyes vármegyékben ...
Méhészeti növekedés: Rekordot döntött a méhkaptárak száma az ...
Májusi-júniusi tennivalók a napraforgóban
Segédlet a jogszerű drónos növényvédelmi munkavégzéshez
Fito kalauz napraforgóban
Drónok a hazai mezőgazdaságban – Technológia, szabályozás, ...
75 százalékkal nőtt a marhahús-export az év elején
Kerti méhlegelő lépésről lépésre: Kevesebb fűnyírás, több élet
