Gépésznek születni kell – A Szaxon család tagjai osztoznak a mezőgazdaság szeretetében
Egyéb - 2016.09.08
Szinte mindenki kötődik valamilyen szálon az agráriumhoz a Szaxon famíliában. Van, aki a jogi tudását kamatoztatja ezen a területen, van, aki szántóföldi növénytermesztéssel foglalkozik, és vannak, akik a gépkereskedelemben építettek fel komoly cégeket.
Tisztelt Látogatónk!
A cikk megtekintése előfizetéshez kötött!
Amennyiben rendelkezik online előfizetéssel, jelentkezzen be az előfizetéshez tartozó felhasználói fiókba.
Belépés
Ha még nem előfizetőnk, ismerje meg előfizetési ajánlatainkat, hogy hozzáférhessen lapunk korábbi cikkeihez is!
– Szaxon J. Attila nagy ívű karriert futott be, munkáját állami elismeréssel is díjazták. Hogyan lett a Sátoraljaújhelyen végzett kertésztechnikus diákból az IKR Bábolna Széchenyi-díjjal is kitüntetett vezérigazgatója, címzetes egyetemi docens?
Szaxon J. Attila: – Egész életemben mindig is erősen kötődtem a mezőgazdasághoz. Miután Sátoraljaújhelyen leérettségiztem a kertészeti-szőlészeti technikumban, a gödöllői egyetem gépészkarára nyertem felvételt, a diploma után pedig az volt a legfőbb vágyam, hogy egy állami gazdaság főmérnöke legyek. A bábolnai IKR szerviz mérnöke lettem, és szépen lassan elkezdtem felfelé lépegetni a ranglétrán. Ebben az időben az IKR-t alapító Bábolnai Mezőgazdasági Kombinát a mezőgazdaság számos területén élen járt. Dr. Burgert Róbert, aki a céget irányította, hamar felismerte, hogy a mezőgazdaságban is a jól szervezett, az iparhoz hasonló precizitásra van szükség, ezért útjára indította az iparszerű állattenyésztési rendszereket. Majd amikor a takarmányhiány nyilvánvalóvá vált, megalapította a CPS-t, az első növénytermelési rendszert, amely – angol neve: Corn Production System – az iparszerű szervezettség gondolatát közvetítette. A CPS Közös Vállalat 1975-ben IKR Közös Vállalattá magyarosodott, nevében őrizve az iparszerű kukoricatermelési rendszer gondolatát. Az IKR nevet a cég megtartotta annak ellenére, hogy a kukorica mellett a búza, a napraforgó és a repce is „rendszernövénnyé” vált.
Szerző: Tóth Krisztina
Címkék:
Klímabarát kertek: Új irányvonalak és módszerek a melegedő ...
A burgonya jövője a szántóföldön dől el
A titkos hálózat a kertünkben: Biodiverzitás, amit mi teremtünk ...
A hőség árnyékában az agrárium
„Önálló agrár kifizető ügynökséget szeretnénk”
A PGR új arca – modern, felhasználóbarát felület a megszokott ...
Készüljünk az új repceszezonra! – Hibridválasztás, ...
Mi áll a mezőgazdasági vadkár kialakulásának hátterében?
Folyamatosan zajlanak a Nébih nyári ellenőrzései – mérlegen az ...
Zárd üvegbe a nyarat: Útmutató az otthoni aszaláshoz és ...
