Mulcstechnológia, sávos művelés a Horsch-tól

Egyre csak azt látjuk, hogy jönnek a felhők, aztán szétesnek felettünk. Ennyi volt. Miért nincs csapadék? Kérdem én: van kondenzációs mag? Van felszíni víz, ami kipárologjon? Az a helyzet, hogy mindent (is) beszántottunk azért, hogy minél több termőterületünk legyen. A kizsákmányolás persze mehet egy darabig, de aztán elapad a csap! Most már vissza kellene adni valamit a természetnek, hogy aztán Ő is segítsen nekünk! Biztosan nehéz lesz visszaállítani a természeteshez közelítő állapotot, de ha nem tesszük meg, akkor jó időre szegre akaszthatjuk a mezőgazdaságot, különösen a csapadékhiánynak erősen kitett területeken.

Talajművelési módok

A nedvesség helyben tartása azzal indul, hogy a föld képes legyen felvenni azt. Ne folyjék szét/el gyorsan! (1. kép)

1. kép: Helyben megmarad a víz vagy elfolyik?

Ehhez a talajművelés módjának megválasztása a meghatározó kérdés. Lehet intenzíven forgatni a talajt, minden évben megnövelni a térfogatát, ám sok gazdálkodó arról számol be, hogy ezzel a módszerrel „elég” a föld, kevés szerves anyag marad a talajban, rossz a szerkezete, nagyobb intenzitású eső után a felszín eliszapolódik, végül a víz elfolyik, nem hasznosul, nem szivárog le. És minden évben újra kell építeni azt a bizonyos térfogatot. Ezzel szemben a mulcsos technológia jóval nagyobb előrelépést jelent. A szármaradvány helyben marad, a talajmunka során megtörténik az egyenletes bekeverése a talajba, és ez a fellazított, kevert talaj azonnal tömörített.

Az árvakelés nem egyenlő a takarónövény vagy köztesnövény termesztésével.

Beszélnünk kell (mindig és minél többet) a talajtakarásról. Aratás után a szalma a talaj felszínén kalapként védi a termőföldet (a környezethez képest néhány fokkal alacsonyabb hőmérséklet már nagyon sokat jelent!). De mi történik akkor, ha folyton lehordjuk a szalmát a felszínről, vagyis nem kerül tápanyagként a földbe? A száraz régiókban a takarónövényt elfelejthetjük, ugyanis, ha nincs tavaszi vetésű növényünk, akkor azt az ősziek elé nem lehet/nem érdemes betenni. Ezáltal viszont nem lesz szerves anyag a rendszerben. Esetleg csak növényi gyökerek, de a gyökérrendszer önmagában kevés ahhoz, hogy a talaj szervesanyag- és humusztartalma emelkedjen, ezzel a szerkezete javuljon, több tápanyagot, nedvességet legyen képes tárolni (2. kép). Az alacsony tarló és elhordott szalma után azonnal ultrasekély tarlóhántást kellene végeznünk, már csak azért is, hogy a felszín alatti mélyebb rétegeket védjük a nagy felmelegedés ellen.

2. kép: HORSCH Cultro késhenger: ultrasekély tarlóhántás

Magas tarló kinek való?

A no-till egyik megoldása az, hogy magasan hagyjuk a tarlót, ami árnyékol, és a növény nóduszain keresztül nem tud nedvességet párologtatni. A vetőgép is könnyebben boldogul, illetve kiküszöbölhetjük a hairpinning hatást. Van azonban hátránya is: az igen magas tarló a kikelt, apró növényeket túlságosan leárnyékolhatja, annyira, hogy el is tűnhetnek (3. kép). Ennek elkerülésére lehet megoldás, hogy a vetés előtt vagy után lehengerezzük a magas tarlót. Attól függően, hogy milyen mélyre vetettünk, akár késhengert is használhatunk.

3. kép: HORSCH Avatar tárcsás vetőgép: no-till vetés, álló tarlóba

Sajnos nagyon sokan úgy gondolnak a no-tillre, hogy „nem csinálunk semmit, csak vetünk és aratunk!” Ám az a helyzet, hogy esetében sokkal jobban kell figyelnünk a talajmunkánál, mert csak egyszer nyúlunk a földhöz, méghozzá éppen a vetéskor. Vagyis ekkor dől el majdnem minden. És ha egyszer hibáztunk, az egész évünket végig kíséri a baklövésünk.

Hirdetés

A mulcsos technológia alapja is a sekély tarlóhántás. Teljesen felesleges mélyre keverni a magokat, hiszen a sekélyebb rétegekből is kiválóan kikelnek. Ha pedig kap a talaj egy kis csapadékot, még azok a gyomok is kicsíráznak, amik a kalászosoknál egyébként semmilyen problémát vagy tiltó feltételt nem jelentenek. A tarlóhántás után az árvakelés kezelésére is érdemes figyelmet fordítani. Az árvakelés nem egyenlő a takarónövény vagy köztesnövény termesztésével (4. kép)!

4. kép: HORSCH Cruiser 6XL kultivátor: árvakelés kiiktatása

Az sem mindegy, hogy a vetésforgóban mikor vetünk (ősszel vagy tavasszal), ugyanis nagy tömeg esetén az őszi vetésű kultúrnövények elől nagyon sok vizet elvesz az árvakelés. Általában az őszi vetéseknél a nagy mennyiségű szármaradvány a felszíni rétegekben – vagy éppen a felszínen – éppen úgy ellenfél a vetőgépnek, mint az aprómagnak.

Mulcskultivátor

A minél jobb minőségű vetés elérése érdekében a kultúrnövényünk gyökereinek akadálymentes fejlődéséért talajművelést kell végeznünk, méghozzá mulcskultivátorral. A művelet intenzitását meghatározza, hogy milyen vastag az a tömör talajréteg, amit át kell törnünk, illetve, hogy milyen mennyiségű szármaradvánnyal van dolgunk. Nagy mennyiségű kukoricaszár, gabona vagy kevesebb napraforgó, repce más és más intenzitást igényel (5. kép).

5. kép: HORSCH Tiger AS nehézkultivátor: magágykészítés

Amikor kevés a szármaradvány a területen, akkor felesleges a talajt túlművelnünk, máskülönben nem marad a talaj felszínén védőszalmakalap. Ellenben a nagy tömegű szármaradvány megnehezítheti a vetést, ilyenkor fontos, hogy csökkentsük a mennyiségét.

Hirdetés

A HORSCH Pronto egy olyan tárcsás mulcsvetőgép, amelyik az elmúlt több mint két évtized alatt abszolút bizonyított. Az eredeti Pronto-elv –, hogy egyetlen munkamenetben történik a talajművelés, a visszatömörítés és a vetés – még ma is áll (6. kép)! Ugyanis az alapja ennek a típusú mulcsvető technológiának, hogy a szármaradványban gazdag felszínbe kell precízen vetni, ezt követően a vetőmag jó talajkontaktussal kell rendelkezzen, mert ez biztosítja a kelést.

6. kép: HORSCH Pronto DC tárcsás mulcsvetőgép, az eredeti

A Pronto folyamatos fejlesztéseken ment át, ezért is tudta megőrizni közkedveltségét, és ennek „köszönhetően”, nagyon sok (más színű) Pronto hasonmás is megjelent a piacon. A HORSCH fejlesztői mindig arra törekednek, hogy stabil, strapabíró, és az aktuális, legmagasabb műszaki, elektronikai lehetőségeket nyújtsák a termelőknek (7. kép).

7. kép: HORSCH ParaDisc csoroszlya: meg nagyobb nyomóerővel

A Pronto mellső tárcsája kever-aprít, utána a gumikerekes henger letömörít és a felszínt egyengeti, majd a TurboDisc vetőcsoroszlyák ebbe az „autópályába” vetnek. Végül a mélységtartó kerék le is zárja a vetést. Ebben a mulcsvető technológiában a rövidtárcsa egy plusz művelést végez: rendezi a szalma- és földelegyet, amit utóbb a gumikerekes hengersor tömörít. A tömörített, egyengetett felszínen a vetőcsoroszlya egyenletesen tud haladni, ez biztosítja a precíz vetésmélység-tartást. A gumikerekes henger 2/3–1/3 aránya (kerék–kerékköz), és a kerekek egy sorba rendezése biztosítja a felszínegyengetést, valamint a mag alatti tömörítést.

Hirdetés

A magadagolás kiválóan megoldott: a legapróbb szemű magvakból is biztonságosan kijuttatja a kívánt mennyiséget. A különböző tartályváltozatok ráadásul lehetővé teszik akár négyféle anyag egymenetben történő adagolását és vetését is.

Sávos művelés

Az egyre kevesebb csapadék miatt a minimális talajművelés mind nagyobb hangsúlyt kap. A tavaszi vetésű kultúráknál fokozottabban merül fel megoldásként a sávos művelés (strip-till). A nyári csapadékhiány miatt a termelők közül sokan visszatérhetnek a korábban már kipróbált repcetermesztéshez. Karógyökere miatt ugyanis ez a növény tökéletesen alkalmas a sávos művelésre. Erre a technológiára nyújt megoldást a Focus vetőgép, aminél – a Prontóval ellentétben – a mellső tárcsasor helyett egy kapamezőt találunk, a kapák pontosan a vetősorok alá lazítanak, és kijuttatják a tápanyagot. Így a repce karógyökere akadálymentesen tud fejlődni, a depóműtrágya hatására pedig intenzív, mélyre ható gyökérzet alakul ki (8. kép).

A Focus vetőgépnél a mellső tárcsasor helyett egy kapamezőt találunk, a kapák pontosan a vetősorok alá lazítanak, és kijuttatják a tápanyagot.

8. kép: HORSCH Focus 6 30 TD F sávos talajművelő és vetőgép kombináció

A talajművelés módját alapvetően a talaj kötöttsége határozza meg. Minél kötöttebb a talaj annál több művelést igényel, ugyanis az apró magnak morzsás szerkezetre és a mag alatti réteg tömörítésére van szüksége. Ennél a sávművelő technológiánál a kapa után szinte azonnal érkezik a vetőegység, így nincs szükség több hónapos várakozásra, amíg a talaj magától leülepszik. Vetőcsoroszlyák közül kétféle típus választható: a Prontóban már sok ezerszer bizonyított TurboDisc, vagy a nagy szármaradvánnyal borított felszínre kifejlesztett TurboEdge. A TurboEdge csoroszlyánál a dupla tárcsa helyett egy kapát találunk, ami a nagy mennyiségű szármaradványt félretolja a vetési sávból, ezzel biztosítva a tökéletes mag-talaj kontaktust (9. kép).

9. kép: HORSCH Focus, TurboEdge csoroszlyákkal

A vetésforgó és a megfelelő technológia kiválasztása a közeljövőben kulcsfontosságú lesz, ha a klimatikus viszonyok így maradnak, vagy még extrémebbé válnak. A nyári +40 °C-os vagy annál is magasabb nyári hőmérsékleteket nem bírják a hagyományos kultúrnövények, ezért valószínűleg azok a növények kerülnek előtérbe, amik már a kánikula előtt beérnek.

Végül zárva írásomat: úgy gondolom, kifejezetten érdemes őshonos gyümölcsfákat ültetni a parcellák szélére. A több száz évig tartó kiválasztódási folyamat során ugyanis már biztosan átéltek hasonló nehézségeket, és az, hogy még mindig itt vannak velünk, egyértelműen bizonyítja az életképességüket.

Szász Zoltán
06-30 743-0302 

HORSCH Terrano, Tiger és Fortis gépcsaládok

TOVÁBB OLVASOM