Horsch gépekkel a kisebb költségekért
Gépesítés - 2026.04.12
A hosszú és kellemes tél után intenzív diskurzus van különböző jelenségek körül. Ilyen például, hogy mennyi csapadék is jött le, mennyire lehetett a talajt feltölteni, mennyire issza be a talaj, vagy éppen elfolyik az a csapadék. Ami leérkezett a talajra, abból mekkora a kipárolgás, illetve ezzel összefüggésben: szabad-e takarónövényt termeszteni, szabad-e termelni, vagy – kicsit messzebbről – csak a támogatást kell learatni? ilyenek és még sok hasonló kérdés foglalkoztatja a termelőket, és persze itt vannak a tavaszi munkák!
A jelen tudásunk szerint, ami a termésárakat illeti, oda kell figyelnünk a költségoldalra, mert nagyon vékony jégen táncolunk. Például a költségek drasztikus visszafogása mit fog okozni egy terméseredmény-orientált, ezen szocializálódott mezőgazdaságban? Mennyire tudnak és mernek a termelők számolni? Mekkora intenzitást bír el a jelenlegi helyzet? Sok-sok megválaszolásra váró (esetünkben azonban inkább gondolkodásra késztető) kérdés…
Költségoldal
Azért nézzünk egy példát! Hol lehet spórolni, ami első pillanatra kevésbé fog meglátszani a termésen? El kell döntenünk, hogy milyen növényről és milyen régióról beszélünk.
A kalászosok terén azt már rég tapasztaljuk, hogy jóval kisebb vetőmagnormákkal lehetne számolni, ugyanis az őszi vegetációs periódus is hosszabb ideig tart, mint néhány évtizeddel ezelőtt. Sőt, annyira extrém is lehet, hogy különböző fajtáknál a megszokott normának akár a felére is le lehetne jönni! Igaz, ebben az esetben jó lenne, ha nem kg/hektárban számolnánk, hanem mag/m2-ben – a precíziós támogatások korában illene precízebbeknek lennünk! De hasonló a helyzet például a repce frontján is, és sorolhatnánk ide a tápanyag-kijuttatást, milyenségét és mennyiségét is.
A bakhátak meggátolják a dombvidéki eróziót.
A tavaszhoz közeledve el lehet gondolkodunk azon is, hogy mekkora költséggel végeztük el az előző őszi alapművelést, persze, ahol egyáltalán ősszel el lehetett végezni („olyan száraz volt a talaj nálunk, hogy csak januárban tudtuk felszántani”, mesélte február végén egy gazdálkodó nekem). Fontos áttekintenünk, hogyan áll össze a technológiánk, mert esetében nemcsak a költségekkel kell számolnunk, hanem azzal is, hogy egy-egy talajápolási művelet mennyi nedvességet visz ki a talajból, hiszen a nedvességvesztés szintén negatívan hat a következő terméseredményünkre.
Talajtakarás
Egyre többen kezdenek céltudatosan, nem csak pályázati pontokért takarónövényt termeszteni. Ott, ahol tavaszi növényeket vetünk, a talajt több hónapon keresztül borítja növényzet, így a takarónövény színessége, fajgazdagsága által biztosított a biodiverzitás. A takarónövények élettel, gyökérrel töltik meg a földet, de érdemes odafigyelni, hogy mit vetünk: nem mindig a legolcsóbb mustár lesz a nyerő! Illetve: azon régiókban, ahol több a csapadék, ott felesleges a felszín feletti folyamatos óriási tömeg, mert ennek lehet, hogy tényleg több a negatív hatása, mint a pozitív!
Nagyon sokan és sokat beszélgetünk arról is, hogy mennyi vizet párologtat ki a takarónövény? Itt/ezzel kapcsolatban érdemes az összmérleget figyelni, amibe beletartozik az is, hogy mennyit fog meg, mennyit csapol ki a nedvességből a növény, akár a párából, ködből, és mennyi csapódik ki, mert ezek mind visszafolynak, helyben, a talajban maradnak. (De még a csupasz talajból is van kipárolgás, ami aztán odébb száll!) Azzal is fontos számolnunk, hogy a takarónövények használatával lassabb lesz a talajfelszín felmelegedése. Ez első pillanatra negatív érzéseket kelthet bennünk, mert lehet, hogy így később tudunk a szántóföldön „közlekedni”, dolgozni, ám addig is az alacsonyabb hőmérséklet hatására jóval kisebb a nedvesség kipárolgása, mint a borítatlan talaj esetében (azt is fontos tudnunk, hogy a felszín feletti magasabb levegőhőmérséklet több nedvességet képes eltárolni, így még nagyobb lehet a kipárolgás).
A takarónövény termesztését meg kell tanulnuk: nagy hangsúlyt kell fektetnünk a keverékek kiválasztására és a terminálásra. A terminálást lehet ősszel, télen vagy tavasszal végezni, illetve kombinálva a télit a tavaszival (lényeg, hogy a felszín mindig borítva legyen).
Gépek a földeken, tavasszal
A tavaszi jó magágykészítés nagyban a technológiától függ. Ebben nagyon sokat segíthetnek a HORSCH-nál fellelhető, egyénre szabható technológiák.
Az egyik legérdekesebb technológia a sávos talajművelés és műtrágyázás a domboldalon (1. kép).
1. kép: HORSCH EVO mulcskultivátor: sávos művelés, tápanyag-kijuttatás
A HORSCH EVO egy kétgerendelyes, 37,5 cm húzástávolságú mulcskultivátor, amelynél 37,5 vagy 75 cm-re a tápanyagot depóban kijuttatva enyhe bakhátakat képzünk. Ezek a bakhátak meggátolják a dombvidéki eróziót, ugyanis a felszínen nem tud összefolyni a víz, így nem alakul ki az a jelenség, hogy fél vagy akár egész domboldalt bevisz az útra az eső. A bakhátak közé a barázdába a takarónövényt is vethetjük, ez a víz a lejtőn való folyási sebességét csökkenti (2. kép).

2. kép: Takarónövény a bakhátak között
A vetés tavasszal talajművelés nélkül történik a bakhátak tetejére. A szemenkénti vetőgép a bakhát tetejéről le tudja taszítani a szárazon maradt réteget, így a mag mindig nedves és relatív melegebb talajba kerül. További előnye a bakhátnak, hogy a növények magasabbra kerülnek a környezetüknél, az eső nem mossa ki a „lábuk alól” a talajt, hanem befolyik a sor közé, megőrződik (3. kép)!

3. kép: Bakhátas kukorica
Csapadékbiztos régiókban a takarónövény típusától függően (főleg, ha nitrogénmegkötő növényeket termesztünk) egészen a vetésig zölden lehet tartani a parcellát.
Az összes HORSCH talajművelő felszerelhető kijuttató rendszerrel.
Ez a technológia igen hasznos lehet a dombvidékeken, ahol a tápanyag kijuttatása és a fentiekben említett erózió elleni védekezés kiemelten fontos szempont. A talajszerkezetükben és tápanyagban leromlott talajok regenerálásában ezzel a technológiával egy nagy lépést tehetünk előre. Óriási előnye még, hogy ahova a vetőmag kerül, ahol a vetőcsoroszlya halad, ott nincsen „ellenfél” a csoroszlya számára.
A mulcsos technológia a következő, ahol az őszi alapműveléssel egymenetben vagy akár utána is vethetjük a takarónövényt (4. kép).

4. kép: Őszi alapművelés: HORSCH Tiger AS
A terminálásának függvénye az, hogy tavasszal milyen műveletet végzünk. Van olyan termesztési helyzet, amikor nem kell magágyat készítenünk, hanem egyből vethető a talaj. Ezt olyan talajokon lehet látni, ahol már több éve mulcsos technológiát folytatnak, és a talaj szerkezete is kezd beállni. Itt a vetés a megszokotthoz, hagyományoshoz képest néhány nappal később történik, mivel a talaj nedvességtartalma jóval nagyobb, ezen felül hidegebb is a magágy!
A csapadékban bővelkedő területeken a takarónövényt a tarlóba direktvetéssel is elvethetjük, itt termelő és technológia válogatja, hogy ősszel, az alapműveléssel egymenetben a takarónövény is bedolgozásra kerül, vagy sem (5. kép).

5. kép: Őszi alapművelés: HORSCH Tiger AS
Magágykészítés
A tavaszi magágykészítés összetett művelet. Az előbb említett bakhátas művelésnél nem kell magágyat készíteni. A sávos műveléseknél –, amennyiben ősszel olyanok voltak a körülmények, hogy enyhe bakhátat tudtunk képezni, illetve a talaj omlott is, vagyis hantok nélkül dolgoztunk – a tavaszi magágykészítést el lehet hagyni, azonban az olyan talajon, ahol nagyon hantos a vetendő sáv, valamit csinálnunk kell előkészítésként.
A különböző gépek, géptípusok racionálisabb használata további költségcsökkentést biztosíthat számunkra.
A sekély magágykészítésre többféle géppel reagálhatunk. Amikor nagy a szármaradvány, általában a késhenger és rövidtárcsa használata kerül szóba (6. kép).

6. kép: HORSCH Joker RT rövidtárcsa: tavaszi magágykészítés
A késhenger ledönti és aprítja a szárat, a tárcsa pedig tovább aprít, illetve bekever. A fagyon történt terminálás után (7. kép) a tavaszi műveleteket végezhetjük ugyancsak rövidtárcsával vagy sekély kultivátorokkal.

7. kép: HORSCH Tiger 4 AS kultivátor: őszi alapművelés, takarónövény-bedolgozás
Az utóbbi időben a gyártók nagyon sok sekély kultivátort fejlesztettek, amelyeket alapvetően a nyári tarlóápolásokra terveztek. A HORSCH kínálatában találhatunk ilyen gépeket, ezek tehát nyáron is jól teljesítenek, és a kapaszár biztosítása erősebb a megszokottnál. A Cruiser vagy Finer 6 gerendelyes keretfelépítéssel, óriási átömlő keresztmetszettel rendelkezik, ezáltal biztonságosabb az üzemeltetésük is (8. kép). A 6 gerendelynek ezen felül az a tulajdonsága, hogy kivasalja a felszínt, így megteremti a pontos vetés alapfeltételeit.

8. kép: HORSCH Cruiser kultivátor: felszínegyengetés, magágykészítés
A tavaszi magágykészítéssel szintén egymenetben tápanyagot juttathatunk ki, amit veszteség nélkül tudunk bedolgozni a talajba. Az összes HORSCH talajművelő felszerelhető kijuttatórendszerrel, így a mélyműtrágyázás mellett a sekély is gond nélkül elvégezhető (9. kép).

9. kép: HORSCH Cultro 6 TC késhenger: a takarónövény fagyon történő terminálása HORSCH Joker 7 RT rövidtárcsa + Partner 2800 HT hátsó függesztésű tartályrendszer: tápanyag-kijuttatás és/vagy vetés
A Partner tartályok sokszínűsége adja, hogy a legkisebb és a legnagyobb eszközhöz is van megoldás. A Partner tartályok zöme osztott, akár 3 féle termék is kijuttatható velük, így a legtöbb termesztői technikai igényt kielégítik. A hárompont függesztő rendszerrel kialakított tartályok vetőgépekkel is összekapcsolhatók (a frontra szereltek sorközművelőkkel is), a kihasználhatóságuk ezáltal maximális, bármely farm logisztikájában a leghamarabb megtérülő beruházásunk lehet. (Ne feledjük: a költségek az egekben, a különböző műveletek optimalizálásával, műveletek összekapcsolásával költséget csökkenthetünk!)
Különféle inputanyagok nem elhagyhatók, de a kijuttatásuk minőségével, illetve a milyenségével hatásfokukat növelhetjük. Ilyen például a növényvédelem. Nem mindegy, hogy a kijuttatott szer hány százaléka jut valóban a növényre, mennyit fújt el a szél vagy „visz el” önmagában a tápanyag-kijuttatás, akár a rosszul végzett depózás; mekkora mennyiség kötődik le a talajba, és ezáltal nem lesz felvehető állapotú a növény számára. A különböző gépek, géptípusok racionálisabb használata tehát további költségcsökkentést biztosíthat számunkra. Ilyen például a mulcskultivátoroknál az intenzitás csökkentése is, amelyet a kopó betétek cseréjével pillanatokon belül el tudunk végezni. De óriási költséget megspórolhatunk azáltal, hogy nem égetünk a szükségesnél több gázolajat, mégis a talajfelszín olyan lesz, amit nem kell tovább őrölni azért, hogy végül jó magágy legyen benne.
A tavasz a vetések mellett optimális időt biztosít a csemeték ültetésére is, így jó lenne, ha arra is jutna idő, hogy minél több őshonos csemete kerüljön a parcellák köré!
Szász Zoltán
06 30 743-0302
Címkék: horsch, talajművelés, talajművelő gép, kultivátor, magágykészítés, takarónövények, tiger, talajtakarás
Hajdúböszörmény, KroneShow? Vissza a gyakorlathoz!
2026. május 1-jén megkezdődik az EU–Mercosur megállapodás ...
30 éve KRONE BiG M – A világ első önjáró szársértős kaszája ...
Májusi-júniusi tennivalók a napraforgóban
Újabb rovarölő szerek kaptak engedélyt az amerikai szőlőkabóca ...
Fito kalauz napraforgóban
75 százalékkal nőtt a marhahús-export az év elején
Alternatív hüvelyesek (1. rész) – A szegletes lednek és ...
Károsítók a szántóföldön (3. rész) – Április vége-május eleje
Terménypiaci helyzetkép 2026. májusában: változó ...
