Talajhigiénia, aszálykezelés a HORSCH gépeivel – Különféle talajművelési technikák és eszközeik

Sajnos a nagyon várt csapadék érkezése mellett, az állattartó kollégáknak a ragadós száj- és körömfájás járvány szörnyűségeivel is szembe kell nézniük. Így újra fókuszba kerültek az alapvető higiéniai kérdések, ez a növénytermesztésben is fontos téma, gondoljunk csak a talajhigiéniára, hiszen az egyik parcelláról mennyi-mennyi gyommagot, betegséget hurcolunk át a másikra!

Leghamarabb a kombájnnal és a vetőmaggal lehet „befertőzni” egy parcellát. Ezen felül a talajművelő eszközök, még a vetőgépek is az egyik-másik parcella közötti „földhordással” okozhatnak gondot.

A HORSCH-nál más mellett ennek kiküszöbölésére, mérséklésére történt fejlesztés, egész pontosan a RingFlex megjelenésével (1. kép).

1.kép: Joker 8 RT, dupla RingFlex hengerrel

Ezt a hengert lehet SD-vel (SteelFlex) kombinálni, így a kultivátoroknál a kétrétegű tömörítést is el tudjuk érni, ami azt jelenti, hogy az SD henger mélyre tömörít, a RingFlex pedig sekélyen, illetve a felszínre morzsás talajt is szór (2. kép). Az első ilyen típusú rugóshenger a RollFlex volt, amelyet legtöbbször a függesztett gépekben találunk: ívelt laprugós, küllőkön támaszkodik, vibrál és lerúgja magáról a földet.

2.kép: Terrano 4.4 GX, SteelFlex hengerrel

Az ultrasekély tarlóhántás előnyei

Már most fel kell készülni a hosszabban tartó aszályos időkre, a hirtelen lezúduló esőkre, zivatarokra. A beérkezett vizet mindenképpen a földön kell tartani azért, hogy beszivárogjon és táplálja majd a fejlődő kultúrnövényeket. Szintén fontos, hogy a talaj felszínét mindig borítanunk kell valamivel. Aratás után a szalma védi az erős napsütéstől a talajt, de itt jön az első dilemma: végezzünk-e tarlóhántást vagy sem? Aki talajműveléses technológiát, tegyük fel, mulcsos technológiát végez, annak alacsony tarlót kell vágnia, ellenben nagyon nehéz lesz számára a talajművelés. Ráadásul az alacsony tarló − mint egy kémény − kiviszi a talajból a nedvességet. Ezért sekély/ultrasekély tarlóhántást kell végezni. Ez különböző eszközökkel történhet, az egyik leghatékonyabb a Cultro dupla késhenger-nehéz gereblye kombináció (3. kép).

3. kép: Cultro 12 TC, Ultrasekély tarlóhántás

Ez a kombó igen intenzíven teríti a szalmát, kirázza a kihullott magokat, amelyek a talajjal kapcsolatba kerülnek. Felül a szalmatakaró, így magok ki tudnak majd kelni. Fontos: ahol nem végzik el a tarlóhántást, ott nagyobb nedvesség-veszteséget szenved el a talaj; amennyiben a csapadék érkezésével végzik el tarlóhántást, úgy a felszínmozgatással veszít nedvességet a föld!

Hirdetés

Néhány gondolat az aratásról. Aratás után, száraz talajon kevésbé hagyunk káros nyomásokat. Az őszi aratás után viszont más a helyzet, ugyanis a napraforgó és a kukorica aratása idején (vagy nem sokkal utána) általában csapadékos az időjárás. Persze az is lehetséges, hogy a klímaváltozás hatására, több nedvesség lesz, mint „amennyi kellene”, ami az őszi vetési munkálatokat fogja megnehezíteni.

Nedvességmegtartás Horsch gépek használatával – Talajművelési módok és eszközeik

TOVÁBB OLVASOM

Szármaradvány-kezelés, gyökérirányítás

A talajművelés intenzitásának a csökkentésével − azért, hogy több szármaradvány kerüljön a felszínre, − az őszi vetések, az aprómagok vetése más technikát igényelhet. Olyan vetőgépekre lesz szükségünk, amelyek a nagyobb mennyiségű szármaradvánnyal borított felszínbe is tökéletesen képesek vetni. A HORSCH háza táján léteznek ilyen vetőgépek: a Pronto az egyik legkedveltebb, univerzális típus. Ez a gép rövidtárcsával a felszínen keveri még a szármaradványt, és magágyat is készít (4. kép). A gumikerekes hengerrel visszatömöríti a felszínt, és utat képez a vetőcsoroszlyának. A duplatárcsás TurboDisc vetőcsoroszlya nagy pontossággal helyezi a magot a talajba, és a mélységtartó kerék egyben le is hengerli azt.

4. kép: Pronto 6 DC Product, vetés mulcsos talajba

Az csapadék hiányára fel is lehet készíteni a növényeket. Ezt úgy érhetjük el, hogy a gyökereket irányítjuk: minél mélyrehatóbb gyökerekkel rendelkeznek a növényeink, annál tovább élnek. Műtrágyával nagyon csalogathatók a gyökerek, mély műtrágyázással odavonzzuk a gyökeret, ahol a tápanyag található. Ezt a rendszert a Focus vetőgépben találjuk meg (5. kép). A kapák mögött 10−25 cm mélyre kijuttatott tápanyag intenzíven viszi le a gyökereket, ennek hatására később, a szárazságban kevesebb stressz éri a növényeket. A karógyökerű növények a kapa mögötti lazított részben akadálymentesen tudnak fejlődni: az így vetett repce például jóval mélyebben gyökerezik, így mélyebbről és biztonságosan kap vizet.

5. kép: Focus 4 TD sávos talajművelés és mélyműtrágyázás

Ez a típusú vetéstechnológia a sűrűsoros vetésű növények strip-till-es technológiája. Azon termelőknél, ahol a technológiában szerepe van a mulcskultivátoros talajművelésnek is, ott a vetőcsoroszlyák esetében a standard, TurboDisc duplatárcsás megoldások a kedvezők, amelyekkel a Pronto vetőgépekben is találkozunk (6., 7. kép). Azon technológiában viszont, ahol nincs külön talajművelés, hanem ezt a vetőgép végezi el, ott a tárcsák helyett lehet kapáscsoroszlyát használnunk (TurboEdge), de ezt is mélységtartó kerék vezeti.

A nagy mennyiségű szármaradványt így biztonságosan eltávolítjuk a vetőbarázdából, és az apró magoknak is (mint a repce) tökéletes lesz a talajkontaktusuk (8. kép).

8. kép: Focus 6 TD TurboEdge, csoroszlyával szerelve

A Focus vetőgépről eltávolítva a vetőegységet, az eszközt őszi alapművelésben is használhatjuk, műtrágya kijuttatás munkafázissal összekötve. Sőt, kapások elé a sávos talajművelést, illetve a műtrágyázást is elvégezhetjük, amire tavasszal majd a szemenkénti vetőgéppel rávetünk. A Focusnak vannak olyan változatai (Focus 6.75 TD, 6.50 TD), amelyeknél az aprómagvető sín helyére tehetők a Maestro 8/12 RV/RX vetőgépek (9. kép). Ebben az esetben egy menetben végezzük a talajlazítást, műtrágyázást és a szemenkénti vetést.

9. kép: Focus Maestro, szenázs utáni direktvetés

Talajtakarási kisokos

A tavaszi vetések fejlődése nagyban függ a talajban betárolt víz mennyiségétől is. A kukoricának jóval nagyobb a vízigénye, mint amennyi csapadék a vegetáció ideje alatt lehullik, ezért sok vizet a talaj tartalékából kell felhasználnia. Ezért (is) alapvető a lehullott csapadékból származó víz helyben tartása. A talajtakaró növények termesztése nagyon fontos lesz a jövőben, de a talajtakarással a vetéstechnikának is változnia kell. A takarónövényeket lehet terminálni mechanikailag, vagy lefújni (10. kép). Késő őszön termináljuk azokat a növényeket, amelyek korán lettek elvetve, virágzásuk megindult, de arra figyeljünk, hogy a takarónövények ne hozzanak termést! Az ősz folyamán vetett takarónövényeket tél végén vagy tavaszindulással termináljuk. Itt is lényeges, hogy a vegetáció beindulása előtt végezzünk ezzel a művelettel, hiszen így biztosítjuk a talaj vízmegtartását.

10. kép: Cultro 12 TC, köztesnövény terminálása

Laza talajokon tavasszal egy mulcskultivátoros műveletet is elvégezhetünk, kötött talajokon viszont ügyeljünk arra, hogy a tavaszi talajművelésnél véletlenül se húzzunk káros művelési talpat a talajba! Ahol pedig nem nyúlunk a földhöz, ott a vetéshez olyan vetőgépet kell használnunk, amelyiknek a csoroszlyanyomását könnyen állíthatjuk (vagy automatikusan beállítja magát) annak függvényében, hogy hol és mennyire kemény a talaj.

A talajnedvesség, a talajélet megőrzése és gyarapítása mellett pedig nagyon hasznos lenne, ha minden termelő, minden évben legalább egyetlen csemetét ültetne parcellánként.

Szász Zoltán

06-30 / 743-0302