
Talaj- és növényvédelem a HORSCH gépeivel – Talajműveléstől a permetezésig
Gépesítés - 2025.03.17
A növényvédelem − úgy a gyomirtás, mint a gombák, illetve a rovarok elleni küzdelem − egyre nagyobb kihívások elé állítja a termelőket. Egyre-másra jelennek meg új fajok, amelyek ellen fel kell vennünk a harcot, persze nagy kérdés, hogy tényleg minden ellen tűzzel-vassal harcolnunk kell-e? Csak a kémiai védekezésben vagy másban is látunk, láthatunk megoldást? Mindig mindent lekezelünk? Hiszen sokszor hasznos életeket is írtjuk ilyenkor. Mit lehetne tenni azért, hogy kevesebb növényvédő szerrel is hatékonyak legyünk? Erről is szólnak az alábbi sorok.
A leglátványosabb előrelépést akkor tehetjük meg, amikor egy LEEB permetezőt használunk a növényvédelemben. A LEEB-nek ugyanis sikerült már évekkel ezelőtt olyan aktív szórókeret-vezérlést kifejlesztenie, amivel a keretet nagyon közel (30−35 cm) tudjuk tartani a célfelülethez, ennek hatására sokkal kisebb az elsodródás, így a hatóanyag-veszteség is! (lásd az Ábrán) Akár a szakpolitikától beharangozott vegyszermennyiség-csökkentés elébe is mehetünk azzal, ha az elsodródás okozta veszteséget a precíz kijuttatásnak köszönhetően megspóroljuk.
Ezen felül a gyérsoros kultúrákban a 25 cm-es fúvókaosztás hatására a sávpermetezést is meg lehet oldani − ennek a rendszernek a jó működésének egyedüli feltétele a vetéskori csatlakozó sorok pontossága (a lefújt sáv szélessége 15−25 cm közötti lehet, ami óriási spórolási potenciált rejt magában)! A sorokon kívüli területeken mechanikusan vagy másfajta szerrel oldhatjuk meg a gyomirtást. A levélre kijuttatandó szereket pedig − mint pl. mikrotápanyagok, kondicionáló szerek − nem pazaroljuk el ugyanis: ha ezek a földre kerülnek akkor tudjuk, látjuk, hogy mi a végeredmény (1. kép).
1. kép: Sávpermetezés: kamera által kormányzott LEEB 5 LT
A LEEB-nek sikerült évekkel ezelőtt olyan aktív szórókeret-vezérlést kifejlesztenie, amivel a keretet nagyon közel tudjuk tartani a célfelülethez.
Hirdetés
Egyenletes állomány, sekély tarlóhántás
A talajművelés és vetés oldaláról megközelítve is vannak olyan tevékenységek, amelyek látványosabbak, illetve könnyebben megragadhatók. A pontos vetésmélység-tartásnak és a vetőmag jó beágyazásának a barázdába az eredménye az egyenletes kelés, ennek folytán pedig egyenletes állomány kialakulása. Az egyenletes állományt sokkal könnyeben lehet gondozni. Maradva a talajművelésnél: egyre több gondot okoz a termelőknek a nyári aszály és az, hogy a kihullott magok nem kelnek ki. Utóbbi esetében nagyon oda kell figyelnünk a tarlóhántásra, amit sekély/ultrasekély művelettel (pl. HORSCH Cultro), akár szalmaterítő művelettel összekombinálva végezzünk (HORSCH Cruiser), ellenkező esetben a következő főnövény-állományból nem tudjuk majd kiszedni a későn érkezett árvakelést. A sekély, ámde intenzív művelettel azt érjük el, hogy a kihullott magok a talajjal kontaktusba kerülnek, kicsíráznak, és ha nem is kelnek ki, a módszernek köszönhetően a következő állományban nem okoznak gondot (2. kép).
2. kép: Cruiser 6 XL, sekély tarlóhántás − talajfelszín egyengetés
Hirdetés
Figyelemmel a talajéletre, vetésre
A talaj mikrobáinak pontos hatásmechanizmusairól, a talajélet legapróbb egységeiről, az egészséges talajélet kialakításának részleteiről relatív kevés információnk van azzal kapcsolatban, hogy ez hogyan hat a növények egészségére. De annak részleteiről is egyelőre keveset tudunk, hogy mi és hogyan zajlik le a kórokozók elleni védelem során. Ugyanakkor azt pontosan látjuk, hogy az embernél az egészséges élet fenntartásában, kialakításában milyen nagy jelentősége van. Azt is látjuk, hogy a természet egyensúlyra törekszik, ami azt is jelenti, hogy ahol valami „káros” felüti a fejét, megjelennek a károkozó ellen „védekezők” is. És azt is tapasztaljuk egyre többen, hogy talajéletet a talajművelés megváltoztatásával, intenzitásának csökkentésével, a különböző köztesnövények vetésével, a felhasznált vegyszer mennyiségének a leszorításával pozitív irányba tudjuk befolyásolni (3. kép).
3. kép. Talajreformféle takarónövény-keverék
Ha bevezetjük a köztesnövények vetését, akkor elegendő gyökérrel töltjük meg a földet, amelynek az egyik eredménye az lesz, hogy megnő a talaj teherbíró képessége.
A köztesnövényekkel kapcsolatban fontos szempont, hogy miként tudunk jelentősebb szármaradvány közé vetni úgy, hogy az a saját fejlődésével ne hátráltassa később a kultúrnövény fejlődését. Ezért érdemes olyan takarónövényeket termesztenünk, amelyeknek a föld alatti részük a domináns, nem pedig a föld feletti (4. kép).
4. kép: Avatar 12.25 SD, no-till a kukoricatarlón
Korábbi írásaimban sokszor hangsúlyoztam már, de talán nem elégszer, hogy a talajművelésben előtérbe lehet helyezni a rotációs no-tillt. Ez azt jelenti, hogy ha bevezetjük a köztesnövények vetését, akkor elegendő gyökérrel töltjük meg a földet, amelynek az egyik eredménye az lesz, hogy megnő a talaj teherbíró képessége, és nem kell minden évben talajművelést végezni. Ezáltal azokban az években – vetésforgókban −, amikor a talaj vagy nagyon száraz, vagy éppenséggel nagyon nedves, el lehet hagyni a talajművelést, mégis jó minőségben tudunk vetni, majd abban az évben amikor megbolygatjuk a talaj szerkezetét, akkor is csak minimális kárt okozunk úgy, hogy egyúttal a felszín egyengetése és a tápanyag kijuttatása (depó műtrágyázás) is megtörténhet (5. kép).
5. kép: Tiger 4 MT, Talajművelés – műtrágyázás
A HORSCH kínálati palettáján az aprómagvetésre 3 méter szélességtől egészen 18 méterig mindenki megtalálhatja a megfelelő vetőgépet.
Nagyobb és hosszú szármaradvány esetén az Avatar a legjobb választás, amikor viszont a szármaradvány mennyisége jelentős, de rövidre zúzott, akkor a Sprinter kapás-csoroszlyás vetőgép is jó alternatíva lehet. Szemenkénti vetésnél a Maestro 350 kg csoroszlyanyomásig képes a talajba vezetni a vetőtárcsát, de a változó talaj-tömörödöttségre is van válasza a cégnek: ez a AutoForce rendszer, a RID mélységtartókerékkel a vetőbarázda lezárása pedig garantáltan még tökéletesebb lesz (6. kép).
6. kép: Maestro SV Liquid, no-till
És tudják: nekünk és a Földnek is az lenne a jó, ha minden termelő, minden parcellája mellé és minden évben akárcsak egyetlen csemetét elültetne és gondosan nevelgetné azt. Hiszen ezzel is hozzájárulhatunk a sokszínűség, a természeti környezetünk, a kultúránk fennmaradásához!
Szász Zoltán
06-30 / 743-0302
Címkék: horsch, talajművelés, talajművelő gép, permetezőgép, növényvédelem, no-till, gyomirtás, mechanikai gyomirtás

Dr. Riczu Péter, a KITE Zrt. munkatársa az „Év szaktanácsadója” ...

Újabb halasztás az EUDR alkalmazásában

Csaknem 9 ezer hektár földrészletet kínál megvételre az állam a ...

Kedvezőbb feltételekkel juthatnak lakáshitelhez az ...

Hiánypótló alkotás született a precíziós gazdálkodásról

Újabb két borvidéken igazolták a szőlő aranyszínű sárgaság ...

Az amerikai szőlőkabóca elleni ökológiai védekezés

Csökkentené a műtrágya mennyiségét? – Indítsa őszi gabonái ...

Termésbiztonságot adó megoldások a KWS-től

Vízmegtartó, talajkímélő művelésre fejlesztett új ...