Talaj- és növényvédelem a HORSCH gépeivel – Talajműveléstől a permetezésig

A leglátványosabb előrelépést akkor tehetjük meg, amikor egy LEEB permetezőt használunk a növényvédelemben. A LEEB-nek ugyanis sikerült már évekkel ezelőtt olyan aktív szórókeret-vezérlést kifejlesztenie, amivel a keretet nagyon közel (30−35 cm) tudjuk tartani a célfelülethez, ennek hatására sokkal kisebb az elsodródás, így a hatóanyag-veszteség is! (lásd az Ábrán) Akár a szakpolitikától beharangozott vegyszermennyiség-csökkentés elébe is mehetünk azzal, ha az elsodródás okozta veszteséget a precíz kijuttatásnak köszönhetően megspóroljuk.

Ezen felül a gyérsoros kultúrákban a 25 cm-es fúvókaosztás hatására a sávpermetezést is meg lehet oldani − ennek a rendszernek a jó működésének egyedüli feltétele a vetéskori csatlakozó sorok pontossága (a lefújt sáv szélessége 15−25 cm közötti lehet, ami óriási spórolási potenciált rejt magában)! A sorokon kívüli területeken mechanikusan vagy másfajta szerrel oldhatjuk meg a gyomirtást. A levélre kijuttatandó szereket pedig − mint pl. mikrotápanyagok, kondicionáló szerek − nem pazaroljuk el ugyanis: ha ezek a földre kerülnek akkor tudjuk, látjuk, hogy mi a végeredmény (1. kép).

1. kép: Sávpermetezés: kamera által kormányzott LEEB 5 LT

A LEEB-nek sikerült évekkel ezelőtt olyan aktív szórókeret-vezérlést kifejlesztenie, amivel a keretet nagyon közel tudjuk tartani a célfelülethez.

Hirdetés

Egyenletes állomány, sekély tarlóhántás

A talajművelés és vetés oldaláról megközelítve is vannak olyan tevékenységek, amelyek látványosabbak, illetve könnyebben megragadhatók. A pontos vetésmélység-tartásnak és a vetőmag jó beágyazásának a barázdába az eredménye az egyenletes kelés, ennek folytán pedig egyenletes állomány kialakulása. Az egyenletes állományt sokkal könnyeben lehet gondozni. Maradva a talajművelésnél: egyre több gondot okoz a termelőknek a nyári aszály és az, hogy a kihullott magok nem kelnek ki. Utóbbi esetében nagyon oda kell figyelnünk a tarlóhántásra, amit sekély/ultrasekély művelettel (pl. HORSCH Cultro), akár szalmaterítő művelettel összekombinálva végezzünk (HORSCH Cruiser), ellenkező esetben a következő főnövény-állományból nem tudjuk majd kiszedni a későn érkezett árvakelést. A sekély, ámde intenzív művelettel azt érjük el, hogy a kihullott magok a talajjal kontaktusba kerülnek, kicsíráznak, és ha nem is kelnek ki, a módszernek köszönhetően a következő állományban nem okoznak gondot (2. kép).

2. kép:  Cruiser 6 XL, sekély tarlóhántás − talajfelszín egyengetés
 

Hirdetés

Figyelemmel a talajéletre, vetésre

A talaj mikrobáinak pontos hatásmechanizmusairól, a talajélet legapróbb egységeiről, az egészséges talajélet kialakításának részleteiről relatív kevés információnk van azzal kapcsolatban, hogy ez hogyan hat a növények egészségére. De annak részleteiről is egyelőre keveset tudunk, hogy mi és hogyan zajlik le a kórokozók elleni védelem során. Ugyanakkor azt pontosan látjuk, hogy az embernél az egészséges élet fenntartásában, kialakításában milyen nagy jelentősége van. Azt is látjuk, hogy a természet egyensúlyra törekszik, ami azt is jelenti, hogy ahol valami „káros” felüti a fejét, megjelennek a károkozó ellen „védekezők” is. És azt is tapasztaljuk egyre többen, hogy talajéletet a talajművelés megváltoztatásával, intenzitásának csökkentésével, a különböző köztesnövények vetésével, a felhasznált vegyszer mennyiségének a leszorításával pozitív irányba tudjuk befolyásolni (3. kép).

3. kép. Talajreformféle takarónövény-keverék

Ha bevezetjük a köztesnövények vetését, akkor elegendő gyökérrel töltjük meg a földet, amelynek az egyik eredménye az lesz, hogy megnő a talaj teherbíró képessége.

A köztesnövényekkel kapcsolatban fontos szempont, hogy miként tudunk jelentősebb szármaradvány közé vetni úgy, hogy az a saját fejlődésével ne hátráltassa később a kultúrnövény fejlődését. Ezért érdemes olyan takarónövényeket termesztenünk, amelyeknek a föld alatti részük a domináns, nem pedig a föld feletti (4. kép).

4. kép:  Avatar 12.25 SD, no-till a kukoricatarlón

Korábbi írásaimban sokszor hangsúlyoztam már, de talán nem elégszer, hogy a talajművelésben előtérbe lehet helyezni a rotációs no-tillt. Ez azt jelenti, hogy ha bevezetjük a köztesnövények vetését, akkor elegendő gyökérrel töltjük meg a földet, amelynek az egyik eredménye az lesz, hogy megnő a talaj teherbíró képessége, és nem kell minden évben talajművelést végezni. Ezáltal azokban az években – vetésforgókban −, amikor a talaj vagy nagyon száraz, vagy éppenséggel nagyon nedves, el lehet hagyni a talajművelést, mégis jó minőségben tudunk vetni, majd abban az évben amikor megbolygatjuk a talaj szerkezetét, akkor is csak minimális kárt okozunk úgy, hogy egyúttal a felszín egyengetése és a tápanyag kijuttatása (depó műtrágyázás) is megtörténhet (5. kép).

5. kép: Tiger 4 MT, Talajművelés – műtrágyázás

A HORSCH kínálati palettáján az aprómagvetésre 3 méter szélességtől egészen 18 méterig mindenki megtalálhatja a megfelelő vetőgépet.

Nagyobb és hosszú szármaradvány esetén az Avatar a legjobb választás, amikor viszont a szármaradvány mennyisége jelentős, de rövidre zúzott, akkor a Sprinter kapás-csoroszlyás vetőgép is jó alternatíva lehet. Szemenkénti vetésnél a Maestro 350 kg csoroszlyanyomásig képes a talajba vezetni a vetőtárcsát, de a változó talaj-tömörödöttségre is van válasza a cégnek: ez a AutoForce rendszer, a RID mélységtartókerékkel a vetőbarázda lezárása pedig garantáltan még tökéletesebb lesz (6. kép).

6. kép:  Maestro SV Liquid, no-till

És tudják: nekünk és a Földnek is az lenne a jó, ha minden termelő, minden parcellája mellé és minden évben akárcsak egyetlen csemetét elültetne és gondosan nevelgetné azt. Hiszen ezzel is hozzájárulhatunk a sokszínűség, a természeti környezetünk, a kultúránk fennmaradásához!
 

Szász Zoltán
  06-30 / 743-0302 

Talajművelés és növényvédelem kéz a kézben – A talajélet serkentése, költségtakarékos megoldások a HORSCH gépeivel

TOVÁBB OLVASOM