
Növényvédelem és ami mögötte van – A HORSCH fejlett talajművelő és gyomirtó technológiái, megoldásai
Gépesítés - 2025.01.11
A klímaváltozás miatt egyre nagyobb gondokkal kell szembenéznünk. Az egyik oldalon ott a szárazság, így a talajművelési technológiák átgondolására van szükség, a másik oldalon a felmelegedéssel érkeznek a különféle kórokozók. A talajművelésben, ha nagyon drasztikusan akarunk fogalmazni: majdnem mindegy, hogy mit csinálunk. De nézzük meg, közelebbről, hogyan is van ez.
A mulcsos technológia nedvességet őriz meg a talajban. Ez igaz, de ha egy teljes régió körülöttünk felszántja a földjeit, vagy elvezetik a „felesleges” vizet, így kiszárad a környező táj, akkor a néhány mulcsozó gazda törekvése mit sem ér. Ha az adott régióból, egy fél országrészből, akár országhatáron átívelően egy nagyobb kiterjedésű földrajzi területről hiányzik a víz, akkor mi fogja lehűteni a környezetünket? Természetesen mindenki a saját meggyőződése szerint kezeli a termőföldet, viszont ebben az esetben például egy kiszáradó régióban nagyon erős külső hatás esetén lehet csak változást generálni. És a kérdés akkor már „csak” az, hogy mikor történik meg ez a változás, és nem lesz-e már túl késő a változáshoz. Nagyon sok helyen az öntözésben látják a megoldást a szárazsággal folytatott harcban, de az ideig-óráig fog csak működni Ráadásul azt látjuk nagyon sok helyen, hogy a „könnyen” vízhez jutás − hasonlóan a nagyon sok lóerő megjelenéséhez − könnyebben vezet nagyobb hibák kialakulásához: az öntözővíz-használók azt gondolják, hogy a plusz vízzel ki lehet küszöbölni alapból meglévő talajkezelési hibákat.
Nagyon sok helyen az öntözésben látják a megoldást a szárazsággal szemben folytatott harcban, de az ideig-óráig fog csak működni.
HORSCH Cultro 12 TC, ultrasekély tarlóhántás, tarlóápolás
Csökkenthető lóerőszükséglet
Az észszerű talajműveléssel és vetésforgóval, valamint az intelligens takarónövény-termesztéssel karöltve, nagyon sokat lehet tenni a földek vízmegtartó kapacitásának növelésében (ezekkel idővel csökkenthetjük a lóerőszükségletet is). A mulcsos, min-till, no-till talajművelési technológiák alkalmazása − farmon belül az évjárattól függően − működhet. Ez azt jelenti, hogy talajállapottól és vetésforgótól függően lehet egyik vagy másik technológiát alkalmazni. Azon termelők, akik elkötelezettek a talajmegújítás mellett, igen száraz vagy igen nedves körülmények között no-till technológiában vetnek, így amikor a talaj állapota megengedi a talajművelést, akkor a minimális művelettel lazítást és tápanyag-bejuttatást tudnak végezni. (A talajművelés lényege a víz befogadásának a biztosítása, és a káros rétegek, illetve az egyenetlen felszín megszüntetése kell, hogy legyen.)
Ultrasekély tarlóhántás − minimális talajnedvességvesztés
Az aszályos évek megjelenésével egyre többen teszik fel a kérdést, hogy kalászosok után, nyáron egyáltalán legyen-e tarlóhántás? Addig, amíg ősszel esetleg valamilyen művelést fog a termelő végezni – pld. magágynyitást −, érdemes ultrasekély/sekély tarlóhántást csinálnia. Ezzel a kihullott magok, gyommagok kicsíráznak, amiket aztán akár mechanikusan is tud irtani. Például a vetésforgóban a kukoricából nehéz a fenyércirok irtása, ezt is el lehet időben kezdeni a tarlóhántással a gabonatarlókon, ami által könnyebb, olcsóbb, mindenkinek stresszmentesebb lesz a kukoricatermesztése.
Csapadék nélkül a föld felszínén a szalmatakaró alatt kicsírázott magvak
Permetezzünk! De hogyan?
A klíma és a lakosság nyomására egyre nehezebb a növényvédelem. A klíma változásával olyan rovarok jelennek meg, amilyenekkel eddig nem volt dolgunk, a különböző vegyszerek kivonásával pedig egyre nehezebb a védekezés velük szemben. Hogy a vegyszerek kivonásával azt érik-e el a döntéshozók, hogy egészségesebb növényállományt állítunk elő, vagy azt, hogy a kevésbé ható anyagokat még többször kell majd használnunk, nem tudom, nem tudjuk megmondani. Azt viszont tudjuk, hogy a LEEB permetezők használatával jóval nagyobb hatásfokkal kerül a növényvédő szer a célfelületre. Ennek eredményeként tehát lehet akár szercsökkentésről is beszélni. A politika már megfogalmazott céldátumokat és mennyiségi követelményeket, azaz, hogy meddig, mennyivel kell a növényvédő szer mennyiséget (és még a műtrágyát is) csökkenteni: a LEEB-bel valóban nagyon közel kerülhetünk ezekhez a célokhoz!
Sávpermetezés – spórolás a növényvédő szerrel.
A szélcsatornában végzett mérések megmutatják, hogy mennyi a szerveszteség, és amennyiben ezt kivesszük a rendszerből, máris óriási hatásfok-növekedést érhetünk el. Ezenfelül a gyérsoros kultúrákban még hatékonyabbá tudjuk tenni a kezeléseket. A 25 cm-es fúvókaosztásnak köszönhetően az 50 és 75 cm-es rendszernél pont a sor felett halad a fúvóka, a 45 cm-es sortávolsághoz pedig speciális fúvókatartókat fejlesztettek, így már itt is megoldott a kompromisszummentes sávos permetezés!
Az elsodródáscsökkentéshez: minél közelebb a célfelülethez (diagram)!
A sávos permetezésnek alapfeltétele, hogy a vetésnél a csatlakozó sorok pontosak legyenek! Ennek teljesülését követően a permetező kétféle módban tud pontosan járni: vagy GPS-vezérléssel − ami azt jelenti, hogy a vetésnél lementettük a vetőgép pozícióját és ezen megy a permetező −, vagy kameravezérléssel, tehát hasonlóan, mint nagyon sok sorközművelőnél. A sávos permetezéssel nagyon sok inputanyagot tudunk megspórolni! Tudniillik különböző tápanyagok „fiatalkori” adagolásánál ha csak a sorra koncentrálunk, akkor majdnem az összes kijuttatott anyag a növényre kerül, míg a teljes felületre kijuttatva, óriási mennyiség hasznosulatlan marad. A sávos permetezést alkalmazva a gyomirtás esetén a kultúrnövényt nem stresszeljük. Például cukorrépa esetén azt is el lehet érni, hogy erősebb gyomirtóval vetés, kelés előtt a sorközt lepermetezzük − akár olyannal is, amit a növény egyáltalán nem visel el −, és kelés, vetés után a sort majd egy másikkal. Aztán a kémiai gyomirtást kombinálni tudjuk mechanikussal. Sőt, különböző biológiai készítményeket is közvetlenül a sor felett tudunk kijuttatni a növényre; de olyan megoldást is lehet választani, hogy a növényekre kétoldalról, irányított sugárral juttatjuk ki a szert. És még valami: a sávos művelést a táblán belül érdemes végezni, a forgón viszont, ahol legtöbbször görbe is az út, teljes felületű kezelés ajánlott. Azért, hogy a pontos műveleteket el tudjuk végezni, a permetezőn egy aktív szórókeret-vezérlést találunk, ami a keret közepét nagyon pontosan vezeti: így biztosított a korrekt távolság és a veszteségcsökkentés! A GPS-technológia nagyon sok mindenben a segítségünkre tud lenni. Az RTK-rendszerrel −, hogy bármikor ugyanazon a nyomon tudunk menni −, a csökkentett talajművelésnél a no-till-nél, nagyon sokat segít a gazdálkodóknak.
HORSCH EVO CS – sávos talajművelés, tápanyag-utánpótlás
Sávművelés bakhátképzéssel
Már régi rendszernek számít a strip-till technológia, azonban ez a karógyökerű növények esetében igazán jól működik. A HORSCH EVO egy olyan sávművelő, amelyiknek a kapaosztása 37,5 cm így a sorok között (75 cm) is lazít, és ha kell, akkor bakhátat is tudunk képezi vele. Miért kellene (miért javasolt) bakhátat csinálnunk? Ennek több oka is van. A 37,5 cm kiosztású kapák minimálisan fellazítják a talajt, és a kapa mögé kerül a tápanyag, a domboldalakon pedig a bakhátas technológiával erózióvédő művelést is végzünk. Ugyanis a vízerózió akkor következik be, ha nagyobb területről a víz fokozatosan összefolyik a dombhát egy adott részén, egyre nagyobb mennyiségben lesz ott jelen, majd a „töréspontnál” elindul lefelé, és végül elmos mindent. A bakhátaknál, maximum 75 cm-ről tud összefolyni a víz, és a barázdában, ha még takarónövényt is vetettünk, fékezzük a víz sebességét, így védekezünk/védekezhetünk az erózióval szemben!
A HORSCH EVO egy olyan sávművelő, amelyiknek a kapaosztása 37,5 cm így a sorok között (75 cm) is lazít, és ha kell, akkor bakhátat is tudunk képezi vele.
Bakhátas, takarónövényes talajba történő kukoricavetés
Igen kötött, kemény talajokon nagyon sokszor találkozunk azzal a helyzettel, hogy a simára művelt felszínt tavasszal nem lehet megművelni. A felszínen képződik egy sima kéreg és alatta tocsogó, nyers a talaj. Ezeken a helyeken például a bakhátas művelésnek köszönhetően tavasszal talajművelés nélkül lehet majd vetni. A szemenkénti vetőgép rögterelője a felső száraz réteget lekotorja, majd a vetőmag a laza, háborítatlan, nedves talajba kerül. A magnak a legoptimálisabb körülményeket tudjuk biztosítani, és a bakhát picit melegebb is. A művelés elhagyása végett pedig a talajban van elég nedvesség, viszont azáltal, hogy picit ki van emelve a környezetéből, vízből sincs túl sok. Összességében elmondható, hogy minden amellett szólna, hogy a minimális művelésnél bakhátat képezzünk. A tavaszi vetéshez természetesen itt is nélkülözhetetlen a megfelelő kerekezés és kormányzás!
A vetésnél a csoroszlya előtt nincs akadály!
Minél kevesebb talajmunkát végzünk, első rálátásra annál komplikáltabbnak tűnik a gyomirtás. Azonban, ha tavasszal is el tudjuk hagyni a talajművelést, akkor a vetés előtti „tisztító” gyomirtással − azzal, hogy a talajt nem bolygatjuk, nem stimulálunk más magokat, − az állományban sem lesz szükség a kémiai gyomirtásra.
Közvetlenül a vetés után gyomirtást végzünk, a sorok között a szármaradvány árnyékol, a vízsebességét lassítja, véd az erózió ellen
És kérem, ne feledjék: egy mezőgazdász nagyon sokat tud tenni a természet sokszínűségéért. Ezért például jó és fontos lenne, ha minden parcellája mellé, minden évben legalább egy csemetét ültessen!
Szász Zoltán
06-30 / 743-0302
Címkék: horsch, gyomirtás, talajművelés
Weidemann T6025 teleszkópos rakodó – Ember, gép és szerszám ...

Ragadós száj- és körömfájás jelent meg Németországban

Rekordszámú új traktorregisztráció volt a Fendt-nél 2024-ben

Pöttinger Plano VT 6060 – A teljes keresztmetszetű ...

Változások a traktorok energiaellátásában (3. rész) – Az olasz ...

Mi történik télen a repcetáblákon?

Vessen napraforgót, a klímaváltozás nyertesét!

Junkkari direktvetőgépek – Bővítés a precizitás, pontosság és a ...

Változás az AXIÁL Kft. vezetőségében: Holán Balázs csatlakozik ...

A KWS nem csak zsákban méri a kukoricahibridjeit