Híg tejből nem lesz sajt
Állattenyésztés - 2021.12.05
Az elmúlt évtizedekben az egyes tehenek által termelt tej mennyiségének javítása érdekében tett lépések jelentős technológiai minőségromlást idéztek elő a sajtkészítésben. Ez különösen nagy probléma egy olyan országban, mint Olaszország, ahol az előállított tej több mint 75 százaléka a sajtgyárakba kerül. Erre a problémára keresett megoldást az Intermizoo.
Az Intermizoo egy olasz vállalat, amely 1974 óta dolgozik állatgenetikai területen. Fő tevékenységük és tapasztalataik a holstein-fríz tejelő tehenekkel kapcsolatosak, de a genetikai sokféleség fenntartása érdekében dolgoznak szimentáli, húsmarha- és helyi fajtákkal is. Közel 40 éves tevékenysége során az Intermizoo több mint 2000 bikát tesztelt, amelyek közül néhányan fontos szerepet játszottak az olasz holstein-fríz tejelőtehén-állományban, és világszerte jelen vannak az exportbikáik révén.
Az Intermizoo a genomika területén végzett hosszú kutatási tevékenységének köszönhetően a Padovai Egyetemmel együttműködve hozta létre a Pro Caseust. Mint azt megtudtuk, a Pro Caseus egy új eszköz, amely lehetővé teszi a tejtermelők számára, hogy javítsák a sajtfeldolgozásra szánt tej termelését. Ez magasabb sajthozamot, valamint jobb minőséget és ezáltal fenntartható termelést jelent, ami a fenntarthatóság szempontjából pozitív hatással van a teljes ellátási láncra. A Pro Caseus tehenektől származó tej jobb sajthozamot, megfelelő állagú alvadékot és optimális feldolgozási időt biztosít. A sajtkészítési alkalmasság gazdasági értékének becslése kulcsfontosságú ahhoz, hogy a tej jellemzőinek javítását célzó tenyésztési stratégiákat lehessen javasolni mind a hozam, mind a minőség tekintetében, különösen az OEM (oltalom alatt álló eredetmegjelölés) sajtok előállítása esetében, fogalmazott az előadó.
Sajtkészítési alkalmasság
A sajtkészítési alkalmasság általánosságban úgy határozható meg, mint a tej azon képessége, hogy reagáljon az alvadékkal, és megfelelő állagú túrót képezzen a feldolgozáshoz szükséges optimális időn belül. A sajtkészítési képesség a tej sajtokká történő átalakulásának egyik alapvető lépését, az alvadást méri. A mérést egy laktodinamográfnak nevezett műszerrel végzik. Fontos kiemelni azt a tényt, hogy egyes szerzők és ágazati szereplők beszámolói szerint az elemzéstől számított 30 perc elteltével fokozatosan csökken az optimális sajtkészítési képességűnek minősített tej mennyisége, és ennek következtében növekszik a nem optimális vagy nem alvadt tej mennyisége. A sajtkészítési alkalmasság tehát úgy határozható meg, mint a tej azon képessége, hogy a feldolgozáshoz optimális időn belül reagáljon egy alvadékkal és megfelelő állagú alvadékot képezzen. A nem optimális sajtkészítési képességű tej, amellett hogy alacsonyabb sajthozamot eredményez, befolyásolja a sajt végső minőségét, összetételét, a hibák és selejt előfordulását, a feldolgozási időt és a költségeket. A Pro Caseus program lehetővé teszi a sajtkészítési alkalmassági genomikai index által kínált összes eszköz használatát a tehenek genetikájának javítása érdekében, a tej technológiai minőségének e különleges paramétere tekintetében is.
A Pro Caseus index
A Pro Caseus index a sajtkészítési alkalmasság genomikai indexe, amelyet a Padovai Egyetem és az Intermizoo szabadalmaztatott, és amelyet jelenleg a holstein fajtára alkalmaznak. A Pro Caseus segítségével genomikusan tesztelhető bármely holstein fajtájú állat, hogy megbecsülhető legyen a genetikai értéke a sajtkészítési alkalmasság szempontjából. A Pro Caseus genomikai teszt a sajtkészítési alkalmassággal korreláló specifikus gének egy csoportján alapul. A Pro Caseus genomikai index nagyon megbízható, hiszen a számításhoz szükséges gyakorlóhalmaz létrehozásához a sajtkészítési alkalmasság szempontjából vizsgált tehenek mintegy 3 millió fenotípusát és több mint 10 ezer, a Pro Caseus teszttel genomikusan vizsgált egyedet (tehenek és bikák) vesznek figyelembe. A Pro Caseus indexet 100-as alapon fejezik ki, 5 standard eltéréssel. A 100-nál magasabb index kiemeli azokat a bikákat, amelyek javítják a sajtkészítési alkalmasságot. A 115-ös Pro Caseus indexű bikák az átlagosnál 10%-kal magasabb tejhozamú teheneket adnak.
A nem optimális képességű tej alacsonyabb sajthozamot eredményez, valamint befolyásolja a sajt végső minőségét, összetételét, a hibák és selejtelőfordulását, a feldolgozási időt és a költségeket.
Szerző: AgrárUnió
Címkék: tej, szarvasmarha, tehén, sajt
Nedvességmegtartás Horsch gépek használatával – ...
Kezdődik a viharszezon
A mezőgépek veteránjai – Próbakörök két Landini traktorral
Sok múlhat a kalászosok virágzáskori védelmén!
A fómán túl – A repce egyéb gombás megbetegedései
Sikernövény lehet-e a napraforgó? – Termesztéstechnológiai ...
A növényi Elixir®
„Már ma minden meg fog változni”
Új DeereNS kombájnok – Digitalizált betakarítás
„Szerencsém volt, hogy parasztnak születtem” – Tradíció és ...
