Védelem a mikotoxinok ellen

Hogyan teszik tönkre a fumonizinek a sertések egészséges bélműködését, és hogyan lehet kiküszöbölni ezt a problémát? Erről is beszélt a BIOMIN online sorozatában Diego Padoan és Konstantinos Sarantis, a BIOMIN sertésekkel foglalkozó szakemberei. A fumonizinek által okozott mérgezéses esetek első dokumentált előfordulása 1970-ből Dél-Afrikából származik, ahol penészes kukorica fogyasztása miatt jelent meg a leukoencephalomalacia nevű betegség lovakban. Ez a megbetegedés – a sertések tüdőödémájával együtt – 1989-ben az USA-ban is súlyos méreteket öltött az állatok által elfogyasztott kukorica fumonizinszennyezettsége miatt.

Súlyos elváltozások a szervezetben

A fumonizinek anyagcserére gyakorolt hatásmechanizmu­sa során – a fumonizinkoncentrációtól függően – például romolhatnak az állatok immunreakciói, károsodhatnak a vesék és a máj is. A gyengébb immunműködés következménye lehet a már említett sertés-tüdőödéma megjelenése, valamint a különféle patogén baktériumokkal szembeni fokozott érzékenység. Mivel ezek a toxinok folyamatosan jelen vannak a sertéstakarmányokban, főként a kukoricában, mindenképp szükség van az ellenük történő hatékony védekezésre. A „toxinkötők” ezt nem tudják teljeskörűen biztosítani, a 
BIOMIN ezért takarmánykiegészítőiben a FUMzyme^® nevű enzimet alkalmazza: a fumonizin-észteráz segítségével a fumonizinek nem toxikus származékokká alakíthatóak, így pedig már nem jelentenek veszélyt az állatok egészségére. Konstantinos Sarantis elmondta: a sertéseken végzett tudományos vizsgálatok (Masching et al., 2016) adatai azt mutatták, hogy az enzim a fumonizin B1 bélcsatornába kerülését követően 2 órán belül teljes mértékben képes volt lebontani a vegyületet. Az enzim hatására jelentősen csökkent a szfinganin/szfingozin (Sa/So) arány, amely a fumonizin hatásának jelentős biomarkere. Egy 42 napon át tartó, 28 napos és 8,35 kilogrammos malacokkal végzett osztrák vizsgálat pedig azt mutatta, hogy ha 2 ppm-es fumonizinkoncentráció mellett takarmánykilogrammonként 15 egység FUMzyme^® kerül elfogyasztásra, az éppen a felére képes csökkenteni az Sa/So arányt azon állatokhoz képest, amelyek nem kapják meg az enzimet. Az állatok napi tömeggyarapodásában is jelentősek voltak a különbségek: az enzimet kapó csoport tagjai híztak a leggyorsabban, köszönhetően annak, hogy ezek 
az állatok a másik két csoportnál jelentősen több takarmányt fogyasztottak el naponta.

Diego Padoan részletesebben is beszélt a fumonizinek bakteriális fertőzésekkel fennálló negatív kapcsolatáról: tudományosan is igazolt tény, hogy a fumonizin B1 jelentős mértékben elősegíti 
az Escherichia coli patogén változatának kolonizáció­ját a sertések bélcsatornájában, ami szinte minden esetben hasmenést vált ki a választott malacoknál. Ugyancsak problémát jelenthet a Pasteurella multocida baktériumok megjelenése: a kórokozó súlyos tüdőgyulladást képes kiváltani.

Ismert, hogy a mikotoxinok a nőstény sertések termékenységére is negatív hatással lehetnek: a fumonizinek a várandós kocáknál léziókat okozhatnak a méhben, emellett 
a még meg nem született malacok tüdejét és máját is károsíthatják. Immunszupresszió ugyancsak felléphet az anyaállatokban, ami növeli a fertőzések veszélyét.

Jelentős növekedés a mikotoxinok előfordulásában

A mikotoxinok egyre elterjedtebbek a világban: egy 1985-ben megjelent publikáció szerint az élelmezési célra szánt gabonák mintegy 25 százaléka volt fertőzött mikotoxinokkal; 2020-ban ez az arány már 60-80 százalék, ami hatalmas emelkedés. A sokkal magasabb számadat oka az analitikai módszerek fejlődése mellett, hogy a klímaváltozás hatására világszerte egyre elterjedtebbé váltak a mikotoxinok. Annak érdekében, hogy ezt az elterjedtséget minél pontosabban meg lehessen határozni, a BIOMIN maga is elindított egy, az egész világra kiterjedő felmérést, amelynek során 2004 óta több mint 132 000 terménymintát gyűjtött össze.
Az európai kukoricamintákban 2020-ban a fu­­monizin volt jelen a leggyakrabban, összesen 
a minták 82 százalékában. A minták 21 százaléka csak egyféle mikotoxint tartalmazott, 76 százalékukban azonban már több mint egy méreganyag volt jelen. Az európai búzamintákban 
a deoxinivalenol, rövid nevén a DON toxin volt jelen a leggyakrabban, a minták 37 százalékban pedig egy, 32 százalékukban pedig egynél több mikotoxint sikerült kimutatni.

A mikotoxin hatása a brojlerekre

Erről a kérdésről a BIOMIN három, brojlerekkel foglalkozó szakértője, Andrew Robertson, Fernando Lima és Alexandro Marchioro beszélt. A mikotoxinoknak négy olyan fő csoportja létezik, amelyek hatással vannak az emésztőrendszer immunfolyamataira: 
az aflatoxinok és az ochratoxinok, amelyek csökkentik az antitestek termelődését, valamint a fumonizinek és a trichotecének, amelyek csökkentik az interleukinek és 
az interferon termelődését. A mikotoxinok a brojlerek talán legsúlyosabb bélbetegségével, az elhalásos bélgyulladással is összefüggésbe hozhatók. A világszerte elterjedt betegséget a Clostridium perfringens baktérium toxinjai okozzák.

A megoldást itt is a takarmánykiegészítő termék szárnyasoknak adható változata jelenti. A Mycofix^® egyrészt bentonitot tartalmaz, amely az Európai Unió referencialaborja szigorú előírásának megfelelve az aflatoxinok több mint 90 százalékát képes megkötni. 
A fumonizinekkel szemben – ahol a toxinkötő képesség nem kielégítő mértékű – 
a fumonizinbontó enzimmel vehető fel a harc, amely nem toxikus metabolitokká bontja le a gombatoxinokat. Ehhez hasonlóan, a termék deepoxidáz enzimeket tartalmaz 
a trichotecének, valamint észteráz enzimeket a zearalenon és az ochratoxin A semlegesítése érdekében.

Ha tetszett a cikk regisztráljon az AgrárUnió hírlevélre: https://www.agrarunio.hu/regisztracio

Szerző: AgrárUnió