Támad a kéknyelv-betegség – A megelőzés leghatásosabb módja a vakcinázás és a szúnyogirtás

A hatóságok figyelték a betegség terjedését a környező országokban, így sejtették, hogy előbb-utóbb nálunk is megjelenik majd. Ez év szeptemberében Tolna megyében egy 350 üszőből álló állományban ismét kimutatták a vírust, ez indokolta cikkünk megírását.

Korábban Európában csak alkalmanként, a görög szigetekre behurcolva fordult elő a kéknyelv-betegség, azonban az elmúlt évtizedben egyre több országban azonosították. 2006-ban már Belgiumban, Franciaországban, Luxemburgban és Németországban is megjelent a 26 ismert szerotípus közül a 8-as, amely korábban csak a Szaharától délre eső térségben, Indiában, Pakisztánban volt fellelhető. Ezekbe az országokba a betegség behurcolása valószínűsíthetően fertőzött állatokkal, embrióval, spermával, petesejttel, esetleg vakcinával történhetett. Nálunk a 4-es szerotípust mutatták ki, amely először Törökországban jelent meg, majd fokozatosan húzódott észak felé, miközben egyre nagyobb gazdasági károk jelentkeztek.

Vektorral terjed
A vírus állatról állatra közvetlenül nem terjed, a törpeszúnyogok terjesztik, így nálunk a decembertől márciusig tartó időszakban nem lehet a betegség kitörésére számítani. Emberre a vírus nem veszélyes, és a fertőzött állatokból előállított élelmiszer sem okoz egészségügyi problémát. A betegség lefolyása az állatfajok érzékenységétől függően eltérő. A juhok általában érzékenyebbek rá, klinikai tünetként láz, fekélyesedés a száj, orr nyálkahártyáján, fokozott nyálzás, orrfolyás, kötőhártya-gyulladás, duzzadt száj és nyelv, sántaság, bágyadtság, lesoványodás, hasmenés, hányás és a nyelv kékes elszíneződése figyelhető meg, esetenként elhullás is előfordulhat. A szarvasmarhák kevésbé érzékenyek, előfordul, hogy tünetmentesek, vagy csak enyhe tüneteket mutatnak, a kecskék és a vadon élő kérődzők pedig többnyire tünetmentesen átvészelik a betegséget.
A betegséggel kapcsolatos kérdéseinkre dr. Horváth Éva, a Csongrád Megyei Kormányhivatal Élelmiszerlánc-biztonsági és Állat-egészségügyi Igazgatóság munkatársa válaszolt:
– Ez év szeptemberében Tolna megyében észleltek megbetegedéseket, várható-e a betegség továbbterjedése északi irányba?
– Ezt megjósolni nem lehet. A magyarországi érintett települések listája és a térkép a NÉBIH honlapján megtalálható. A járványtani intézkedések szigorúsága és a hatékonyság mindenesetre most azt mutatja, hogy ez a járvány nem terjed tovább, hanem a már korlátozás alá került területen belül vannak az újabb kitörések.*
Gyógykezelés nincs
– Melyek a betegség megelőzésének, kezelésének lehetőségei?
– A hangsúly a vektormentesítésen és a járványtani előírások betartásán van. A betegség megelőzését segíti a kórokozó-átvivők támadásai elleni védekezés, az állatok zártan tartása a törpeszúnyogok aktivitásának csúcsán, napnyugtától napkeltéig, illetve a járvány az állatok mozgása által okozott terjedésének megelőzése. Az állatok gyógykezelése nem lehetséges.
– Milyen hatósági eljárásokat végeznek, ha megjelenik a betegség?
– A betegség elterjedtségének felmérésére szolgáló vérvizsgálatokat a hatóság idén is megemelt számban végzi a kitörés körüli három kilométeres sugarú körben elhelyezkedő, fogékony állatokat tartó telepeken. A kitörés körüli húsz kilométeres sugarú körben található, a betegségre fogékony állatot tartó telepekre harmincnapos megfigyelési zárlatot rendel el az állat-egészségügyi hatóság. Az érintett telepeken ez idő alatt a hatóság elvégzi a fogékony állatok klinikai szűrővizsgálatát. A megfigyelési zárlat feloldásáig a telepekről fogékony állat nem szállítható ki és oda fogékony állat nem szállítható be. A szállítási tilalom alól azonnali vágás vagy a védőkörzet más településére irányuló, továbbtartási céllal történő kiszállítás esetén az állattartó kérelmére az illetékes kormányhivatal adhat felmentést, ha az előzetesen elvégzett klinikai és laboratóriumi vizsgálatok eredménye alapján a kéknyelv-betegség gyanúja a telepen a szállítás időpontjában kizárható. Továbbra is jelentősen elősegíti a betegség elterjedésének megakadályozását a húsz kilométeres sugarú körben, a fogékony állatokat tartó gazdaságok környékén a törpeszúnyogok élőhelyeinek lehetőség szerinti gyérítése, ami nem kizárólag vegyszerrel történhet, hanem a vízállásos területek trágyával, trágyalével mechanikai úton, valamint földréteggel történő fedésével is.

Állami támogatás a megelőzésre
A kitörés körüli minimum száz kilométe-res sugarú védőkörzetbe, valamint a védőkörzet körüli további minimum ötven kilométeres sugarú megfigyelési körzetbe eső területekről – a kitöréssel érintett gazdaság húsz kilométeres körzetében található, fogékony állatokat tartó telepek kivételével – fogékony állatok alacsonyabb korlátozás alá eső vagy mentes területekre történő szállítása változatlanul a vektormentes periódus végének bejelentése óta (2015. április 20.) követett eljárásrend szerint történhet.
A korlátozás alá vont területek húsz kilométeres zónán kívül eső részein is lehetőség van a fogékony állatok védőoltására. Ezeken a területeken a vakcinázás nem kötelező, hanem önkéntes alapon kérhető az állományokat ellátó állatorvostól. Ez esetben a védőoltás alapvetően az állattartó költségére történik, aki ehhez – a 148/2007 rendeletben leírt eljárás szerint – állami támogatást is igénybe vehet. Az önkéntes vakcinázás minél szélesebb körű elvégzése egyrészt fontos szerepet játszik a betegség elterjedésének megakadályozásában, másrészt az állattartók állományait védi az esetleges fertőződés okozta kártételtől.
– Változott-e az eljárás az elmúlt években?
– Jelentős változás a 2014-ben elrendelt intézkedésekhez képest, hogy a fertőzött állatokat nem ölik vagy vágják le. Ehelyett az állat-egészségügyi hatóság végrehajtja a kitörés körüli húsz kilométeres sugarú körben lévő gazdaságokban található valamennyi fogékony állat rovarirtó szerrel történő kezelését és a védőoltásban még nem részesült egyedek vakcinázását.
– A tavalyi évben észlelt megbetegedésekhez kapcsolódóan milyen számszerűsíthető adatok állnak rendelkezésre az önök megyéjében?
– 2014-ben Csongrád megye 11 településének 33 gazdaságában fordult elő a betegség, amelyből hat volt nagy létszámú állattartó telep, 103 állatot kellett leölni, és 54 elkülönített vágása történt meg. Az ellenőrző vizsgálatok alakalmával 1562 gazdaságban 56224 állat (szarvasmarha, juh, kecske) klinikai vizsgálatára került sor. 3207 állatból vettek vért az állatorvosok. Tavaly még nem volt engedély a vakcinázásra a kitöréssel érintett településeken. 2015-ben nem volt újabb kitörés a megyében. A szigorított monitoringvizsgálatok folytatódnak.

*(Interjúnkat követően szeptember 23-án arról értesültünk, hogy újabb állományokban mutatták ki a vírust Baranya, Somogy és Tolna megyében.)

Forrás: Kéknyelv-betegség, Magyar Állatorvosok Lapja, 2007/12, 713–717. o. http://portal.nebih.gov.hu

Hasznos link: http://u4.hu/x/4By

Szerző: Tóth Noémi