Az állatról az emberre terjedő zoonózisok

A zoonózisok terjedése többféleképpen történhet. Direkt módon a fertőzött állatok váladékaival – például vérrel, nyállal, vizelettel vagy széklettel – való érintkezés, valamint harapás vagy karmolás révén juthatnak át az emberre. Indirekt módon a fertőzött állat által használt tárgyak, például talaj, akvárium vize vagy állateledel közvetíthetik a kórokozót. Emellett az étellel való terjedés is gyakori: kontaminált hús, tej, tojás vagy székletével szennyezett zöldség és gyümölcs fogyasztása fertőzést okozhat.

Veszettség

A veszettség heveny, agy- és gerincvelőgyulladással járó vírusos betegség, amely a világ minden melegvérű állatát megfertőzheti, így a házi és vadon élő emlősállatok mindegyikében kialakulhat. A madarak viszont kevésbé fogékonyak a fertőzésre. Emberi megbetegedés esetén a vírus leggyakrabban a veszett állat harapása vagy marása útján jut be a szervezetbe. A betegség rendkívül súlyos, és a tünetek megjelenésekor az emberi túlélés rendkívül ritka, ezért a korai megelőzés kiemelt jelentőségű.

A legveszélyesebb zoonózis legismertebb hordozója a vörös róka

A veszettség világszerte előfordul, de Európában az elmúlt két évtizedben a sikeres mentesítési programoknak köszönhetően jelentősen csökkent az esetek száma. Nyugat-Európában a klasszikus veszettség szinte teljesen megszűnt, és a ritka előfordulások általában behurcolt esetekhez köthetők. Közép-Európában a helyzet változó: Romániában és Lengyelországban még viszonylag nagy számban jelentkeztek megbetegedések, míg a régió többi országában a fertőzés szórványosan fordult elő. Az EU harmadik országokkal határos tagállamaiban, például a balti államokban, szintén csak elvétve jelentkeznek behurcolt esetek. Ukrajnában a veszettség még mindig gyakori, de Kárpátalján néhány éve az Európai Unió támogatásával rókavakcinázási program indult, amely a betegség terjedésének visszaszorítását célozza.

Az étellel való terjedés is gyakori: kontaminált hús, tej, tojás vagy székletével szennyezett zöldség és gyümölcs fogyasztása fertőzést okozhat.

A veszettség megelőzésében kulcsfontosságú a lakosság tájékozottsága. Fontos, hogy mindenki felismerje a betegségre utaló tüneteket, és a veszettségre gyanús állatokat haladéktalanul jelentse az állategészségügyi hatóságoknak. Ugyanakkor a városokban egyre gyakrabban megjelenő, látszólag egészséges rókák nem jelentenek azonnal veszélyt, így felesleges riadalomra nincs ok.

Hirdetés

A megelőzés alapja a háziállatok rendszeres oltása, a vadállatok ellen irányuló vakcinázási programok, valamint az emberi expozíció minimalizálása: a harapások elkerülése, a sebek azonnali tisztítása és szükség esetén az orvosi ellátás igénybevétele életmentő lehet. A veszettség elleni vakcina és a megfelelő utókezelés alkalmazása jelentősen csökkenti a fertőzés kockázatát, ezért minden, veszélynek kitett személy számára elérhető a profilaktikus és sürgősségi oltás.

A Brucella genus tagjai

Dr. Mosolygó Tímea az SZTE-ÁOK Orvosi Mikrobiológiai és Immunbiológiai Intézet munkatársának publikációja bemutatta, hogy a Brucella genus tagjai többféle állatban élnek, és különböző betegségeket okoznak az emberben. A B. melitensis elsősorban kecskéből és juhból terjed, és máltai lázat idéz elő. A B. abortus szarvasmarhákból ered, és Bang-kórt okoz, míg a B. suis a sertésekben, a B. canis a kutyákban, a B. ovis a juhokban, a B. neotomae pedig a patkányokban található.

A Brucella suis elsődleges rezervoárja a vaddisznó. Az ember elsősorban vadászati tevékenység, fertőzött hús feldolgozása, vagy kezeletlen sertéshús fogyasztása révén fertőződhet

A brucellák Gram-negatív, nem mozgó, coccobacillus alakú baktériumok, aerob körülmények között szaporodnak, és hetekig életképesek abortált állati magzatokban, talajban, trágyában, valamint hűtőszekrényben tartott húsban, vajban és sajtban. Emberi fertőzés a beteg állatokkal való közvetlen érintkezés, illetve tej, hús fogyasztása révén alakul ki, emberről emberre nem terjed. A brucellózis kezdetben bizonytalan tünetekkel jelentkezhet, mint a gyengeség, láz, izzadás, étvágytalanság, fogyás, szédülés vagy fülzúgás, de súlyos esetekben érintheti a tüdőt, májat, hasnyálmirigyet, epehólyagot, vesét, szívet, valamint az ízületeket és csontokat. Az emberi brucellózis ellen vakcina nem áll rendelkezésre, azonban az állatok vakcinázása csökkenti a fertőzés kockázatát.

A közismert tularémia

Francisella tularensis, a tularémia kórokozója, amely elsősorban vadon élő állatokban fordul elő. A fertőzés leggyakoribb tünete a baktérium bejutásának helyén kialakuló fekély és a környező nyirokcsomók duzzanata, de előfordulhat szemfertőzés vagy tüdőgyulladás is. Magyarországon évente átlagosan 40 esetet regisztrálnak. Korábban élő vakcinát használtak, de annak nem megfelelő hatékonysága miatt jelenleg nem alkalmazzák, és az új vakcina fejlesztése folyamatban van.

Macskakarmolási betegség

A Bartonella henselae a macskakarmolási betegség kórokozója. Elsősorban macskákban fordul elő, de ritkán nyulak és kutyák is hordozhatják. A fertőzés karmolás, harapás, nyalás, vagy a macskabolha ürülékével való érintkezés révén terjed. A betegség 3–10 nappal a fertőzés után bőrpírral jelentkezik a karmolás helyén, amely hegesedéssel gyógyul. 1–3 héttel később a közeli nyirokcsomók duzzadnak, fájdalmasak lehetnek, és hónapokig is eltarthat a gyógyulás. További tünetek az étvágytalanság, hányinger, hányás, láz és lépmegnagyobbodás.

Hirdetés

A Leptospira-t okozó Leptospira interrogans baktérium rágcsálók, kutyák, haszonállatok és vadon élő állatok vesetubulusait kolonizálja, és vizelettel ürül. Az ember véletlenszerűen fertőződik, általában bőrsérülésen vagy nyálkahártyán keresztül. A fertőzés gyakran tünetmentes, de előfordulhat influenzaszerű betegség, agyhártyagyulladás, vesekárosodás vagy sárgaság, a legsúlyosabb forma a Weil-betegség. Megelőzésként javasolt a kitettség esetén antibiotikum (doxycyclin) szedése, az állatok vakcinázása és a rágcsálók irtása.

A papagájkórt okozó baktérium a Chlamydia psittaci madarakból, például papagájokból, galambokból vagy házi szárnyasokból terjedhet emberre. A fertőzés légúti váladék vagy ürülék belélegzésével alakul ki. Legtöbbször tünetmentes, de előfordulhat influenzaszerű állapot, láz, rossz közérzet, torok- és fejfájás, tüdőgyulladás. Kezeletlen esetben a mortalitás 2–20 százalék között lehet, főleg idősebbeknél.

Hirdetés

Összességében elmondható tehát, hogy a fentebb felsorolt zoonózisok komoly figyelmet igényelnek, de a fertőzések nagy része megelőzhető. Az állatokkal való érintkezés után alapos kézmosás, a hús, tej és tojás megfelelő hőkezelése, a fertőzött állatok kerülése, valamint az állatok vakcinázása és a rágcsálók irtása jelentősen csökkenti a kockázatot. Az állategészségügy, a higiénia és az élelmiszer-biztonság összehangolt alkalmazása biztosítja az emberi egészség védelmét, és minimalizálja a fertőző betegségek átterjedését.

Az itt felsorolt zoonózisok komoly figyelmet igényelnek, de a fertőzések nagy része megelőzhető.

Szerző: Tarjányi Lili – AgrárUnió