TERMÉNYFELVÁSÁRLÁSI ÁRAK:

Étkezési búza: 68.794,69 Ft (tonna)

Napraforgómag: 205.244,63 Ft (tonna)

Takarmánykukorica: 73.677,19 Ft (tonna)

Takarmányárpa: 68.244,95 Ft (tonna)

Repcemag: 191.777,38 Ft (tonna)

Full-fat szója: 196.326,69 Ft (tonna)

ÜZEMANYAGÁRAK:

Gázolaj ára: 576 Ft

Benzin ára: 563 Ft

DEVIZA KÖZÉPÁRFOLYAM:

EUR: 381,86

USD: 320,62

CHF: 416,55

GBP: 440,34

Hirdetés

A hőstressz hatásai a sertésekre

Állattenyésztés - 2025.08.06

A klímaváltozás következtében hazánkban is egyre nagyobb figyelmet kap a hőstressz, melynek negatív gazdasági hatásait az állattenyésztésben, így a sertéstartásban is tapasztalhatjuk. Ez különösen igaz azokra az egyre nagyobb termelésű állományokra, amelyek a genetikai előrehaladásnak köszönhetően jöttek létre, és érzékenyen reagálnak az optimálisnál magasabb hőmérsékletre. Mégis mit tehetünk állományunkért a nyári forróságban?

Az egyre gyakoribb hőstresszes időszakokban is igyekszünk hatékony termelést folytatni. A kutatási és fejlesztési irányzatok különböző oldalról közelítik meg a problémát, melynek közös célja a hőstressz okozta káros hatások mérséklése és az abból származó gazdasági károk csökkentése. A leghatékonyabb eljárások kidolgozásához elengedhetetlen az alapvető élettani folyamatok, valamint azok hőstressz hatására bekövetkező kedvezőtlen változásainak ismerete. Az utóbbi időben a sertések fajlagos hozamai óriási növekedést mutatnak például szaporaság, tejtermelés, testtömeg-gyarapodás vonatkozásában. A nagyobb termelés következtében fokozódik az anyagcsere és a stressz-érzékenység is az állatoknál.

VISELKEDÉSI ÉS ÉLETTANI VÁLTOZÁSOK

Kutatók szerint a hőstressz a hőtermelés és a hőleadás egyen súlyának olyan irányú eltolódása, amikor az állatot érő hőterhelés meghaladja azt a mennyiséget, amelyet az állat képes leadni. Az állatokban a hőstresszhez való rövid távú alkalmazkodásra a szimpatikus idegrendszer fokozott aktivitása jellemző. A test különböző pontjain lévő hőreceptorok a hipotalamuszba közvetítik az információt, ezáltal a hőleadás fokozása és a hőtermelés csökkentése érdekében viselkedésbeli és élettani változások következnek be.

Mivel a sertések nem tudnak izzadni (izzadságmirigyeik csupán a hónalji részeken találhatóak), csak kontakt hőleadásra képesek, testhőmérsékletük szabályozása érdekében a hűvösebb helyeket keresik, gyakrabban fekszenek nedves vagy hűvös felületen, és ha tehetik, dagonyáznak.

FELBORULHAT A SAV-BÁZIS EGYENSÚLY

Hőstressz idején a sertések a testhőmérsékletük csökkentése érdekében gyors légzéssel, lihegéssel próbálnak hőt leadni, azaz hiperventillálnak. Ez azonban élettani szempontból több káros következménnyel járhat.

Kialakulhat a respiratorikus alkalózis, azaz a vér CO2-szintje csökken, a pH emelkedik, így lúgos irányba tolódik a sav-bázis egyensúly. A lúgos vérkémhatás miatt a szabad kalciumionok koncentrációja csökken, hypocalcaemia alakul ki, ami izomre megéssel, emésztési zavarral jár. A lúgos pH ugyanakkor érszűkületet is okoz, rontja az agy és az izmok oxigénellátását. Hosszú távon fokozza a stresszhormon-termelést, vagyis a kortizolszint emelkedik, az immunválasz gyengül, a takarmányfelvétel csökken. Továbbá a vese túlterhelését eredményezheti a kompenzáció miatti fokozott bikarbonátkiválasztás, ami vízvesztéssel és kiszáradással járhat.

A klinikai tünetek hőstresszes állapotban: