
Gondolkodjunk komplexen! – A legelő botanikájától a biohúsig
Állattenyésztés - 2025.01.03
Az élelmiszerbiztonsággal kapcsolatos fogyasztói aggodalmak miatt dinamikusan nő például a biohúsok fogyasztása globálisan, amihez ökológiai, és komplex szemléletű gazdálkodás szükséges a talajtól a legelőn át az állatok tartásáig bezárólag. A digitális eszközök pedig már a legelőre alapozott húsmarhatartásban is komoly támogatást nyújtanak a fenntartható gazdálkodáshoz.
Az előrejelzések szerint a biohús globális piaca 2032-ig évente 5,3 százalékkal növekszik, így értéke tíz év múlva megközelíti a 30 milliárd dollárt. A piac értéke 2022-ben 17,4 milliárd dollár volt a Future Market Insights adatai szerint. A növekedést a világon mindenhol az hajtja, hogy egyre több ember keres fenntartható módon előállított és tápláló élelmiszert, és egyre több vásárló ismeri fel a biohús fogyasztásának egészségügyi előnyeit.
Ökológiai állattartás, minősítés, gazdálkodás
A kizárólag bio-összetevők felhasználásával nevelt húst nevezzük biohúsnak. Az ökológiai hús értékesítésére szolgáló állatok tenyésztése során különféle szabványokat kell követni, a biovágásra kerülő állatokat fiziológiai és viselkedési igényeikre összpontosító biorendszerekben nevelik, így az állatokat nem zárják be vagy kötik le olyan épületekben, ahol nincs elegendő természetes szellőzés és megvilágítás. Meghatározott méretű állományokban tartják őket, megfelelő teret biztosítva számukra a szabad mozgáshoz. Figyelembe veszik a legelőhöz, tiszta vízhez, alomhoz és egyéb szükségletekhez való hozzáférést. Az egészséges és természetes takarmányozás elengedhetetlen az állatok egészségének, fejlődésének és életerejének megőrzéséhez. Növekedési hormonok és bármilyen növekedést serkentő gyógyszer használata nem engedélyezett a nevelés során.
A Csoroszlya Farm 2015-ben állt át ökológiai gazdálkodásra
Az ökológiai állattartás egyik legfontosabb eleme, hogy az állatok számára lehetővé teszi természetes igényeik kielégítését, így például a szabad mozgást és táplálkozást. Az ökológiai termelésben tartott állatokat ezért a gazdák legeltetik, amellett, hogy − sokszor a saját gazdaságukban megtermelt, szintén ökológiai minősítésű − takarmányokkal etetik.
Hirdetés
Magyarország szerencsés helyzetben ebből a szempontból, nálunk jelentős a természetközeli gyepterületek kiterjedése, amelynek több mint 60 százaléka védett, közel negyede, mintegy 180 ezer hektár pedig ökológiai minősítéssel rendelkezik. A gyepterületek biodiverzitásának védelme pedig nem valósulhat meg legeltetés nélkül. A védett gyepeket a vonatkozó jogszabály szerint kaszálással vagy meghatározott állatfajok legeltetésével lehet hasznosítani, ezért a jövőben is jelentős szerepet kap a szarvasmarhák és a kiskérődzők legelőre alapozott tartása.
A KSH Agrárcenzus adatai szerint 2020-ban 933 ezer szarvasmarha volt Magyarországon, amelynek 26 százalékát, kb. 243 ezer egyedet tartottak ökológiai gazdaságokban. Az ágazaton belül a húshasznú szarvasmarhatartás jelentősége igencsak megnőtt az elmúlt évtizedben: míg 2010-ben 22 százalék volt az aránya a teljes szarvasmarhatartásból, 2020-ra ez az érték 44 százalékra emelkedett.
Az előrejelzések szerint a biohús globális piaca 2032-ig évente 5,3 százalékkal növekszik, így értéke tíz év múlva megközelíti a 30 milliárd dollárt.
Az ÖMKi kutatásáról
Magyarországon a húsmarhatartás leginkább akkor gazdaságos, ha legelőre alapozott. A védett gyepterületeken az alapvető cél az élőhelyek és a fajok védelme, így ezeken a legelőkön korlátozottak a gyepgazdálkodásban alkalmazható agrotechnikai beavatkozások. Az Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet (ÖMKi) kutatócsoportja állattartó gazdák bevonásával, on-farm körülmények között azt vizsgálja, hogyan lehet minél fenntarthatóbb a gyepgazdálkodás, miközben gazdaságosabbá válik a hozzá kapcsolódó állattenyésztés.
A kutatók az állatokra szerelt szenzorokkal követik nyomon a húsmarhák mindennapjait és egyed szinten gyűjtik a táplálkozással és viselkedéssel kapcsolatos adatokat. A gulya kérődzési értékeinek változása például pontosan jelzi egy legelőszakaszon belül a fű fogyását, ami lehetőséget nyújt arra, hogy objektív alapokra helyezzék a szakaszváltások időzítését, megakadályozva ezzel a túllegeltetést, azaz a gyepek védelmében is fontos szerepe van az új technológiáknak.
A szenzoros vizsgálatokat a kutatók kiegészítették a legelők botanikai felvételezésével is: évente háromszor vizsgálják a vegetációt és nyomon követik a növényzet változásait, és ezeket figyelembe véve készítik el a gazdálkodók számára az optimális legeltetési tervet, amellyel biztosítható a gyep regenerációs ideje, az új legelőszakaszok célzott megnyitásával pedig megőrizhető az állatok jó kondíciója.
Hirdetés
GPS-helymeghatározókkal vizsgálják az állatok területhasználatát, ezzel a későbbiekben tovább pontosítható a legelőszakaszok ideális méretének meghatározása. Az idei ősztől kezdve a megfigyelések talajvizsgálatokkal is kiegészülnek, valamint a kutatók fontosnak tartják a legeltetési idény végén az állatokból vett vérminták laborvizsgálatát is. „Komplex képet szeretnénk kapni arról, hogy a talaj tápanyagaiból mi kerül át a növényekbe, és ezekből mit tudnak az állatok hasznosítani. Itt leginkább a mikro- és makroelemek felvehetőségére gondolok, valamint a füvek tápértékére. Így elindulhatunk a legeltetett állattartásban is a precíziós takarmányozás irányába. A fenti adatok ismeretében sokkal pontosabban, az adott területhez és az állatállomány igényeihez igazítva tervezhetjük a mikro- és makroelemek pótlását” − foglalta össze a komplex szemlélet irányait dr. Márton Aliz, az ÖMKi állattenyésztési csoportjának vezetője.
A komplex szemlélet alkalmazásával az állattartók nemcsak az állataik jóllétét fokozhatják, ami alapja a sikeres termelésnek, de jelentős lépést tehetnek a gyepterületek védelme és meglévő erőforrásaik optimális felhasználása felé is. A kutatók abban bíznak, hogy a jövőben elterjedtebbé válik a talaj-növény-állat rendszerben való gondolkodás és cselekvés, ami egyszerre támogatja az állatok jóllétét, a gyepgazdálkodás fenntarthatóságát és jó minőségű, egészséges élelmiszer termelést.
A kutatók abban bíznak, hogy a jövőben elterjedtebbé válik a talaj-növény-állat rendszerben való gondolkodás és cselekvés, ami egyszerre támogatja az állatok jóllétét, a gyepgazdálkodás fenntarthatóságát és jó minőségű, egészséges élelmiszer termelést.
Jó példák: Csoroszlya Farm, Torják Biofarm
Az ilyen típusú komplex szemléletre szerencsére egyre több magyar biogazdaságban találunk követendő példákat. A szári Csoroszlya Farm, amely 2015-ben állt át ökológiai gazdálkodásra, több on-farm és kisparcellás fajtakísérletnek ad otthont, az ÖMKI egyik kutatási állomása is nálunk található. Céljuk, hogy a természettel összhangban olyan minőségben termeljenek, hogy annak a talajban élő mikrobáktól kezdve, a növényeken át a fogyasztókig mindenki a nyertese lehessen. Olyan szántóföldi szemlélettel gazdálkodnak 280 hektáron a vértesi natúrparkban, ami nem árt a helyi talajoknak, élővilágnak és látképnek. A szántóföldi bio növénytermesztésben törekszenek a diverz vetésforgó fenntartására, a fajták egyedi megválasztására és a megfelelő talajművelésre.
A szári Csoroszlya Farm csapata
A Mátra lábánál található Torják Biofarm nagy hangsúlyt fektet arra, hogy előnyben részesítse a természetes alapanyagok használatát. Biogazdaságuk ezért műtrágya és egyéb tápanyag mentes technológiákon alapul. Állataik öko környezetben, friss levegőn nevelkednek, a legeltetés alatt fű és anyatej mellé mást nem kapnak, feszültségtől és bezártságtól mentes környezetben nőnek fel. Állataik téli etetése nyitott helyen, mélyalmos ridegtartásban történik, mely során a kiadott takarmány el nem fogyasztott része adja számukra a meleget. A gazdaság vezetői hisznek abban, hogy a hús nem csak egy tömegáru.
Legeltetés a Mátra lábánál
És jó irányban tapogatóznak a Torják Biofarm tulajdonosai, hiszen egyre több fogyasztó nem a tömegárut, keresi, hanem a magasabb beltartalmi értékekkel rendelkező, prémium minőségű, megbízható helyről származó, ökológiai gazdaságban előállított húst.
Hirdetés
A biohús-ágazat növekedésében nagy szerepe van élelmiszerbiztonsággal kapcsolatos fogyasztói aggodalmaknak, az importokkal szembeni bizalmatlanságnak, az antibiotikumok, a vegyi adalékanyagok és a hormonok használata miatt. Ez oda vezet, hogy egyre többen teszik le a voksukat például a biomarhahús mellett, ami azért is jobb választás, mint a hagyományos hús, mivel kevesebb telített zsírt és akár 50 százalékkal több omega-3 zsírsavat tartalmaz, mint a hagyományosan előállított hús. Következésképpen az egészségtudatos emberek a biohúst részesítik előnyben annak tápanyagtartalma miatt.
A Torják Biofarm szarvasmarhái
A biomarhahús piaca Európában is jelentősen nőtt az elmúlt tíz évben, mert egyre többen keresik a fenntartható és tápláló étkezési lehetőségeket, és az emberek egyre jobban tudatában vannak a biomarhahús fogyasztás egészségügyi előnyeinek. Növekszik a fogyasztók érdeklődése az antibiotikum- és növényvédőszer-mentes termékek vásárlása iránt, de egyre nagyobb a piaca a felelősségteljesen előállított élelmiszereknek. A fogyasztók olyan gazdálkodókat akarnak támogatni, akik fenntartható gazdálkodási módszereket alkalmaznak, és nem károsítják a környezetet.
Szerző: Tóth Krisztina
Címkék: ökológiai gazdálkodás
Terméshozam és ellenállóképesség – Jönnek a szezon legjobb ...

Korai Pioneer® kukorica hibridek nagy termésátlaggal

Weidemann T6025 teleszkópos rakodó – Ember, gép és szerszám ...

Megjelent Magyarországon a kiskérődzők pestise

A szőke szépség (2. rész) – Haflingi ló felvezetésben, ...

Változások a traktorok energiaellátásában (3. rész) – Az olasz ...

Mi történik télen a repcetáblákon?

Ahol hisznek az ésszel végzett forgatásos talajművelésben, ott ...

Junkkari direktvetőgépek – Bővítés a precizitás, pontosság és a ...

Továbbra is magas a napraforgó ára