A szőke szépség (1. rész) – Haflingi ló tenyésztésben, gyermek-állat kapcsolat kialakításában, lovasiskolában
Állattenyésztés - 2024.11.08
Sokak szerint nem elég nagy, míg mások azt kifogásolják, hogy túlságosan robosztus. Egyesek úgy gondolják, lehetne gyorsabb és kecsesebb is, miközben mások versenyeket nyernek vele, elegáns mozgásuk révén. Vannak, akik megjelenésében túlságosan egyhangúak tartják, ami szakemberek szerint épp az egyedülállóan egységeset jelenti. Fajtajellegzetesség. Kevés olyan fajta van ugyanis, amelynek egyedei ennyire homogén módon hordozzák a jellegzetességeket: minden egyede kilométerekről felismerhető. Ráadásul természete kiváló, mind a mezőgazdasági munkában, mind a sportban, mind terápiában rendkívül jól alkalmazható, ugyanakkor Magyarországon még mindig gyerekcipőben jár a tenyésztése. Mi lehet ennek az oka, és milyen lehet egy jó tenyészet? Miért szeretik néhányan annyira ezt a fajtát, amelynek egyedeit szőke szépségnek is nevezik?
A haflingi lovak őshazája ugyan Ausztria, de ma már Magyarországon is egyre többen ismerik és keresik, kiváló „használhatósága”, természete és nem utolsósorban külleme miatt. A haflingik – vagy közkedvelt nevükön a hafik – tenyésztésével itthon két egyesület foglalkozik. A Magyar Haflingi Lótenyésztő Egyesület kifejezetten az osztrák tenyésztési egyesület céljait követve jött létre, és vitathatatlanul komoly munkát fordít a fajta népszerűsítésére a fiatalok körében. De nemcsak a fajta népszerűsítését, hanem a lovaskultúra és a lovakkal való szakszerű és biztonságos foglalkozást is zászlajára tűzte a csapat. A konkrét feladatokról, tervekről, sikerekről és nehézségekről Kelemen Zoltánnét, az egyesület alapítóját/elnökét (egyben nagyállattenyésztő agrármérnök, lovastúra-vezető, hippológus, jelenleg lótenyésztő szakmérnöknek tanuló szakembert) kérdeztük.

Hirdetés
„A dél-tiroli Meranfennsíkon lévő kis faluról, Haflingról kapta a nevét a fajta. Eredetileg hegyi teherhordó lóként és könnyű hintókhoz használták fogatban.”
AgrárUnió: Mutassuk be először magát a haflingi lovat. Miért haflingi? Honnan a név, és melyek a legfőbb jellemzői?
Kelemen Zoltánné: A dél-tiroli Meran-fennsíkon lévő kis faluról, Haflingról kapta a nevét a fajta. Eredetileg hegyi teherhordó lóként és könnyű hintókhoz használták fogatban. Mára unikális színe, egyöntetű külleme, simulékony, igen kedves természete révén a legjobb szabadidős lovak közé soroljuk. A fajtát az egyöntetű külleme, a csodálatosan különleges színe igen vonzóvá teszi a lovagolni vágyók számára. Kifejezetten barátságos, együttműködő, ami csak fokozza a közelebbi barátkozás során kialakult kellemes benyomásainkat. Robosztus termete, de mégis emberközeli marmagassága nem ébreszt félelmet a kisebb gyermekekben sem, azonban egy meglett férfi számára sem kelti apró póniló benyomását. Emiatt, és majd minden sportágban nyújtott teljesítménye okán válik igazi családi lóvá, hiszen a családfő kikapcsolódását ugyanúgy szolgálhatja, mint a gyermekek versenyambícióit – legyen szó akár a díjlovaglásról, working equitationról, akár a western sportról vagy a military sportágról. Fogathajtásban is igen szép eredményekkel büszkélkedhet, és nem elhanyagolható szempont, hogy nem telik sok időbe a színben összeillő fogat összeválogatása. Mindemellett a hadászati feladatokban is máig jeleskednek. Rendkívül fontos, hogy kiváló természete sok egyedet tesz alkalmassá terápiás célokra is, nagyon figyelmesen tudják követni az oktató utasításait, így a terapeuta egész figyelme teljes nyugalommal fordulhat a résztvevő felé.
„A fajtát az egyöntetű külleme, a csodálatosan különleges színe igen vonzóvá teszi a lovagolni vágyók számára. Kifejezetten barátságos, együttműködő, ami csak fokozza a közelebbi barátkozás során kialakult kellemes benyomásainkat.”

Felvezető kupa: tiszteletkör a Zöldmező Lovas Sportegyesületnél
A.U.: Bár ezek alapján könnyű dolga lehet a tenyésztőnek, hiszen egy kiválóan és sokféleképpen használható, ugyanakkor egységes fajtáról van szó, a tenyésztés mégis komoly és felelősségteljes feladat. El kell dönteni, hogy mely tulajdonságai azok, amelyek kívánatosak, és melyek nem azok a tenyésztés során? Mire lehet vagy kellene szelektálni?
K. Z.: Nagyon fontos és kiemelendő a sokoldalú alkalmazhatóság elősegítése a jó munkabírás figyelembevételével. Kiemelt feladatnak tartjuk a jó egészségi állapot és termékenység mellett a fajtára jellemző alapvető külső- és belső jegyek megtartását, a fajtatiszta haflingi genetikai diverzitásának (vérvonalainak) megőrzését. A haflingi egy rendkívül jó fajta, ugyanakkor a tenyésztése itthon gyerekcipőben jár, vagy inkább úgy mondhatnánk: a jelenlegi magyar fajtafenntartó egyesület kevésbé érzi magáénak a fajta felzárkóztatásának célját. Sajnos ezt igazolja egy közel tíz évvel ezelőtti nemzetközi állásfoglalás is. Ahogy az osztrák, eredő törzskönyvet vezető egyesület tenyésztési programja megjegyzi: „A Tiroli Állattenyésztési Hivatal 2015. január 8-án hozott döntésében az összes EU-tagországra kiterjesztette az egyesület tevékenységi körét Magyarország és Olaszország kivételével.” Ezen szeretnénk változtatni, ezért is alakítottuk meg többek között a Magyar Haflingi Lótenyésztő Egyesületet, hogy a fajta itthoni népszerűsítése mellett nemzetközi színtéren is helytálljon a magyar tenyésztés.
Világszerte, már az Amerikai Egyesült Államokban is magas szinten foglalkoznak a fajta legjobb értelemben vett tenyésztésével, törekedve az állomány folyamatos jobbítására.
Itthon a legnagyobb, ha nem egyetlen előnyünk Magyarország éghajlati adottsága lenne, ezáltal a takarmány minősége adhatna a szokásosnál jobb lovakat. Lovas kultúránk a nemzeti kultúránk szerves része, nemcsak morálisan, de fizikailag is kiemeli a környező országok népei közül a magyart. A régmúlt nomád állattartás hatalmas ismeretű, hasznos tudását kell átemelni a mai mindennapokba, ez ébreszti fel a magyar emberekben az ott szunnyadó, de könnyen aktivizálható, évszázadok alatt bekódolt, felhalmozódott ismeretanyagot. Csak a lovas múlttal rendelkező nép birtokol olyan tulajdonságokat, melyek fokozottan teszik életrevalóvá, ettől kap hihetetlen gyors reakcióidőt, gyors helyzetfelismerést és végtelen türelmet.
„Kiemelt feladatnak tartjuk a jó egészségi állapot és termékenység mellett a fajtára jellemző alapvető külső- és belső jegyek megtartását, a fajtatiszta haflingi genetikai diverzitásának (vérvonalainak) megőrzését.”

Sajbán Izabella, a Windex nevű kancával
A.U.: Elsősorban a fenti célokkal és a tenyésztés javítása, fejlesztése érdekében hoztatok létre új szervezetet. Mikor és miért, milyen céllal alakult ez az egyesület? Egyáltalán: honnan a lovak és ezen belül a haflingik szeretete? Miért lesz valaki lótenyésztő manapság?
K. Z.: Egy ember gyermekkori fantáziálásából, álmodozásából a legritkább esetben lesz valóság. Azon ritka kivételek közé tartozom, akiknél azonban a gyermeki vágyak valóra váltak. Amióta az eszemet tudom, lovakkal szeretnék foglalkozni, tenyészteni. Azonban a haflingi fajta szeretete kizárólag a véletlenen múlt. Barátnőm – akkori edzőm – útmutatásai során találkoztam először a fajtával, itt vettem először szemügyre ezen kislovak elképesztő alkalmasságát a lovasoktatásra. Az ő hatására vásároltam meg életem első lovát, Bádogot, egy félig ismeretlen származású, haflingi jellegű lovacskát. Innen már nem volt megállás. Jelenleg 15 lovas, jó minőségű állománnyal rendelkezünk, mely bővítése, jobbítása folyamatos feladatok, kihívások elé állít. Többek között ezért is alakítottuk meg saját egyesületünket 2021-ben, a hazai „ernyőszervezetből” kiválva, mert más szakmai szempontok és célok alapján szeretnénk a fajtát itthon tenyészteni. Szoros kapcsolatot tartunk fenn az eredő törzskönyvet vezető egyesület tenyésztésvezetőjével, kiterjedt kapcsolatrendszerrel rendelkezünk Burgenland tartomány tenyésztőivel – az ő útmutatásaik alapján szeretnénk felépíteni egy nemzetközi szinten is megfelelő minőségű állományt. Szem előtt tartva az osztrák egyesület tenyésztési szempontjait, szelekciós rendjét, amely jóval szigorúbb az itthon elfogadottnál. Vegyük csak górcső alá a tenyésztésből kizáró genetikai betegségek felsorolását/jelenlétét − gondoljunk csak akár az ekcémára, akár a tenyésztésben elfogadott egyedek küllemi pontszámaira, ami negatívan sújtja a hazai állományt. Ezek később még lehetnek konfliktus forrásai vásárlásnál, tenyésztésnél a nemzetközi porondon.
A.U.: Mit csináltok egyesületként, mennyire aktív a szervezet a hazai és a nemzetközi hafivilágban? Úgy tűnik, komolyan gondoljátok a fiatalok, sőt akár a gyerekek bevonását a tenyésztésbe. Mit jelent pontosan a fiatal tenyésztők programja?
K. Z.: A ló tenyésztésének és tartásának, képzésének, sportjának népszerűsítésére szeretnénk a fiatalabb generációt ösztönözni. A fiatal tenyésztőknek szakmailag felkészült tanárok tartanak lovaglást, tartási és gondozási előadásokat a tenyésztési tanfolyamokig a saját teljesítményük, képességük továbbfejlesztésére. Nagy sikerű felvezető versenyeket szervezünk országszerte, ahol a tanítványok bemutathatják képességeiket. Lovas nemzetként talán a legfőbb feladatunk lovas hagyományaink oktatása, ezáltal megőrzése, főként kiemelve a gyermekeink egészségére, testi-lelki jólétére gyakorolt hatását. Lehetetlen felsorolni azon pozitív eredményeket, melyeket fel tudunk mutatni a gyermek és a ló kapcsolatában. Gyermekeink az állatok mellett magas szinten gyakorolják az empátiát, etikát, fegyelmet, figyelmet, felelősséget és türelmet – nemcsak a programban részt vevő ló, hanem egymás iránt is. Tiszteletet, helyes viselkedést, sportszerűséget tanulnak oktatójuktól, edzőjüktől, ezáltal nagymértékben mérséklődnek a magatartásbeli problémák is. Iskolán kívüli foglalkozáson a szülők is kapcsolatba léphetnek a lovakkal, így hidat képezhetünk a mezőgazdasággal/állatokkal kapcsolatot nem ápoló szülők és gyermekeik között. Mezőgazdasági kötődésünk az előző generációban nem volt jelentős, így sajnos nagyon sok családban előfordul, hogy a szülők semmilyen nagytestű állattal nem találkoztak testközelből, miközben az ő szüleik gyermekkorában az otthon tartott haszonállat mindennaposnak számított. Ilyen formában okozhat számos esetben gondot a szülő félelme, melynek legyőzése adott esetben lehet a mi feladatunk. Számos eset mutatja, hogy a lovasiskolába járó gyermek először egyedül vagy testvéreivel jár lovagolni, a későbbiekben pedig édesanyja, akár édesapja is csatlakozik hozzá. Ilyen formában lehetőséget teremtünk egy egész család kikapcsolódására, egyben sportolására, testedzésére. A szülő ezáltal közelebbi kapcsolatot teremt gyermekével, ennek a pszichológiai hatása, eredménye sem elhanyagolható. Pozitív lélektani előnyt jelent sok esetben egy hozzánk hasonló érdeklődési körrel rendelkező csapatba való tartozás, gyermekeinknek életre szóló barátságai is köttethetnek a lovasiskolában. A lovaglás-lovas életérzés életformává válik, melybe nem fér bele a természetellenes, deviáns, kirekesztő magatartás. De a lovakkal való közelebbi kapcsolatot nem létesítő szülőket is bevonhatjuk az aktív lovaséletbe, akár vizsgaszervezési feladatokat is kaphatnak, de lehetőséget tudunk nekik biztosítani társadalmi életük kibontakoztatására gyermekük lovaglásának időtartama alatti közös beszélgetéssel is.
„Lehetetlen felsorolni azon pozitív eredményeket, melyeket fel tudunk mutatni a gyermek és a ló kapcsolatában.”

Maora import tenyészkanca, a Rhosyn Lovas Klubnál
A.U.: A haflingiket − ahogy sokan becézik, hafikat − sokan ismerik vagy inkább úgy fogalmaznék: felismerik, hiszen igen jellemző, és első ránézésre legalábbis rendkívül homogén a fajta megjelenése, nagy eltérések nem lehetnek benne, és ma már egyre több lovasiskolában is megjelennek.
K. Z.: A hafik nem csak magasságukban, hanem arányaikban is eltérnek az általában „használt” lovaktól. A gyermekek számára alkalmasabb társ lehet egy haflingi, hiszen méretéből adódóan könnyebb kezelni, jobban felérik ápolásánál. Az a tény, hogy a póni, a kisló és lovasa arányaiban is jobban hasonlít egymáshoz, elsődleges szempont lehet a versenyeken, hiszen itt sokat számít az összkép, melyet a lovas és a ló egysége nyújthat. További fontos kérdéseket vet fel, hogy a gyermekek csontozata még képlékeny, ebből adódóan nem mindegy például, hogy mekkora terpeszben ülnek a lovon. Annak érdekében, hogy a sport egészséges testmozgás maradjon mindenképpen érdemes elkerülni, hogy a csípőcsontozatra esetleg káros hatást fejtsünk ki. Az is fontos, hogy a gyermek megfelelő segítségeket tudjon adni a lónak, melyet nem tud megtenni, ha nem ér le kellőképpen a lába a nyeregszárny alá. Ebben az esetben a ló nem fogja érteni a feladatot az elégtelen csizmasegítséggel, és ez további feszültség forrása lehet. Sok lovardában láthatunk hatalmas lovakon feszítő csöppnyi gyermekeket, mely' első ránézésre talán kedves látvány, biztos azonban, hogy a legmegfelelőbb társ a tanuláshoz egy szelíd óriás? Hazánkban sokszor szinte már büntetésnek számít, ha a lovast póni- vagy kislóhátra száműzik. Ezt a hátrányos megkülönböztetést szeretnénk kicsit oldani, bemutatva a fajta alkalmasságát. (folyt. köv.)

Nagy Bernadett saját tulajdonú csikójával (Stonehenge)
Elegancia, nyugalom, hosszú élet
A haflingi elegáns testfelépítésű, harmonikus kisló. A feje nemes, arányos a ló nagyságával, orrlyukai tágak. Szemei nagyok, kifejezésteljesek, előre irányulóak. Nyaka középhosszú, a fej felé haladva elvékonyuló, a hát középhosszú, jól izmolt. A kancák marmagassága 138–145 cm bottal mérve, szalaggal 147–155 cm közötti. Övméretük 170–190 cm, szárkörméretük 18–21 cm. A mének optimális marmagassága 140–148 cm bottal mérve, szalaggal 148 és 158 cm közötti. Övméretük 170–190 cm, a szárkörméret 18–21 cm. A csikók 6 éves korukban érik el a teljes kifejlettséget. Színe a világos sárgától a szénasárgáig terjed, ez a kívánatos fedőszőrszín, mindig egyértelműen fehér, világos hosszú szőrökkel. A szín nagyon fontos: a fajtisztaságnál a fedőszőrök nem lehetnek tűzöttek. A fejen lehetnek jegyek, de nem feltétlenül, a túl sok jegy a tenyésztésből való kizárást jelentheti. A láb jegyei, ha szolidak, akkor elnézhetőek, de a fehér vagy harisnyás láb szintén kizáró ok lehet. Természetére a kiegyensúlyozottság jellemző, fontos értékmérő tulajdonsága a hosszú élettartam és a termékenység. Jó hústartó, ellenállóképes, fáradhatatlan. Mozgása lépésben laza, határozott, de könnyű talajfogású. Tartása egyszerű, takarmányigénye alacsony, ugyanakkor a hafik igen hosszú életűek, megfelelő körülmények között akár 40-45 évig is társaink lehetnek.
Hirdetés
Szerző: AgrárUnió
Címkék: lótenyésztés, ló
32. Alföldi Állattenyésztési és Mezőgazda Napok Nemzetközi ...
Vége a vektormentes időszaknak: a törpeszúnyogok ...
Elindult a vetés. Készüljünk fel a kukorica gyomirtására!
SEPPI M. zúzók erdészeti és mezőgazdasági felhasználásra
Az AGRO MASTERS YIELD SHIELD rendszere technológiai ...
DUTRA UH-40 – Szőlőművelő hidastraktor
Az állatról az emberre terjedő zoonózisok
Gombák kalászon, zászlóslevélen
Fito kalauz napraforgóban
Májusi-júniusi tennivalók a napraforgóban
