Érdemes-e manapság szamarat tartani?

A szamár használata réges-régen

A szamarat mindig is a szegény ember lovának tartották, mert a lóhoz képest igénytelenebb és olcsóbb a tartása. Régen főként teherhordó állatként használták őket a mediterrán országokban, hiszen a meredek, hegyes vidékeken, keskeny ösvényeken kiválóan közlekedett. Azonban a termőföld megmunkálására nem alkalmazták, mert termetéből adódóan igavonásra alig alkalmas. Kisebb szekerek húzásánál viszont kiválóan helyt állt. Főként a pásztorok holmijának szállítására, illetve víz hordására alkalmazták, a nehezen megközelíthető ültetvényeken, szőlőkben, kertészetekben. Emellett a juhnyájak vezetésére, vezérürüként is használták a szamarakat, mivel a juhok hamar megbíztak bennük és követték őket. A tények mellett viszont néhány mendemondába is belebotlottam. Az egyik ilyen, hogy azokat a kancákat, amelyek csődörtől nem tudtak vemhesülni szamárral fedeztették, amely szinte mindig sikeresnek bizonyult. Viszont ezek a kancák ezt követően is csak szamártól tudtak vemhesülni. A másik szerint ezek az állatok rendkívül jó időjósok és az eső közeledtét hangos ordítással jelzik. A szamarakkal szemben van azonban egy sztereotípia is, mégpedig az, hogy rendkívül makacsok. Ez azonban nem teljesen igaz, mivel a viselkedésüket a lovakéhoz hasonlítjuk. A szamarak makacssága tehát inkább megfontoltság, óvatosság.

Hazai fajtánk a magyar parlagi szamár, azonban ez a fajta inkább a térségünkre jellemző. Ugyanis a szamár tenyésztésére nem fordítottak különösebb figyelmet és sosem nemesítették, szelektálták valamilyen tenyészcél elérése érdekében, így nem alakultak ki olyan változatos fajták, mint más fajok esetében. A párosítás is gyakorlatilag úgy történt, hogy a legkönnyebben elérhető csődörrel fedeztettek. A gépesítésnek köszönhetően azonban a szamár hasznosíthatósága visszaszorul, gazdasági jelentősége már nincsen.

Szerepe napjainkban

De hol lehet mégis szerepe a modern mezőgazdaságban ennek a nyugodt vérmérsékletű, betegségekkel szemben ellenálló, tanulékony és kedves kinézetű állatnak. Azt hiszem, hogy az egyik legfontosabb szerepe a falusi turizmusban lehet. Helyet kaphat az állatsimogatókban, az őshonos udvarokban, míg a gyerekek körében a „csacsigolás” vagy a szamárfogat is népszerű lehet. A falusi tájkép szempontjából emellett a legeltetésben is fontos szerepet kap a szamár. Más állatokkal kiválóan társítható és a takarmányra sem különösebben igényes, még a szúrós növényeket is elfogyasztja. Különösen alkalmas elhanyagolt, cserjés területek, illetve vizes élőhelyek parti részének karbantartására, mivel a szamár vízben állva is szívesen legel. Békés vérmérséklete miatt hippoterápiás kezelésekre is eredményesen használható. Mindezek mellett jelentősége lehet a tej és hústermelésben.

Csacsi tej és szamárhús

A szamártej felhasználása az ókori Egyiptomig vezethető vissza, ugyanis a legenda szerint Kleopátra királynő naponta ebben a tejben fürdött és ennek köszönhette legendás szépségét, de csecsemőkorában Ferenc pápát is ezzel táplálták. Régen gyógyszerként is használták, légúti betegségekre, bél- és gyomorhurutos csecsemők kezelésére, valamint bőrbetegségekre. A lófélék teje jobban hasonlít az anyatejre, mint a kérődzők teje. A szamártej kevésbé zsíros, viszont édesebb, mint a tehéntej és más fehérjék vannak benne, ezért azok számára is fogyasztható, akik allergiások a tehéntejre. Nem meglepő, hogy a szamártejet többnyire édesanyák veszik a gyerekeknek. Sajnos a kancák csak mindössze néhány deciliter tejet adnak naponta, ezért literenkénti ára elérheti a 2000-3000 Ft-ot. A világ legdrágább sajtja is ebből a tejből készül. 1 kg sajt elkészítéséhez 25 liter tejre van szükség, ezért akár 1000 euróba is kerülhet. A szamártejet emellett felhasználják kozmetikumok és szappanok készítésére is, mivel simítja és puhítja a bőrt.

A tejtermelés mellet viszont a hústermelésben is szerepe lehet a szamárnak. A szamárhús (azok szerint, akik kóstolták) nem zsíros és semleges ízű. A térségünkben nem elterjedt a lófélék fogyasztása, ennek inkább a Földközi-tenger országaiban van hagyománya. Nálunk inkább szalámiba vagy kolbászba keverik, viszont néhány hazai étteremben már fellelhető a szamár steak, pörkölt vagy ragu. Úgy tűnik, hogy jól fogadják az emberek.

Egyesület és szamár vásárlás

Hazánkban 2002-ben megalakult a Magyarországi Szamártenyésztők Egyesülete. Az egyesület több jelentős eredményt is elért az elmúlt évtizedekben. 2003-ban a magyar parlagi szamár fajtát elismertették és a Magyarországi Szamártenyésztők Egyesülete fajtatenyésztő egyesületként működik. 2004-ben az állattenyésztésről szóló törvényt módosították és hatályát kiterjesztették a szamárra is. 2005-ben pedig a magyar parlagi szamarat védett, őshonos fajtának nyilvánították. Jelenleg több mint 3000 egyedet számlál a hazai állomány.

Amennyiben szamár vásárláson gondolkodnak és kezdő állattartók érdemesebb kifejlett egyedet vásárolni, hiszen a felnőtt állatok kiválóan be tudnak illeszkedni az új környezetükbe. Emellett vásárláskor könnyen felmérhetőek az állat tulajdonságai később pedig tanulhat is tőlük a kezdő állattartó. Egy eladó szamár ára nagyjából 150 és 220 ezer forint között mozog. Viszont a csikók olyanok lesznek amilyennek a gazdája neveli őket, ezért van, aki inkább csikót szeretne vásárolni. Azonban könnyen félre is lehet nevelni őket. Ha kiskorában sokat babusgatják, kialakulhatnak rossz szokásai, amik felnőtt korában is megmaradnak. Például, ha a szamárcsikónk ágaskodik vagy csipked az még aranyos is lehet, felnőtt korában ezek viszont már inkább veszélyesek. Az eladó szamár csikók ára is változó, körülbelül 100-120 ezer forint körül van. Minkét esetben érdemes körültekintőnek lenni a vásárláskor. Fontos, hogy az állat olyan helyről származzon, ahol megfelelőek a tartási körülmények.