Feketéből fehérbe – Öt százalékra csökkent a sertéshús áfája

A sertéshús áfacsökkentésének egy nagyon fontos hatása már a bevezetést követő egy hónapban is érzékelhető: az intézkedés nagyban hozzájárul az ágazat kifehéredéséhez, 
a feketén működő vágóhidak ellehetetlenüléséhez. Az áfacsökkentés önmagában ugyanakkor nem képes megoldani a világpiaci túltermelés vagy az alacsony felvásárlási árak miatt nehézségekkel küzdő sertéstartók és tenyésztők helyzetét.


Magyarország sertéslétszáma a kilencvenes évek óta folyamatosan csökkent, míg a nyolcvanas években mintegy 10 milliós sertéslétszámmal rendelkeztünk, jelenleg ez alig haladja meg a 3 milliót. A KSH adatai szerint még 2007-ben is négymillió felett volt a sertések száma, 2013-ra viszont 2,8 millióra apadt. Ezzel párhuzamosan a lakosság sertéshúsfogyasztása is jelentősen megcsappant: az egy főre jutó fogyasztás 25 kilogramm körülire csökkent a nyolcvanas évek 40 kilogrammjával szemben.


A sertésstratégia hatása
A jelenlegi kormányzat a nagyfokú mélyrepülés kezelésére intézkedéscsomagot dolgozott ki 2012-ben. A sertésstratégia célja volt a 30 százalék körülire becsült feketegazdaság csökkentése, illetve az áfacsalások mérséklése. Ezt szolgálta 2014 januárjától az élő sertés áfájának, idén januártól pedig a tőkehús áfájának 27 százalékról öt százalékra csökkentése.
Az áfacsökkentés apropójából és a sertéshúsfogyasztás propagálása érdekében januárban a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) a Vágóállat és Hús Szakmaközi Szervezet és Terméktanáccsal (VHT) közösen tartott sajtótájékoztatót. Győrffy Balázs, a NAK elnöke elmondta, hogy már mutatkoznak a sertésstratégia első eredményei: a sertések száma gyarapszik, 3 millió felett jár az országban, az áfacsökkentés pedig növelte a legálisan gazdálkodók versenyképességét, érezhetően csökkent az áfacsalások száma, fehéredett az ágazat.
A kormány a sertésstratégia folytatására 2016-ban 1,15 milliárd forintot szán, az FM a minőségi ellenőrzési rendszer mellett infrastrukturális és minőségi fejlesztésekkel, valamint a feketegazdaság elleni szigorú hatósági fellépéssel segíti a sertéságazatot. Az agrártárca szerint a magyar sertéshús minősége külföldön is egyre elismertebb, a sertéshúskivitel 2014-ben meghaladta a 139 ezer tonnát. Az export nagy része Romániába, Olaszországba és Japánba került, de egyre növekvő a magyar sertéshús piaca Horvátországban, Szlovákiában és Spanyolországban is.

Tisztelt Látogatónk!

A cikk megtekintése előfizetéshez kötött!

Amennyiben rendelkezik online előfizetéssel, jelentkezzen be az előfizetéshez tartozó felhasználói fiókba.

Bejelentkezés

Belépés

Felhasználói név *
Jelszó *
Emlékezzen rám

Ha még nem előfizetőnk, ismerje meg előfizetési ajánlatainkat, hogy hozzáférhessen lapunk korábbi cikkeihez is!

Szerző: Tóth Krisztina

  • 15
  • 29
  • 33
  • 35
  • 39
  • 4
  • 40
  • 5
  • LAT-logo
  • amazone
  • benedeczki
  • cont-eco
  • dupont
  • gepkozvetito_logo
  • stihl_logo

Oldalunk cookie-kat ("sütiket") használ. Ezen fájlok információkat szolgáltatnak számunkra a felhasználó oldallátogatási szokásairól, de nem tárolnak személyes információkat. Szolgáltatásaink igénybe vételével Ön beleegyezik a cookie-k használatába. További információ Elfogadom