Tudatosabban választunk kenyeret

A Magyar Élelmiszerkönyv szigorításai nyomán javult a minőség

Az utóbbi években megfigyelhető tendencia azt mutatja, hogy visszaszorulóban van a fehér kenyér fogyasztása, viszont egyre több barna, teljes kiőrlésű kenyeret eszünk, ami egészségesebb – mondja Horzsa Krisztina dietetikus és okleveles élelmiszermérnök, akit a Magyar Élelmiszerkönyvben két éve 
a kenyerek összetételére vonatkozóan bevezetett változásokról kérdeztünk.

Éppen két éve, 2017. június 22-én lépett ha­­­­tályba a Magyar Élelmiszerkönyv ke­­nyerekre vonatkozó új szabályozása, amelynek értelmében a termékek összetevőinek arányát lényegesen meg kellett változtatni ahhoz, hogy továbbra is a régi nevükön lehessen forgalomba hozni őket.

A változás egyaránt érintette a rozs- és rozsos kenyereket, a teljes kiőrlésű kenyereket, valamint a graham és tönkölykenyereket. A rozskenyerek esetében a korábbi 40 százalékról 60 százalékra, 
a rozsos kenyerek esetében 15 százalékról 30 százalékra kellett növelni a rozstartalmat, a teljes kiőrlésű kenyereknél pedig 
a korábbi 5 százalékról 60 százalékra kellett emelni a teljes kiőrléssel készített liszt arányát. A graham kenyerek esetében minimum 90 százalékban kell graham lisztet használni, a tönkölykenyereknél pedig 60 százalék lett a tönkölyliszt újonnan előírt aránya. Változott a kenyerek maximális sótartalma is, ami a korábbi 2,5 százalék helyett már csak 2,35 százalékos lehet. 

Szerző: AgrárUnió