TERMÉNYFELVÁSÁRLÁSI ÁRAK:

Étkezési búza: 84.764,69 Ft (tonna)

Napraforgómag: 240.982,71 Ft (tonna)

Takarmánykukorica: 79.267,09 Ft (tonna)

Takarmányárpa: 81.329,25 Ft (tonna)

Repcemag: 211.991,73 Ft (tonna)

Full-fat szója: 204.015,41 Ft (tonna)

ÜZEMANYAGÁRAK:

Gázolaj ára: 597 Ft

Benzin ára: 587 Ft

DEVIZA KÖZÉPÁRFOLYAM:

EUR: 408,73000

USD: 359,48000

CHF: 439,89000

GBP: 477,71000

Hirdetés

EKÁER-kockázatok – Tapasztalatok és tanácsok a rendszer első időszaka alapján

Agrárgazdaság - 2015.03.20

Akár további szigorítások is várhatóak a későbbiekben a türelmi idő meghosszabbítása után március 1-jével életbe lépett EKÁER-rendszerben. Egyelőre azonban sokak számára még a jelenlegi struktúra is bonyolult, s nem tudják, pontosan mikor mi is a teendő fuvarozás esetén. A kérdésekre ezúttal adótanácsadó segítségével is megpróbálunk Olvasóinknak választ adni.

Bár a márciusi módosítások elég sok könnyítést hoztak a rendszerbe, az továbbra is igencsak bonyolult – vélik az érintettek. Szakemberek szerint a probléma valójában abból ered, hogy a gyakorlati élet kérdéseire a jogszabály szövege nem vagy csak nehezen ad választ, különösen a bonyolultabb esetekben. Ilyenek például a láncüzletek, amelyek esetében bár az árut egyszer fuvarozzák, egy értékesítési láncolaton belül azonban több szereplő között jön létre az adás-vétel. „Ebben az esetben a jogszabály értelmezése igen nehéz” – ismeri el Jancsa-Pék Judit, a Leitner-Leitner adótanácsadója és partnere, aki szerint ilyen helyzetben még mindig érdemes adótanácsadó segítségét kérni, mert a hibás adatkezelés az EKÁER-kockázatokon túl adózási kockázatokat is magában rejt. A láncüzletek esetében ugyanis sokszor apróságokon múlik, hogy ki is lesz a bejelentésre kötelezett fél.

Határon átnyúlva
A határon átnyúló ügyleteknél további nehézségeket okoz, hogy olyan külföldi feleket kell együttműködésre ösztönözni, akiknek nem érdekük az EKÁER-rendszer előírásainak betartása. „A jogszabály márciusi módosítása ugyanakkor könnyítést is hozott – teszi hozzá az adótanácsadó. – Amennyiben ugyanis egy külföldi fél nem akarja megmondani, honnan indul az áru az EU-ból Magyarországra szállítás során, lehetőséget kap a magyar fél, hogy a külföldi által megadott adatokat használja, és ne neki kelljen ellenőrizni, hogy azok az adatok a valóságnak megfelelnek-e. Azt tapasztaljuk, a külföldiek most tanulják, hogy ha magyar kereskedelmi partnerrel állnak szemben, akkor ezen adatokat meg kell adniuk. Azt látom, lépésről lépésre elfogadják a rájuk háruló feladatokat, s itt az idő hoz majd megoldást.”
Az idő azonban jogi procedúrákat is eredményezhet, a rendszer egyik buktatója a szakemberek szerint ugyanis a csúszások, adminisztrációs hibák miatti mögöttes felelősség kérdése lesz. Ahogyan Jancsa-Pék Judit magyarázza: ha például az ellenőrzés során megállítják a szállítmányt az úton, az adóhatósági ellenőrzés elhúzódik, akkor az ebből eredő késés miatt akár a fuvarozónak, akár az ellenőrzéssel valójában nem is célzott beszállítónak is kára származhat, akinek az áruja ugyanazon a járművön volt. Sok problémát okozhatnak továbbá hibák, elírások is. „Azt gondolom, ez lesz a rendszer következő próbája – teszi hozzá a szakember –, amikor már nem a bejelentések okoznak problémát, hanem a csúszásokból, tévedésekből fakadó gondok. Komoly jogi procedúrák fakadhatnak majd az ilyen helyzetekből.”

Biztosítékadási kötelezettség
Az EKÁER-rendszerrel kapcsolatban komoly probléma volt – az eredeti rendelet alapján – a köztartozásmentes adatbázisba való felvétel kérelme is. Az ún. kockázatos termékkörben ugyanis biztosítékadási kötelezettség is felmerül. Ez alól egyik lehetőség a mentesülésre az ún. köztartozásmentes adatbázisban való jelenlét. Ennek a frissítési rendje azonban „csúszással” jár, mert az adott hónapban beadott kérelem a következő hónap 10-ei frissítéssel kerül be a listába. Ebben hozott enyhülést a márciusi módosított rendelet, így a kockázatos termékek esetében a biztosítéki szabályzat március 1. helyett március 11-én lép hatályba.  „Az adatbázisba való felvétel természetesen folyamatosan kérhető továbbra is, csak mindenkinek figyelnie kell az időzítésre. Vagyis aki márciusban adja be a kérelmét, az csak április 10-től kerül be az adatbázisba, ezért az addig terjedő időszakra vagy biztosítékot kell fizetnie, vagy EKÁER-szám hiányában nem tudja az egyébként EKÁER-szám alá eső tevékenységét folytatni” – figyelmeztet Jancsa-Pék Judit.

További friss tudnivalók:  www.adozasrolerthetoen.blog.hu.

Bizományos értékesítés
A belföld-belföld viszonylatban azt kell megnézni, történik-e értékesítés a fuvarozás időpontjában, és éppen a bizományosi struktúra az, ahol először fuvaroztatunk, de nem értékesítünk terméket, mikor a termékértékesítés megvalósul, akkor pedig nem fuvaroztatunk. Ugyanakkor a helyzet EKÁER-kezelésére eltérő értelmezések ismertek, sajnos hivatalos hatósági állásfoglalás nem áll rendelkezésre. Jancsa-Pék Judit értelmezése szerint mivel ilyen esetekben kettéválik a két ügylet, EKÁER-számot nem kell kérni ahhoz a fuvarhoz, amelynél nincs belföldi értékesítés. Mivel azonban elég sok (ehhez hasonló) kiskapu van még a rendszerben, várható, hogy középtávon jóval több árumozgásra kiterjesztik az EKÁER-bejelentési kötelezettséget.

Címkék:

Népszerű hírek